Nem is gondolnánk, mostanra milyen sok szemét gyűlt össze a Föld körül. Az elmúlt hatvan évben az emberiség több mint 5200 műholdat állított lőtt fel az űrbe és állított Föld körüli pályára. Gondoljunk csak bele: van műholdas TV-adás, telefon; vannak helymeghatározó műholdak (az amerikai GPS és az EU-féle Galileo műholdjai), időjárás-előrejelzésre használt műholdak, térképezéshez használt műholdak (amilyenekkel pl. a Google Earth felvételei készülnek), katonai műholdak. És mi, magyarok sem vagyunk lemaradva: a Masat-1 2012-es indítása után tavaly év végén két újabb magyar tervezésű műhold állt Föld körüli pályára.

Mennyi az annyi?

Az űrben keringő műholdak közül jelenleg körülbelül 2000 műhold aktív, a maradék több mint 3000 pedig már nem üzemel, vagyis tulajdonképpen szemét. Ha ehhez hozzávesszük a kisebb darabokat, vagyis a szabadon keringő levált alkatrészeket, törmeléket is, elképesztő számot kapunk: az ESA adatai szerint jelenleg több mint 23 ezer használaton kívüli objektum kering a Föld körül, átlagosan 20.000 kilométer per órás sebességgel.

Ezeket egy, az Egyesült Államok által működtetett rendszer tartja számon és figyeli, amire azért van szükség, mert az űrszemét mennyisége az utóbbi években kritikus mennyiségű lett, ami azt jelenti, hogy már képes komolyan veszélyeztetni egy-egy új küldetés sikerét. Ha egy fellőtt műhold, űrhajó, vagy akár a Nemzetközi Űrállomás űrszemétnek ütközik, abból komoly baj lehet. Ahogy Jan Wörner, az ESA elnöke megfogalmazta: “olyan ez, mintha az összes hajó, amely valaha elsüllyedt, nem a tenger fenekén lenne, hanem a felszínen és nekünk folyton kerülgetni kellene őket.” A probléma oka az, hogy nincs olyan nemzetközi szabályozás, amely kötelezné a roncsok eredeti kezelőit, hogy begyűjtsék az általuk hátrahagyott szemetet.

Szemétszedő 120 millió euróért

A helyzet megoldásán a párizsi székhelyű és 22 országot, köztük Magyarországot is tömörítő Európai Űrügynökség kezdett el dolgozni egy svájci startup, a CleanSpace bevonásával. A közös projekt, amely a ClearSpace-1 nevet kapta, idén márciusban indult és egy olyan eszköz kifejlesztését tűzte ki célul, amely befogja és megsemmisíti az űrben keringő szemetet.

Az első küldetés a tervek szerint 2025-ben indul, és a célja a Vespa megsemmisítése: ez egy a Földhöz viszonylag közel, a felszíntől 500 km-re keringő, kb száz kilós modul, amelyet az ESA egy korábbi projektje, a Vega rakéta kilövéséhez használtak, és amely 2013 óta kering az űrben. A tervek szerint a ClearSpace-1 afféle öngyilkos űrhajó lesz: miután a robotkarjai segítségével megragadja a kisebb műhold méretű Vespát, visszahozza a légkörbe, és a zuhanás közben mindkét eszköz elég majd. A hosszútávú tervek között természetesen olyan eszköz kifejlesztése is szerepel, amelyet többször is fel lehet majd használni: ez azonban jelenleg még csak álom.

Az ESA projektje a brit The Guardian cikke szerint 120 millió euróba kerül, ami sejteni engedi, mennyi pénzbe kerülne az űrt az összes szeméttől megtisztítani. A középtávú cél emiatt nemcsak az, hogy a probléma kezelésére a jövőben olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat is találjanak majd, hanem az is, hogy létrejöjjön egy olyan nemzetközi szabályozás, amely kötelezi az űreszközök mindenkori üzemeltetőit, hogy gondoskodjanak a saját szemetük megsemmisítéséről.

Ha te még a Földön maradnál, akkor itt van kilenc tipp, amivel csökkentheted a szeméttelepekre vagy óceánokba kerülő hulladék mennyiségét: