Oké gyerekkel a szájrapuszi? Mikor? Meddig?

Borítókép: Oké gyerekkel a szájrapuszi? Mikor? Meddig? Forrás: Getty Images
Egyeseknek a világ legtermészetesebb dolga, mások képtelenek napirendre térni fölötte. Az, hogy mit gondolunk arról, ha egy szülő szájon puszilja a gyermekét, nagyban függ a kulturális beágyazottságunktól – mondja az általunk megkérdezett szakpszichológus, aki szerint a legfontosabb mégis az, hogy a szülők legyenek elég érzékenyek a gyermekük jelzéseire, s tartsák tiszteletben, ha azt mutatja, neki ez nem komfortos.

Ismét hatalmas felzúdulást váltott ki az Instagramon a Beckham család; pontosabban a világhírű focista felesége, Victoria egyik posztja verte ki a biztosítékot. A többmilliós követőtábornak közzétett, ominózus fotón ugyanis David látható, amint puszit nyom az immár 11 éves, Harper nevű kislányuk szájára. Beckhamék nem először tesznek közzé ilyen képet a feedjükben, ami arra enged következtetni, hogy náluk ez egy teljesen természetes, bevett szokás.

Tény, a gyerekek szájára adott puszi, főleg, ha az egy lánygyermek és az apuka között történik, erősen megosztja a közvélekedést. Míg egyesek semmi kivetnivalót nem látnak benne, mások ördögtől valónak találják és megrontást kiáltanak.

Sokan, sokfélét gondolnak ebben a kérdésben. Nincs egy olyan időszak, vagy életkor a gyermek életében, amelyre azt lehetne mondani, hogy ez innentől fogva jó, vagy rossz. Ennek megítélése nagyrészt a kulturális beágyazottságon múlik
– mondja megkeresésünkre Horváthné Rényei Szabina.

A tanácsadó szakpszichológus hozzáteszi, Magyaroszágon ez a szokás kevésbé elterjedt, nálunk egyáltalán nem tipikus jelenség, hogy az ember a saját gyermekének a szájára ad puszit. S ha pedig mégis előfordul, ennek más lehet itt a megítélése, mint az olyan kultúrákban, ahol ez mindennapos. Utóbbi esetben ugyanis se a szülők, se a gyerekek nem tulajdonítanak ennek szexuális jelentőséget, miközben ezt esetleg egy kívülről szemlélő felnőtt viszont másként láthatja. Azért, mert ő felnőtt kapcsolatban gondolkodik a szájra puszival, az együtt alvással összefüggésben. Azt érdemes ilyenkor szem előtt tartani, hogy ez lehet, hogy másnak, más „nézőnek” más jelentést hordoz – véli a szakember.

Nagyon fontos, hogy a szülő érzékenyen figyelje a gyermeke reakcióit. Manapság nagyon helyesen elfogadott, hogy a gyerekeknek egy bizonyos kor után megtanítjuk a bugyiszabályt, a testhatárokat; azt, hogy ki mit csinálhat az ő testével. Ez viszont ugyanúgy vonatkozik a szülőre is: ha a gyerek bármilyen módon, akár szóban, akár gesztussal jelzi, hogy számára ez kényelmetlen, nem komfortos – s az mindegy, hogy azért, mert őt zavarja, vagy mondjuk az óvodában látta, hogy más gyereket nem szoktak így megpuszilni – akkor azt figyelembe kell venni, tiszteletben kell tartani. Elégséges tehát az, ha elég érzékenyek vagyunk a saját gyerekünk gesztusaira. S onnantól kezdve viszont ugyanúgy, ahogy megtanítjuk neki, hogy mástól se fogadjon olyan érintést, amit nem szeretne; akkor tőlünk se kell, hogy megtegye. Ilyenkor az sem helyénvaló, ha a szülő ezt tovább erőlteti – összegzi a szakértő.

Élet a puszin túl..kattints a képekért!