Alig húsz éve még mindenki ugyanúgy ápolta a bőrét. Két lépésben. Volt a tisztítás, majd ezt követte a hidratálás. Egy jó nappali és egy jó éjszakai krémmel az ember már úgy érezhette, hogy megtette, amit csak lehetett, és bőven ráér majd akkor szemránckrémhez nyúlni, ha megöregedett. A reklámok se mondtak többet, mint azt, hogy „megérdemled”, illetve hozzátették, hogy a mindenféle lipidek meg makrohatóanyagok majd csodát tesznek – de valljuk be, nem sokan vettük a fáradságot, hogy utánanézzünk a szavak jelentésének.

Manapság ennyi már kevés.

Aki kicsit is tudatos a bőrével kapcsolatban, legalább olyan árgus szemmel böngészi arckrémének hatóanyagait, ahogyan az élelmiszerekét. Ez a változás Koreából indult el, és bár sokat módosult Amerikába és Európába érve, amit kínál, még mindig lenyűgöző. Korea 2012-ben került fel a világ kulturális térképére egy slágerrel, a Gangnam Style-lal. A mulatságosan ugráló pasast persze nem lehetett komolyan venni, de tagadhatatlan, hogy megnyitotta az utat a K-pop előtt. Ezt jó darabig csak a tinik bálványozták, de ahogy egymás után jöttek az újabb énekesek és sorozatok, Korea lassan megkerülhetetlen tényezővé vált a szórakoztatópiacon.

2020-ban a Parazita című film Oscar-díjat nyert, majd 2021-ben a Squid Game (Nyerd meg az életed) lett a Netflix legsikeresebb sorozata 111 millió nézővel. Ma az elit gimikben koreai nyelvklubok alakulnak, ahol egyébként a diákok egyik fontos célja, hogy el tudják olvasni a szépségápolási termékek használati utasítását. A koreai sztárok ugyanis elképesztően néznek ki. Többségük mintha évtizedek óta nem öregedett volna egyetlen percet sem. A bőrük hibátlan, és még a paparazzifotókon is ránctalan. Ők a szépségápolási termékek legfőbb reklámarcai, és a titkukra mindenki kíváncsi. Korea az utóbbi tíz évben ezen a területen is a csúcsra jutott, de olyannyira, hogy mára letaszították az élről a franciákat, ami nem kis eredmény ezen a piacon. Hogy miért? Mert nemcsak átkozottul jók, de relatíve olcsók is, és pontosan tudják, mi az, amire igazán szükségünk van. Nem álmokra, illúziókra és kényelemre. Tudásra

Korea első nagy dobása a kozmetikumok területén a BB krém volt, még 2010-ben. Így hívják azt a nappali krémet, amibe alapozót és napvédő krémet is tesznek. A szép bőr ugyanis az UV-védelemmel kezdődik. Bár ezt ma már mindenki tudja, valljuk be, annyit azért nem foglalkozunk vele, mint az ázsiaiak.

Megelőzni ugyanis sokkal könnyebb a ráncosodást, mint aztán visszafordítani. Ez a koreai szépségápolás mantrája, és ezért van az, hogy már az óvodások is kozmetikushoz járnak, és tízéves korukra már rendes szépségápolási rutinjuk van, amit a családi kozmetikus-bőrgyógyász állít össze, akihez ha kell, hetente járnak. Lehet persze ezen gúnyolódni, de az eredmény magáért beszél. Egy koreai nő húsz évet simán letagadhat, és a tökéletes bőr náluk olyan alap, amire nemcsak azért büszkék, mert ez legyezgeti a hiúságuk, hanem azért is, mert ezt az egészség jelének tartják.

Igaz, ők is tudják, hogy csakis akkor maradhatnak szépek, ha teljes életmódjuk az egészséget szolgálja, de a bőrükre jelzőszervként tekintenek, amely fontos üzeneteket közvetít arról, hogyan érzi magát a testük, a lelkük. A legnagyobb különbség a nyugati és a keleti szépségápolás között, hogy míg mi természetesnek tekintjük a bőrhibákat, ezért azokat a termékeket keressük, amelyek segítenek ezeket elfedni, a koreaiak célja a tökéletes bőr, és ezt egyáltalán nem tartják megvalósíthatatlannak.

Mi radírozunk, hogy megszabaduljunk attól a bőrrétegtől, ami már „elöregedett”, a koreaiak meg hatóanyagok tömegét pumpálják a bőrükbe, hogy az puha, selymes és hidratált maradjon. Halu-halu – ahogyan ők mondják, vagyis minden egyes nap. Mivel ez nem luxus számukra – a termékek ára se szökik az egekbe. Ugyanolyan olcsó, mint arrafelé minden más az elektronikától a ruhákon át az ételekig. Ám ennek a minősége meglepően jó. Az arcápolás számukra olyan alapvető része a napi higiéniának, mint nálunk a fogmosás. Ennek hátterében a konfuciánus filozófia áll, ami test és lélek komplex egységében hisz, és azt mondja, hogy a szép lélek csakis szép testben érzi jól magát, és fordítva.

Tehát szépség és jóság közé egyenlőséget tesz, ami ugyan kicsit sem igazságos, mégis arra kényszeríti az embereket, hogy odafigyeljenek a külsejükre. Hiszen enélkül nemcsak a randipiacon kerülnek hátrányba, de még a munkahelyen is, mert akinek a bőre nem olyan, mint a fehér jádekő (ez a hagyományos szépségideál), annak valószínűleg valamiféle jellemhibája is van. A szépségápolás olyan kötelesség, amivel az őseik felé is leróják a tiszteletüket. A konfuciánus hit szerint ugyanis a test, amibe beleszülettünk, nem a miénk, hanem a családunké, hiszen generációk erőfeszítésének eredménye az, hogy most itt lehetünk. Ráadásul a nők számára a legfőbb erények egyike a szerénység és a dísztelenség, ami miatt a sminket évszázadokon át elfogadhatatlannak tartották, ezért a koreai piacon még ma sem divat a pirosító vagy a kontúrozás, bár azért ezek az elvek mára kicsit fellazultak.

A folytatás és a teljes CIKK a már kapható 2023-as tavaszi Éva magazinban olvasható!