– Hogyan definiálnád a slow aging filozófiáját, és az miben különbözik az anti-aging megközelítéstől?

– A slow aging és az anti-aging szemlélet közötti legnagyobb különbség az, hogy míg az egyik az öregedés ellen harcol, a másik azért dolgozik, hogy ezt a természetes folyamatot tudatosan és harmonikusan lassítsa. Az anti-aging kifejezés azt sugallja, mintha az öregedés egy legyőzendő ellenség lenne. Ezzel szemben a slow aging filozófiája elfogadja, hogy a biológiai öregedés elkerülhetetlen, ugyanakkor támogatja a szervezet és a bőr egészséges működését, hogy a lehető legjobban érezzük magunkat a bőrünkben, bármely életkorban.

Fontos megérteni, hogy az öregedés lassítása nem egy adott életkorhoz kötött – nem az a cél, hogy 60 évesen 30-nak nézzünk ki, hanem az, hogy a lehető legápoltabbak, magabiztosak és harmonikusak legyünk. Az igényes megjelenés – legyen szó öltözködésről, bőrápolásról vagy sminkről – tanulható és fejleszthető, akárcsak az egészségtudatosság. Ezt a szemléletet alapul véve dolgoztam ki egy nyolchetes mentorprogramot, amelyben minden tudásomat és tapasztalatomat összegyűjtöttem. A program célja, hogy a résztvevők elsajátítsák, hogyan válhat a slow aging és a „jónőség” a mindennapjaik részévé – vagyis hogyan lehetnek a legjobb önmaguk minden életkorban.

– Téged mi inspirált arra, hogy a slow aginggel foglalkozz? Miért tartod ezt fontosnak?

– Egyrészt a saját korom inspirált arra, hogy a slow aginggel foglalkozzam – kíváncsi voltam, mit tehetek magamért, hogy ne csak jól nézzek ki, hanem jól is érezzem magam a bőrömben. Másrészt egyre több kliensem kezdett kérdezgetni: mit eszem, mit kenek a bőrömre, hova járok tornázni? Hogyan fogytam le, mitől lettem energikusabb? Ezek a kérdések újra és újra előkerültek, és rájöttem, hogy erről beszélni kell, mert a nők keresik a válaszokat, az iránymutatást és a támogatást.

Úgy éreztem, itt az idő, hogy a slow aging szemlélet nagyobb teret kapjon, hogy ne csak egy szűk kör kiváltsága legyen, hanem minél többen megismerhessék, hogyan lehet ezt jól – vagy még jobban – csinálni. Hiszen szépségipari szakemberként látom, hogy a külsőnk nem csupán esztétikai kérdés. Sokkal mélyebb hatása van: a megjelenésünk befolyásolja az önbizalmunkat, a közérzetünket, sőt, a mentális és fizikai jóllétünket is. Amikor valaki elégedett önmagával, az kisugárzik mindenre – a kapcsolataira, a munkájára, az életminőségére.

– Mennyire befolyásolják a külső tényezők, így például a stressz, a kevés alvás és a helytelen táplálkozás az öregedési folyamatokat?

– Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám: a külső tényezők óriási hatással vannak az öregedési folyamatokra. Összességében az életmódbeli szokásaink – az alvás, a táplálkozás, a stresszkezelés, a környezetünk és a bőrápolási rutinunk – együtt határozzák meg, hogyan öregszünk. Gondoljunk csak arra, hogy már egy átalvatlan éjszaka is mennyire meglátszik rajtunk másnap! Ha pedig a rossz alvás rendszeressé válik, az hosszú távon látványosan felgyorsíthatja az öregedés jeleit. Ugyanez igaz a friss levegő hiányára is: ha valaki nap mint nap zárt térben van, kevés időt tölt a szabadban, az oxigénhiányos állapot szürkébb, élettelenebb bőrhöz vezet.

A táplálkozás szintén kulcsfontosságú – erről órákig lehetne beszélni, de ha egy dolgot kellene kiemelnem, az a túlzott cukorfogyasztás.

Ez egy olyan folyamat, amely észrevétlenül zajlik, de hosszú távon drámaian befolyásolja a bőr minőségét és a megjelenést.

Emellett nem szabad megfeledkeznünk a környezeti ártalmakról sem. A nagyvárosok szennyezett levegője, a szmog, a kipufogógázok szintén óriási terhelést jelentenek a bőr számára, hiszen a szennyező anyagok lerakódnak a pórusokban, oxidatív stresszt okoznak és gyorsítják a bőr öregedését. Nem véletlen, hogy amikor néhány napot tengerparton, erdős vagy hegyvidéki környezetben töltünk, azt vesszük észre, hogy a bőrünk szó szerint fellélegzik: frissebb, üdébb, ragyogóbb lesz, mi magunk pedig kipihentebbnek és energikusabbnak érezzük magunkat.

– Milyen életmódbeli változtatásokkal tudjuk a legjobban támogatni a természetes és egészséges bőröregedést?

– Az én szemszögemből nézve a rendszeres és tudatos bőrápolás az alapja mindennek – de itt a rendszerességen van a hangsúly, nem a túlzásba vitt termékhasználaton. Sokan azt gondolják, hogy minél több lépésből áll a rutinjuk, annál hatékonyabb lesz, pedig ez nem így van. Nem kell a koreai tíz-húszlépéses rutinokat követni – ezekről egyre több szakértő állítja, hogy feleslegesek és hosszú távon akár kontraproduktívak is lehetnek. A kulcs a tudatos termékválasztás: elég néhány jól megválasztott, személyre szabott kozmetikum, amelyet a bőrünk aktuális igényeihez igazítunk. A bőr állapota ugyanis folyamatosan változik – például évszakváltáskor más igényei vannak, mint nyáron vagy télen, de a hormonális változások, a stressz vagy akár a táplálkozás is befolyásolják, hogy éppen mire van szüksége. Ezért nem érdemes éveken át ugyanazt a krémet vagy szérumot használni – ehelyett inkább figyeljük a bőrünk jelzéseit, és azokhoz igazítsuk a bőrápolási rutinunkat. Például ha a bőrünk vízhiányossá válik, akkor hidratáló összetevőkre, mint a hialuronsav vagy a glicerin, lesz szüksége, míg pigmentfoltok esetén az antioxidánsokban gazdag, C-vitaminos vagy niacinamidos készítmények lehetnek hatékonyak.

Ami viszont minden életkorban és bőrállapotban elengedhetetlen, az a rendszeres reggeli és esti bőrápolás. A bőrünk napközben ki van téve a környezeti ártalmaknak – UV-sugárzás, szennyezett levegő, szabad gyökök –, ezért reggel szüksége van egy védelmező rétegre, amely segít megelőzni a károsodásokat. Este pedig elengedhetetlen a megfelelő tisztítás és a regeneráló hatóanyagok használata, hiszen a bőr éjszaka regenerálódik a legintenzívebben, ezért az ilyenkor alkalmazott hatóanyagok – például retinol vagy peptidek – különösen hatékonyak lehetnek.

– Te milyen összetevőkre esküszöl? Milyen hatóanyagokat érdemes keresni a kozmetikumokban, ha a slow aging szemléletet követjük?

– A bőrápolás világában mindig vannak trendi hatóanyagok – régebben a liposzómák hódítottak, ma pedig a peptidek és az exoszómák számítanak a legizgalmasabb innovációknak. A peptidek apró aminosavláncok, amelyek a bőrben jelzőmolekulaként működnek, sokféle üzenetet közvetítenek a sejtek számára, többek között azt, hogy serkentsék a kollagénszintézist, fokozzák a regenerációt és segítsenek fenntartani a bőr feszességét. A peptidek nagy előnye, hogy könnyen beépíthetők a napi bőrápolási rutinba, és kiválóan kombinálhatók más hatóanyagokkal, például niacinamiddal, hialuronsavval és C-vitaminnal, így komplex módon támogatják a bőr egészségét.

A másik nagy újdonságot az exoszómák jelentik. Ezek apró, membránnal körülvett hólyagocskák, amelyek kulcsszerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Olyan bioaktív anyagokat, például fehérjéket, lipideket, növekedési faktorokat és mikro-RNS-eket tartalmaznak, amelyek hatékonyan serkentik a bőrsejtek regenerálódását és támogatják az öngyógyító folyamatokat. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az exoszómák képesek elősegíteni az új sejtek képződését, gyorsítani a sérült bőr helyreállítását és természetes módon stimulálni a fibroblasztokat, vagyis azokat a sejteket, amelyek a kollagéntermelésért felelősek. Nem véletlen, hogy az exoszómákat tartalmazó szérumok, krémek és maszkok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, különösen a bőrmegújító kezelések – például lézeres, mikrotűs és egyéb esztétikai beavatkozások – után, hiszen bizonyítottan felgyorsítják a regenerációt.

– Esztétikai kezelések és slow aging – hogyan találjuk meg az egyensúlyt?

– Bár az otthoni bőrápolás kulcsfontosságú, a modern technológiák és az esztétikai kezelések is egyre nagyobb szerepet kapnak a slow aging folyamatában. A lényeg itt is az, hogy mértékkel és tudatosan éljünk ezekkel a lehetőségekkel. A mai esztétikai eljárások – legyen szó rádiófrekvenciás kezelésekről, mikrotűs szövetregenerációról vagy bőrmegújító lézerterápiáról – egyre kíméletesebbek, természetesebb eredményt biztosítanak, és elsősorban a bőr egészségének támogatását célozzák. Nem az a cél, hogy teljesen átalakítsuk az arcunkat, hanem hogy megőrizzük és kiemeljük a természetes szépségünket, miközben a bőr szerkezetét és funkcióját is támogatjuk. Fontos azonban, hogy mindig megbízható szakemberhez forduljunk, és tisztában legyünk azzal, hogy nem minden kezelés egyformán hatékony vagy szükséges mindenkinek.

– Hogyan változik a bőrápolásunk igénye az életkor előrehaladtával, és milyen rutinokat érdemes kialakítani?

– A bőrünk az évek során folyamatosan változik, és ehhez a bőrápolási rutinunknak is alkalmazkodnia kell. Fiatalon a bőr még optimálisan működik: a sejtek gyorsan regenerálódnak, a kollagéntermelés aktív. A legfontosabb feladat ilyenkor a hidratálás, melyhez a hialuronsav például kiváló választás.

A 30-as éveinkben már lassulni kezd a sejtek megújulási folyamata, csökken a kollagén- és elasztintermelés és megjelenhetnek az első finom ráncok. Ekkor a fő szempont a bőr rugalmasságának a megtartása. Érdemes a bőrápolási rutinba beépíteni a C-vitamint és más antioxidánsokat, amelyek védik a bőrt a szabadgyökök károsító hatásaitól. Az éjszakai bőrápolásban pedig elkezdhetünk gyengéd növényi retinol hatású anyagokat, például bakuchiolt és peptideket alkalmazni, amelyek serkentik a kollagéntermelést és fokozzák a sejtek megújulását.

Ahogy belépünk a 40-es éveinkbe, a hormonális változások hatására a bőr lipidtermelése csökken, vagyis a faggyúmirigyek már nem állítanak elő annyi természetes zsiradékot, mint korábban. Ez magyarázza, miért válik a bőr ebben az életkorban extrém módon szárazzá és érzékennyé. A bőr védőrétegének fenntartásában kulcsszerepet játszik a hidrolipid réteg, amely vízből és zsírokból áll. Ha ez a védőréteg megbomlik, a bőr hajlamosabb lesz az irritációra, a kiszáradásra és az idő előtti öregedésre. Ezért fontos, hogy az eddigi hidratáló termékeket lipidekben gazdagabb formulákra cseréljük – olyan összetevőkkel, mint a ceramidok, szkvalán vagy esszenciális zsírsavak. Ebben az időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítani a bőrfeszesítő komponensekre, például a peptidekre, a botox hatását utánzó hatóanyagokra, mint amilyen az argirelin vagy a konotoxin és a kollagéntámogató hatóanyagokra, amelyek segítenek ellensúlyozni a bőr szerkezeti változásait.

Az 50-es éveinkben a bőr még inkább hajlamos a kiszáradásra, vékonyabbá válik, és csökken a természetes regenerációs képessége. Ebben a korban már a tápanyagok pótlása és a bőr szerkezetének erősítése az elsődleges cél. A gazdag, tápláló krémek és szérumok kiemelten fontosak, különösen azok, amelyek omega-zsírsavakat, szkvalánt, növekedési faktorokat vagy exoszómákat tartalmaznak és kiemelt figyelmet kell fordítani a bőr mikrobiomjára is – vagyis arra a természetes védőrétegre, amely a bőr felszínén található.

– Segíthet-e a belső támogatás, például a kollagénpótlás, az étrend és az étrend-kiegészítők a bőr fiatalságának megőrzésében?

– A bőr egészsége és fiatalsága nem csak külső bőrápolással őrizhető meg – legalább ugyanilyen fontos a belső támogatás. Bár sokan csak a külső ápolásra koncentrálnak, a tudományos kutatások egyre inkább azt igazolják, hogy az étrend, az étrend-kiegészítők és a megfelelő tápanyagbevitel alapvetően befolyásolja a bőr állapotát és öregedési folyamatait. A bőr egészségének fenntartásában nélkülözhetetlen a vitaminokban, antioxidánsokban és esszenciális tápanyagokban gazdag étrend.

A kollagén az egyik legfontosabb fehérje a bőr szerkezetében, amely feszességet és rugalmasságot biztosít. A természetes kollagéntermelés azonban már a húszas éveink végétől évente 1-1,5%-kal csökken, és ez a folyamat a menopauza után még gyorsabbá válik. Kutatások igazolják, hogy a hidrolizált kollagén-kiegészítők segíthetnek lassítani ezt a folyamatot. Fontos azonban, hogy a kollagént C-vitaminnal együtt szedjük, mert ez elengedhetetlen a kollagénszintézishez.

A bőr fiatalságának megőrzésében az omega-3 zsírsavak pótlása is kulcsszerepet játszik. Ezek a telítetlen zsírsavak nemcsak a szív- és érrendszer egészségére vannak jó hatással, hanem csökkentik a bőr gyulladásos folyamatait, erősítik a bőr védőrétegét és segítenek fenntartani a hidratáltságát.

A hialuronsav egy másik kulcsfontosságú összetevő a bőr fiatalságának megőrzésében. Ez a természetes hidratáló molekula saját tömegének akár ezerszeresét is képes megkötni vízben. A hialuronsavat tehát nemcsak külsőleg, szérumok és krémek formájában, hanem belsőleg, étrend-kiegészítőként is érdemes alkalmazni a bőr nedvességtartalmának fokozása érdekében.

– A genetika vagy az életmód játszik nagyobb szerepet az öregedés lassításában?

– Bár a genetika meghatározhat bizonyos adottságokat, az öregedés üteme nagyobb mértékben függ attól, hogy hogyan élünk.

Ez azt jelenti, hogy mi magunk vagyunk a legnagyobb hatással arra, hogyan öregszünk. A tudatos bőrápolás, a megfelelő étrend, a stresszkezelés, a rendszeres testmozgás és a minőségi alvás mind olyan tényezők, amelyek képesek lassítani az öregedési folyamatokat – függetlenül attól, hogy milyen géneket örököltünk.

– A slow aging mennyire szól a mentális egészségről és a belső harmóniáról?

– Teljes mértékben. A slow aging egy komplex szemlélet, amelyben a mentális jóllét és a belső harmónia ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint a külső ápoltság. Sokan azt hiszik, hogy a fiatalos megjelenés kizárólag a megfelelő bőrápolás és életmódbeli szokások eredménye, de valójában a mentális állapotunk és az önbizalmunk legalább akkora hatással van a külsőnkre, mint a genetika vagy a kozmetikumok.

Én magam is csak mostanra értettem meg igazán, mennyire elengedhetetlen egy nő számára, hogy ne csak jól nézzen ki, hanem belül is harmóniában legyen önmagával. Ha elégedettek vagyunk azzal, amit a tükörben látunk, az önbizalmat, magabiztosságot ad, és ez mentálisan is rendkívül erősítő hatású. Ám érdekes módon nemcsak a belső harmónia hat a külső megjelenésünkre, hanem a külső megjelenésünk is visszahat a mentális állapotunkra. Már kutatások is bizonyítják, hogy az öltözködésnek, a színeknek és az esztétikai önkifejezésnek hangulatjavító hatása van. Egy 2012-es tanulmányban például azt találták, hogy azok az emberek, akik tudatosan választanak olyan ruhadarabokat, amelyekben jól érzik magukat, magabiztosabbnak és boldogabbnak tűnnek, sőt, mások is így érzékelik őket. Ez azt jelenti, hogy az öltözködés nem csupán egy külső dolog, hanem egyfajta pszichológiai önkifejezési eszköz is. Ezért is fontos, hogy minden életkorban figyeljünk magunkra – nem azért, mert a fiatalságot hajszoljuk, hanem azért, mert ha jól nézünk ki, akkor jobban is érezzük magunkat.

– Mit gondolsz a társadalmi elvárásokról és nyomásról a fiatalság megőrzése kapcsán?

– A fiatalság kultusza egy létező társadalmi jelenség – hosszú évtizedekig azt sugallták a nőknek, hogy az értéküket a fiatalságuk határozza meg. Azonban szerencsére egyre inkább látjuk ennek az ellenkezőjét is: lassan, de biztosan változik a szemlélet, és teret kapnak az idősebb generációk is.

Manapság már nem ritka, hogy 40, 50, 60 felettiek szerepelnek kampányokban, vezető pozíciókban vagy közösségi médiás véleményformálóként, és ez óriási előrelépés. Egyre többen mernek nyíltan beszélni az öregedés természetes folyamatairól, és vállalni azt, hogy az életkor nem egy korlát, hanem egy erőforrás – egy élettapasztalatokkal, önbizalommal és tudatossággal teli időszak.

A mai „seniorok” már nem a régi értelemben vett idős emberek. Egy aktív, céltudatos és inspiráló generációról beszélünk, akiknek továbbra is vannak terveik, céljaik, szenvedélyeik, és nem hajlandók elbújni csak azért, mert betöltötték az 50-et vagy a 60-at. Ebben a folyamatban óriási szerepe van a támogató női közösségeknek. A társadalmi nyomás ellensúlyozásának egyik legjobb módja, ha olyan közeget találunk, ahol nem verseny, hanem támogatás van, ahol a nők nem egymás ellen, hanem egymásért dolgoznak – önös érdek nélkül. A közösség ereje abban rejlik, hogy a tagok támogatják és motiválják egymást, és ez az egyik legjobb ellenszere annak a társadalmi nyomásnak, amely az öregedést problémaként akarja beállítani.

– Neked milyen napi rutinod van a slow aging jegyében?

– Hiszem, hogy a tudatos öngondoskodás nem luxus, hanem egyfajta befektetés önmagunkba – és ennek minden életkorban megvan a helye. Korán kelő típus vagyok, a napomat laza mozgással és nyújtással kezdem, hogy finoman beindítsam a testemet. Ezután pedig az arctorna, majd a meditáció következik.

Nagyjából két éve elengedtem a szénhidrát-hangsúlyos reggeliket, és áttértem a fehérjedús táplálkozásra. Egy életmódcsoport hatására kezdtem el kísérletezni ezzel az étrenddel, és azóta energikusabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érzem magam. Ezen kívül tudatosan tervezem az étrendemet, több napra előre kitalálom, mit fogok enni. A húst pedig nem a szupermarketben veszem, hanem egy helyi hentestől, aki saját vágású állatokat árul, mert számomra az is fontos, hogy az alapanyagok minősége kifogástalan legyen.

A testmozgás ugyancsak kiemelt szerepet játszik az életemben. Annak ellenére, hogy egy orvos egyszer azt tanácsolta, hogy ha fáj a csípőm, ne terheljem, szerencsére nem hallgattam rá. Épp az ellenkezőjét tapasztaltam: a mozgás az, ami életben tartja az ízületeimet és a testemet. Hetente kétszer személyi edzővel edzek, aki teljesen átmozgat és segít fenntartani az erőnlétemet, emellett rengeteget sétálok és gyalogolok – már csak a kiskutyám miatt is, aki garantálja, hogy minden nap a szabad levegőn legyek.

A szépségápolási rutinom egyáltalán nem bonyolult. Reggel és este is gondosan tisztítom az arcom, a nyakam és a dekoltázsom – ezek a területek hajlamosak az öregedésre, ezért kiemelt figyelmet kapnak. Az arctisztítás után mindig hidratálok és olajjal finoman átmasszírozom a bőrömet, mert már egy pár perces arcmasszázs is csodákat tesz – serkenti a vérkeringést, segíti a hatóanyagok felszívódását, és kisimítja az arcbőrt. Hetente egyszer gyengéd bőrradírozást alkalmazok, hogy eltávolítsam az elhalt hámsejteket, és egy hatóanyagokban gazdag pakolással kényeztetem a bőrömet.

A slow aging számomra nem arról szól, hogy megpróbálok fiatalabbnak kinézni a koromnál, hanem arról, hogy a bőröm mindig egészséges, ápolt és ragyogó legyen – szerintem ez az igazi szépség titka.