Szeded a vitamint koronavírus ellen, és talán az ellenkezőjét éred el

vitamin,koronavírus,egészség Forrás: GettyImages
Most aki csak tehette, betárazott C és a D-vitaminból. Keringenek a hiedelmek megadózisokról, kísérleti szerekről melyek révén elkerülhetjük vagy megelőzhetjük a koronavírus fertőzést. De jogosak-e a reményeink?

Ha a koronavírusról van szó, könnyen elfogadjuk a szélsőséges nézeteket is. Ez belénk van kódolva: az élőlények genetikailag érzékenyek a saját fajukra jellemző veszélyforrásokra. Az emberi agy úgy lett huzalozva, hogy szélsőségesen vélekedjünk, ha valamilyen fenyegetésről szerzünk tudomást. (Az is elég, ha mások elmondásából tájékozódunk a veszélyről, ilyenkor a menedéket is a másoktól kölcsönzött hiedelmek alapján keressük.)

Ha félsz, csak a fekete-fehér, igen-nem játszik

Ha tehát azt halljuk, hogy a nagydózisú C-vitamin óv a koronavírus fertőzéstől, a két véglet szerint, vagy arra fogunk hajlani, hogy elfogadjuk, nekünk is szükségünk van rá, vagy arra, hogy badarság az állítás. A „talán segít” tudata ugyanis nem elég, amikor az életünkre veszélyes helyzetekben határozott támpontokat, garanciát keresünk, és megváltó hiedelmekbe igyekszünk kapaszkodni. Így építünk magunknak biztonságosabb világot – legalább fejben. Még a bizonytalanságban edzett kutatók is nehezen állnak ellen ennek a késztetésnek. A biológiai hatások azonban sosem ennyire fekete-fehérek, mert bonyolult kölcsönhatások működnek genetika, kultúra, hiedelmek, életvitel és bevitt tápanyagok közt (1). Benned pedig valószínűleg már jóval korábban eldöntött kérdés, hogyan viszonyulsz érzelmileg a táplálék-kiegészítőkhöz – remélsz-e megváltást tőlük vagy sem.

Mit tudunk és mit nem?

A koronavírussal szemben jelenleg nem létezik még célzott gyógyszeres terápia vagy más összetett kezelési mód. A vitaminok, nyomelemek, antioxidánsok és növényi hatóanyagok esetén csak potenciális hatásokról beszélhetünk, mert a vizsgálatok többsége eddig a laboratóriumi kémcsövekben zajlott vagy biokémiai kölcsönhatások számítógépes szimulációja volt. Kevés az állatkísérletekből származó és még kevesebb az emberkísérletekből származó eredmény. A rendelkezésre álló adatok általában az influenza-vírussal, a 2003-as ázsiai SARS-koronavírus járvánnyal és a 2012-es közel-keleti MERS-koronavírus járvánnyal kapcsolatosak. Azonban látnunk kell a párhuzamokat is. A jelenleg terjedő koronavírus, a SARS-CoV-2, genetikai felépítés szerint 82%-ban azonos a 2003-as járvány vírusával (2). Az influenza és a SARS-CoV-2 is speciális gyulladásos vihart vált ki a tüdőben, mire a szervezet saját sejtjeit kezdi pusztítani, és ez az, ami súlyos légúti tüneteket és akár halált is okozhat. Ezen párhuzamok miatt van alapja, hogy a táplálék-kiegészítők lehetséges hatásaira következtessünk, de ne feledjük: ez mégis csak következtetés. Azaz ne vegyük készpénznek.

C-, A- és D-vitaminok: a több nem jobb, sőt...

Míg néhány keleti országban a napraforgómag számít csodaszernek, addig nálunk a C-vitamin tölti be ezt a szerepet. Valóban fontos antioxidáns, az immunsejteknek is szükségük van rá, hogy védőfunkcióikat betölthessék. A C-vitamin vízben oldódó vitaminként nem raktározódik, egészséges felnőttként napi 200-400mg-gal a teljes sejtállományunk telítődését érhetjük el (3). Ennél magasabb rendszeres bevitelre a szervezet a felszívódás csökkentésével reagál: napi 1000mg felett a felszívódás hatékonysága 50%-ra csökken. De akkor miért kapni 1000mg-os tablettákat? Egyrészt azért, mert extrém fizikai terhelés esetén lehet értelmük, másrészt a hiedelmek miatt: az 1000mg sok, tehát biztos hatásos, a C-vitamin egészséges, meg kicsit hungarikum is. Ám a valóság sokkal szerényebb. Nagy médiaport kavart, mégsem terjedt el néhány éve a tudományos fejlemény, hogy a C-vitamin nem segít a megfázás megelőzésében, de valószínűleg csökkenti a betegség időtartamát (4). Egyelőre extrém körülmények közt (katonák, bentlakásos iskola) sikerült csak megállapítani, hogy a C-vitamin kiegészítheti a tüdőgyulladás kórházi kezelését, és hogy a vér alacsony C-vitamin szintje esetén lehet létjogosultsága (5). Többek közt ezek miatt folytatnak kínai orvosok hatásvizsgálatot jelenleg koronavírusos betegeken, de az eredményeket csak hónapok múlva fogják közölni.

A zsírban oldódó A- és D-vitaminról is sok mindent hallani. A normál A-vitamin bevitel támogatja a szervezet fertőzésekkel és vírusokkal szembeni védelmét, részt vesz az immunsejtek érésében és mozgósításában. A csirkéket támadó fertőző bronchitis-vírus, mely a koronavírusok családjába tartozik, súlyosbodhat A-vitamin hiány esetén. A fejlődő országok gyermekeit sújtó kanyaróra ugyanez igaz. Az A-vitamin kiegészítés javítja ezeknek a gyerekeknek a halálozási rátáit, de paradox módon nem javítja az akut légúti fertőzések gyógyulási esélyeit (2). A napi ajánlott bevitelt (800mcg/nap) (6) könnyen biztosíthatjuk, akár heti egyszeri, 15 dkg csirkemájjal vagy retinol tartalmú kis dózisú multivitaminnal. Egyelőre semmi sem indokolja a többletet.

A D-vitamin az elmúlt évtized megváltó hiedelme, leginkább azért, mert inkább hormonnak tekinthetjük, mintsem egyszerűen vitaminnak. Tehát erőteljes, gyógyító hatásainak „kellene” lennie. Annyi igaz ebből, hogy a D-vitamin az immunsejtek többségéhez kötődve az immunrendszer működését komplex módon szabályozza, számos D-vitamin gén befolyása mellett. 2012-ben több hazai orvostársaság összeült, és együttes állásfoglalásuk szerint napi 1500-2000NE D-vitamin szükséges az egészség fenntartásához (7). A D-vitamin csökkenti a szervezetben lévő gyulladást. Ennek ellenére, amikor a szervezetet éppen gyulladásos folyamatok (betegség) terhelik, az immunszabályozó működésmódja részeként, a D-vitamin meg is könnyítheti a gyulladásos folyamatok erősödését. Van ráutaló bizonyíték, hogy éppen azon hírvivő anyagok, az ún. IL-1β citokinek, szintjét növelheti, mégpedig dózis függvényében, amelyek a koronavírus okozta gyulladásos viharban játszanak szerepet (8, 9). Ezt a kettősséget a jövőben még tisztázni kell. Addig mindenestre óvatosságra int minket az olyan Facebook-posztokkal kapcsolatban, hogy napi 10000NE D-vitaminra emeljük a napi adagunkat.

Cink, szelén és E-vitamin – segíthet és árthat is

A cink szopogató tabletta megöli a koronavírust, igaz? Nem egészen. A cink nyomelemként fontos az immunsejtek fenntartása, fejlődése és az immunválasz szempontjából. Mindössze annyi bizonyított idáig, hogy sejttenyészetben a cink és pirition kombinációja (korpásodás elleni samponok összetevője) képes volt gátolni a 2003-as SARS-koronavírus szaporodását (2). A cink tartalmú szopogató tablettákról pedig annyit tudunk, hogy a megfázás tüneteit enyhítik, és gátolják az efféle vírusok replikációját a torok hátsó részében, de csak viszonylag nagy dózisban (75mg/nap). Ez jócskán felette van a napi biztonságos beviteli szintnek, ezért hosszú heteken át a kutatók szerint semmiképp sem ajánlatos őket fogyasztanunk (10). A lenyelhető cink tabletták is eltűntek a vitaminboltok polcairól, oktalanul, mert pusztán a többlet cinkbevitelről nem sikerült ilyesféle hatásokat kimutatni (napi referenciabevitel: 10mg) (6).

A szelén és az E-vitamin antioxidánsok, ami azt jelenti, a szervezet szabadgyökökkel szembeni védelmét támogatják. A szelénhiány nemcsak a szervezetet érő oxidatív stresszt növeli, de ezzel teret ad a vírusos fertőzéseknek, hogy a leterhelt állapotban a vírus életképesebbé, virulensebbé váljon. Idevágó eredmény, hogy amikor csirkéket oltottak fertőző bronchitis-vírus ellen (egyfajta koronavírus), a szelén és az ázsiai ginzeng kombinációja fokozta az immunreakciót (2). A szelén kétélű fegyver azonban, akár növelheti is bizonyos betegségek kockázatát. Az egyik több ezer fős szelén és E-vitamin tanulmány azt találta, hogy a multivitaminokban gyakori dózisként alkalmazott 200mcg/nap (napi referenciabevitel 363%-a) szelén és 400NE E-vitamin (napi referenciabevitel 1500%-a), többségében növelheti, ritkábban csökkentheti is az előrehaladott stádiumú prosztatarák kialakulásának kockázatát 55 feletti (kaukázusi) férfiakban. Ám ez a hatás is attól függött, kinek milyen génváltozatai voltak a szelén- és E-vitamin-anyagcserével kapcsolatos génjeiben (11). Szóval, nézzük a csomagolást, mert a napi bevitel 100%-ánál a több nem feltétlenül jobb.

Antioxidánsok a csatatéren: alfa-liponsav, NAC, laktoferrin

Sok olyan anyagról esik szó a közösségi médiában most, ami eddig csak az egészségtudatos körökben volt ismert. Egyikük, az alfa-liponsav, erős antioxidáns, támogatja a szervezet saját antioxidáns enzimeinek a termelődését. Kevesen tudják, hogy a hétköznapi megfázásért a koronavírusok családjába tartozó vírusok is felelősek, noha ezek jóval kevésbé ártalmasak. Egy vizsgálatban egy ilyen „hétköznapi” vírustípus fertőzőképességét sikerült csökkenteni alfa-liponsavval, genetikailag módosított, alacsony antioxidáns védelmű sejttenyészetben (2). Ez felveti az alfa-liponsav hasznosságának lehetőségét, de azt is mutatja egyúttal, hogy a jelenleg keringő állítások egyelőre spekuláción alapszanak. Azt se feledjük, már 100mg bevitele után érezhető vércukor-szint csökkenés tapasztalható, cukorbetegség esetén pedig a kezelőorvossal konzultálni kell szedéséről.

Az N-acetil-L-ciszteinnel (NAC) köptetőkben találkozhatunk, segíti az alsó és felső légúti fertőzések esetén a nyák fellazulását. Antioxidáns hatása abban nyilvánul meg, hogy növeli a szervezet egyik saját termelésű antioxidánsának, a glutationnak a szintjét. Egy tanulmány kiemeli, hogy napi kétszer 600mg NAC csökkentette az influenza tüneteit és az ágyban töltött idő hosszát idős, influenzás betegeknél, valamint patkánykísérletekben is védő hatásúnak bizonyult. A kutatók szerint ezért a NAC egy potenciális jelölt a koronavírus tüneteinek enyhítésre, de ezt még ki kell vizsgálni (12).

A laktoferrin egy immunmoduláló glikoprotein, mely az anyatejben, a könnyben és más testnedvekben is megtalálható. Megvonja a vasat a kórokozó baktériumoktól, szabályozza a gyulladásos folyamatokat, antioxidáns és antivirális hatásokat is kifejt. A laktoferrin sokoldalúsága valamint az anyatejnek tulajdonított tápláló, gyógyító hiedelmek miatt vált az utóbbi évek egyik kedvenc étrend-kiegészítőjévé. Azonban ettől még ne dőljünk be az ajánlásoknak. A laktoferrin képes volt sejttenyészetben gátolni egy, a SARS-CoV-t utánzó vírus kötődését a gazdasejtekhez, mégpedig dózisfüggő módon (13). Emiatt tartják kísérletezésre érdemes molekulának a jelenlegi járványhelyzetben, de az élő szervezetre kifejtett hatásairól még semmit sem tudunk. Az emberen végzett kutatásokban napi 1,8-3,6g a napi adagja, amihez hozzájutni nagyon drága mulatság lenne a belé fektetett hithez képest.

Van remény a gyógynövényekben

Egy növény azért kaphatja meg a „gyógy” előtagot, mert termel ún. másodlagos anyagcseretermékeket, mely vegyületek nem játszanak szerepet a növény fejlődésében, szaporodásában, de segítik más fajokkal szembeni védekezését. Elfogyasztva sokféle hatást fejthetnek ki, gyógyhatásúak is lehetnek, kémiailag módosítva pedig sok gyógyszer alapanyagául szolgálnak. Ezért foglalkoznak velük a kutatók.

Számítógépes szimulációkkal vizsgálták, hogy mely gyógynövény hatóanyagok kötődnek a koronavírushoz, és a kötődési formációk és energiák alapján melyek rendelkezhetnek ígéretes gyógyhatással. A zöldségekben és gyümölcsökben megtalálható kvercetin, a gyermekláncfűben és articsókában fellelhető luteolin-7-glükozid és a kurkumában megtalálható demetoxikurkumin jól szerepelt. Hasonlóan reményteljes volt a grapefruitban megtalálható naringenin és a zöld teában található flavonoidok sora (14). Ezeket mind kapni valamilyen formában étrend-kiegészítőként. De az efféle szimuláció a jelenlegi pontossága mellett sosem helyettesíti a kísérletezést, pusztán jó jelölteket azonosít. Vannak kisebb, konkrétabb eredmények is gyógynövényekkel. A zöld teában található apigeninről és kempferolról valamint a kvercetinről sikerült például kimutatni, hogy Petri-csészében gátolják a koronavírusra jellemző gyulladásos mintázatot (15). Egy másik felkapott termék, az édesgyökér, pontosabban hatóanyaga, a glicirrizin, gátolta betegekből izolált SARS-CoV mintában a vírus szaporodását (2). A béta-glükán, a népszerű immunstimuláló szer, mely többek közt növények és a sörélesztő sejtfalának alkotója, egerek védekezését segítette az influenza vírussal szemben (12). Mint látszik, a gyógynövényekkel kapcsolatos adatok szórványosak, dózisokról vagy az együtt előforduló anyagok kölcsönhatásairól pedig alig tudni valamit. Az biztos, napi 3-4 maroknyi zöldséggel, babfélével, gyökérfélével, gyümölccsel e vegyületek változatos formáit vihetjük be, érdemleges mennyiségben. Ha valaki kiegészítőkben gondolkodik, valószínűleg jobb egy olyan keverék, amiben néhány vegyületből van kevesebb, mint egyből sok.

A fekete bodzát immunerősítő szirupként vagy szopogató tablettaként árusítják, különösen megfázás esetére. Sokan hisznek benne, és napi szinten fogyasztják a koronavírus ellen. Ami a bizonyítékokat illeti, közepes minőségű kutatások szerint a fekete bodza hatékony lehet az influenza vírus ellen (16). Fontos, hogy a feketebodza szintén növelheti az IL-1β citokinek szintjét (17), vagyis ha valaki fogyasztja is, a koronavírus esetleges tüneteinek jelentkezésekor megkérdőjelezhető, jó ötlet-e folytatnia.

A szőlőmagban és vörösborban fellelhető rezveratrol sokáig úgy volt híres, mint a hosszú élet forrása. Ma már tudjuk, hogy emlősökben nem hosszabbítja a várható élettartamot, ennek ellenére ismét fókuszba került. Ugyanis néhány éve egy vizsgálatban a rezveratrol csökkentette a MERS-CoV fertőzőképességét és növelte a fertőzött sejtek túlélési idejét (2). Bekerült a hetekben számos tudományos publikációba, mint kísérletre érdemes szer, de ennél többet még nem bizonyított.

A vitaminok hatása életvitelünkre

Most lépjünk hátra egyet. Kiegészítő ide vagy oda, a lényegi kérdés, elkapjuk-e a fertőzést, s hogy ha igen, az hogyan fog lezajlani a szervezetünkben. Temérdek helyen olvashattuk, hogy a megelőzés eszköze a kézmosás és a szociális távolság megtartása. Azt is, hogy a betegség lefolyása attól függ, az immunrendszer mennyire képes jól beazonosítani a betolakodókat, és nem hibás, túlzott reakciót adni. Egy táplálék-kiegészítő – függetlenül a kérdőjeles biológiai hatásaitól – segíthet az egészségünk megőrzésében, amennyiben rendszeres szedése, mindennapos rítusként emlékeztet minket félelmeinkre, és emiatt jobban figyelünk magunkra, óvatosabban élünk vagy jobban étkezünk. Az sem mellékes, ha kis kontrollérzetet ad nekünk ebben a bizonytalan helyzetben. Lehet a táplálék-kiegészítés az egyik megváltónk, csak ne legyen az egyetlen. Talán ez az a tanulság, ami hiedelmeinktől függetlenül mindannyiunknak segíthet.

Források

(1) Tóth B, Csányi V. (2017). Hiedelmeink. Hiedelmek egészségről, betegségről, pp. 124-155. Budapest: Libri.

(2) Zhang L1, Liu Y1. Potential interventions for novel coronavirus in China: A systematic review. J Med Virol. 2020 May;92(5):479-490. doi: 10.1002/jmv.25707. Epub 2020 Mar 3.

(3) Lykkesfeldt J, Tveden-Nyborg P. The Pharmacokinetics of Vitamin C. Nutrients. 2019;11(10):2412. Published 2019 Oct 9. doi:10.3390/nu11102412

(4) Hemilä H, Chalker E. Vitamin C for preventing and treating the common cold. Cochrane Database Syst Rev. 2013 Jan 31;(1):CD000980. doi: 10.1002/14651858.CD000980.pub4.

(5) Hemilä H, Louhiala P. Vitamin C for preventing and treating pneumonia. Cochrane Database Syst Rev. 2013 Aug 8;(8):CD005532. doi: 10.1002/14651858.CD005532.pub3.

(6) OGYÉI. Étrend-kiegészítőkben felhasználható vitaminok és ásványi anyagok. Felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek (NRV) a 1169/2011/EU rendeletXIII. melléklete alapján. https://www.ogyei.gov.hu/etrend_kiegeszitokben_felhasznalhato_vitaminok_es_asvanyi_anyagok_
Feltöltve: 2020. Hozzáférve: 2020.03.30

(7) Takács és mtsai. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében – Állásfoglalás. ORVOSI HETILAP, 2012; vol.:153, issue.:Suppl. 2, p.:5-26.
http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/4215

(8) Verway M, et al. Vitamin D Induces interleukin-1β Expression: Paracrine Macrophage Epithelial Signaling Controls M. Tuberculosis Infection. PLoS Pathog. 2013;9(6):e1003407.

(9) Tulk SE, et al. Vitamin D₃ Metabolites Enhance the NLRP3-dependent Secretion of IL-1β From Human THP-1 Monocytic Cells. J Cell Biochem. 2015;116(5):711.

(10) Singh M, Das RR. Zinc for the common cold. Cochrane Database of Systematic Reviews 2013, Issue 6. Art. No.: CD001364. DOI: 10.1002/14651858.CD001364.pub4.

(11) Chan, J. M., Darke, A. K., Penney, K. L., Tangen, C. M., Goodman, P. J., Lee, G. M., Sun, T., Peisch, S., Tinianow, A. M., Rae, J. M., Klein, E. A., Thompson, I. M., Jr, Kantoff, P. W., & Mucci, L. A. Selenium- or Vitamin E-Related Gene Variants, Interaction with Supplementation, and Risk of High-Grade Prostate Cancer in SELECT. Cancer epidemiology, biomarkers & prevention : a publication of the American Association for Cancer Research, cosponsored by the American Society of Preventive Oncology, 2016; 25(7), 1050–1058.
https://doi.org/10.1158/1055-9965.EPI-16-0104

(12) McCarty MF, DiNicolantonio JJ. Nutraceuticals have potential for boosting the type 1 interferon response to RNA viruses including influenza and coronavirus. Prog Cardiovasc Dis. 2020 Feb 12. pii: S0033-0620(20)30037-2. doi: 10.1016/j.pcad.2020.02.007. [Epub ahead of print]


(13) Lang, J., Yang, N., Deng, J., Liu, K., Yang, P., Zhang, G., & Jiang, C. Inhibition of SARS pseudovirus cell entry by lactoferrin binding to heparan sulfate proteoglycans. PloS one, 2011; 6(8), e23710. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0023710
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3161750/#pone.0023710-Wang1

(14) Khaerunnisa, S.; Kurniawan, H.; Awaluddin, R.; Suhartati, S.; Soetjipto, S. Potential Inhibitor of COVID-19 Main Protease (Mpro) From Several Medicinal Plant Compounds by Molecular Docking Study. Preprints 2020, 2020030226 (doi: 10.20944/preprints202003.0226.v1).

(15) Lim et al. Flavonoids interfere with NLRP3 inflammasome activation. Toxicology and Applied Pharmacology, 2018; 355(Mol. Cell. Biochem. 396 2014), 93-102.
https://doi.org/10.1016/j.taap.2018.06.022

(16) Ulbricht C, et al. An Evidence-Based Systematic Review of Elderberry and Elderflower (Sambucus nigra) by the Natural Standard Research Collaboration. J Dietary Suppl. 2014;11(1):80.

(17) Barak V, et al. The Effect of Sambucol, a Black Elderberry-Based, Natural Product, on the Production of Human Cytokines: I. Inflammatory Cytokines. Eur Cytokine Netw. 2001;12(2):290.