Azt hitte szebb lesz, ám ami a botox kezelés után történt vele, mindenki rémálma lehetne
A botulinum toxint először a kancsalság korrigálására vetették be, majd ahogy egyre több területen is kísérleteztek alkalmazásával, a szakemberek rájöttek, hogy több kórállapot terápiájában is használható. Mégis legtöbben az esztétikai beavatkozásoknál használt kezelések révén ismerik.
A szépségiparban dolgozó orvosok által preferált szépészeti beavatkozás nem véletlenül olyan közkedvelt a nők – és napjainkban már a férfiak- körében is, hiszen sokkal egyszerűbb eljárás, mint az arcfiatalító műtét, mégis nagyon látványos az eredménye, ráadásul nincs felépülési idő sem.
A botox hatásmechanizmusa a következő: a méreg (toxin) az ideghez kötődik, majd az idegvégződésbe kerül, ahol az ingerület-átvivő anyag, az acetil-kolin felszabadulását gátolja. Így az ideg az izmot nem tudja ingerelni, azaz összehúzódás nem következik be. A folyamat végeredménye az, hogy az injekció beadása helyén az arcizmok „lebénulnak”, ernyedtek maradnak. A teljes hatás eléréséhez általában 24-72 óra szükséges és az eredmény általában több hónapig látványos marad.
Ám bármennyire is rutin beavatkozásnak minősül a botox, ennek is vannak kockázatai és lehetséges szövődményei. Igaz, a mellékhatások legrosszabb esetben is csak időlegesek és az erősségüket tekintve enyhe, valamit közepes fokozatúak lehetnek. Ilyen lehet többek között az injektálás területén jelentkező helyi bevérzés, mely pár nap alatt felszívódik, avagy enyhe duzzanat, esetleg zsibbadás érzet, nyomásra való érzékenység, bőrpír, fejfájás, vagy viszketés. Ritkább esetekben előfordulhat a tűszúrás helyén csomósodás, allergia, gyulladás, esetleg izomrángás.
Whitney-nél a botox ún. szemhéj ptózist okozott, amely az elvégzett beavatkozások mintegy 5 százalékánál fordul elő a statisztikák szerint. S hogy mi okozza? Általában a homlok szemöldök feletti részének (a glabellának) az injektálását követően szokott előfordulni, méghozzá azért, mert a toxin átszivárog a szemüreg területére. Sokaknál ez azért következik be, mert nem tartják be az orvosi utasítást, miszerint a beavatkozást követő 6 órában tilos lefeküdni, hajolgatni és további 48 órán át javasolt a fokozott izzadással járó tevékenységek (a sportolás, a szaunázás, a szoláriumozás) mellőzése is. Persze van, akinél valamilyen gyógyszer rendszeres szedése okozza, hogy a szépészeti beavatkozás nem hogy jobb, de inkább rosszabb látványt eredményez.
Whitney attól kezdve dokumentálta a gyógyulási folyamatot, hogy észlelte a drasztikus változást, melynek következtében az egyik szeme óriásira nyílt, míg a másikra „ráfittyedt” a szemhéja és alig tudta kinyitni.
Természetesen visszament az orvosához, aki megnyugtatta, hogy ez egy átmeneti jelenség és a javulási folyamat felgyorsítható többek között a szempillavonalba adott újabb egység toxin beadásával. Annak is utánajárt, hogy milyen természetes módszerek léteznek a problémájára:
A mozgás, a szaunázás és az érintett terület célzott melegítése mellett a regenerálódás gyorsítható speciális szemcseppekkel és akupunktúrával valamint vibrációs masszázzsal is, de Whitney elsajátította az arcjóga mozdulatait is.
Az amerikai influenszer története végül happy end-del zárult, visszanyerte régi arcát, de mint mondta, ez az incidens sem riasztotta el attól, hogy máskor is igénybe vegye a botox kezelést, csupán arra kell odafigyelnie, hogy esetében fokozottan oda ügyelni kell a ptózis kockázatára és arra, hogy nála bizonyos pontokba tilos a toxin beinjektálása.
Whitney arra is felhívja a figyelmet, hogy szövődmény, kellemetlen mellékhatás még akkor is előfordulhat, ha gyakorlott és magasan képzett szakember végzi a beavatkozást. A különbség, hogy ezek a szakemberek képesek kezelni is a problémát, míg akinek ehhez nincs meg a kellő tapasztalata és tudása, ott bizony akár egy rutin beavatkozás is könnyen tragédiába torkollhat.