Hét takarítási szokás, amiben a nagymamámnak (sajnos) igaza volt

takarítás,nagyi Forrás: Getty Images
Persze én is szoktam arra hivatkozni, hogy a nagyinak még minden bizonnyal sokkal több ideje volt a háztartásra. De ahogy öregszik az ember, lassanként rájön, hogy jó kifogás sose rossz. Úgy kell csinálni, ahogy ő mondta, és kész!

Az embernek gyerekként vagy fiatal felnőttként mindenre van ideje, energiája, csak a házimunkára nem. Így aztán egyáltalán nem véletlen, hogy a háztartás az egyik legnagyobb konfliktusforrás a családon belül. Aztán, ahogy telik-múlik az idő, megállapodunk és letisztulnak körülöttünk a dolgok, hirtelen nagyon fontos lesz, hogy rend legyen körülöttünk. És akkor előjönnek a régi emlékek, persze leginkább szidás, veszekedés, fegyelmezés formájában; „a rend a lelke mindennek”, az „addig nem mehetsz játszani...” és így tovább.

A sok kényelmetlen emlék közepette az ember azért rájön, hogy volt abban a sok fegyelmezésben valami. Most megosztom veletek, mik voltak a nagymamám alapelvei, ami a rendtartást illeti, és amiket nemrég óta megpróbálok újra bevezetni az életembe, több-kevesebb sikerrel: