És ha a svédeknek volt igazuk? Akkor minden járványügyi korlátozás hiábavaló volt?

svédország,stockholm,koronavírus
Forrás: Getty Images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

„Fenntarthatónak” nevezett stratégiát követ Svédország a koronavírus elleni védekezésben: nem rendeltek el túlságosan kemény korlátozásokat, hanem a polgárokat kérték arra, hogy ha tehetik, tartsák a szociális távolságtartás szabályait. A céljük a híresztelésekkel ellentétben nem a nyájimmunitás kialakulása, hanem az, hogy a gazdaság ne omoljon össze.

Svédországban nagy az össznépi bizalom állami intézmények és cégek, kormány és lakosság között. Ez vezetett ahhoz is, hogy a svéd kormány nem vezetett be szigorú intézkedéseket a járványgörbe ellaposítása érdekében. Inkább megbízott az emberek felelősségtudatában, abban, hogy otthon maradnak, követik a szociális távolságtartás szabályait, rendszeresen kezet mosnak amúgy is, nem kell nekik ehhez szabályozás.

Az eredmény: közel 23 ezer regisztrált megbetegedés és 2769 halott (május 5-i adatok szerint). Egy kicsit magasabb szám, mint más skandináv országokban, de jóval alacsonyabb, mint Franciaországban vagy Németországban. Svédország, úgy tűnik, sikeresen kezeli a vírust.

Ami nem jelenti azt, hogy a svédek nemtörődöm módon viselkednének vagy visszaélnének azzal, hogy törvények nem kötelezik őket az otthon maradásra. Az állam azt kérte tőlük, hogy ha tehetik, maradjanak otthon. Az 50 feletti összejöveteleket betiltották (azaz a sportrendezvényeket, fesztiválokat és egyéb nagy létszámú rendezvényeket itt sem szervezik meg). A kávézókban, éttermekben kiszolgálják a kuncsaftokat, de csak az asztaloknál, a bárpultnál nem. A svéd bankkártya-tranzakciók 30 százalékkal csökkentek márciusban; Norvégiában ez a szám 66, Finnországban 70 százalék.

„Tisztelem az elhunytakat, de mi azt tesszük Svédországban, ami helyes. Nem látom, hogy a statisztikák nagy mértékben eltérnének más országokétól. Boldog vagyok, hogy nem rendeltek el vesztegzárat. Az életnek mennie kell tovább” – idéz egy 44 éves stockholmi polgárt a New York Times.

Egy jobboldali parlamenti képviselő pedig így nyilatkozott a The Telegraphnak: „A szocialista kormány népszerűsége az egekben. Ami nekünk rossz hír. De szeretem a hazámat, és a legjobbat akarom számára” –, majd hozzátette:

A kormány nem segíti eléggé a kisvállalkozásokat és ezt nem hagyom szó nélkül. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy a tudomány oldalára álltak.

Míg a legtöbb országban tetszhalott állapotba került a gazdaság, Svédországban nyitva maradtak a határok, az óvodák és az általános iskolák nemkülönben, hasonlóképpen az edzőtermek, a parkok, sőt, a kisebb mozik is. Szinte senkit sem kell megbírságolni, és a rendőrség csak kérheti a lakosságot, hogy kövessék a szabályokat. Maszkot nem sokan viselnek az utcán. Eddig mindvégig volt elég intenzív osztályos ágy a koronavírusos betegek számára. Ugyanakkor a svéd közegészségügyi hivatal elismerte, hogy az idősotthonok 75 százalékában jelen van a vírus. Az áldozatok 85 százaléka 70 év fölötti Svédországban is; ezek az adatok nem térnek el lényegesen más országokétól, és ugyanemiatt igen sok kritika is éri őket belföldről is (amellett, hogy, mint említettük, az állampolgárok nagy része bizalommal tekint a kormány intézkedéseire).

Ennek a laissez faire politikának nem sikerült persze teljes mértékben megvédenie a gazdaságot, elsősorban azért nem, mert az ország nagymértékben az exporttól függ. A svéd pénzügyminiszter, Magdalena Andersson kijelentette, hogy a gazdaság valószínűleg 7%-kal fog esni, „ugyanakkor a fodrászatok, éttermek és szállodák kevésbé szenvedik meg a járványt, mint más országokban”.

A járvány első napjaiban svéd kormány tudatosan és határozottan döntött úgy, hogy nem vezet be szigorú korlátozásokat. „Ha mindent lezárunk, nehéz kijönni belőle. Mikor nyitunk és hogyan?” – érvelt akkor a nemzetközi sajtóban egy epidemiológus, Anders Tegnell, aki néhány kollégájával egyetemben a járvány arcává lett, a svédek egyfajta celebritásként kezdtek tekinteni rájuk, szakértőkre, mert ők nyilatkoztak ezekben a kérdésekben sokkal inkább, mint a politikusok. Utóbbiak ritkán vesznek részt a sajtótájékoztatókon és a svéd alkotmány tiltja, hogy a kormány beavatkozzon a független adminisztratív hatóságok munkájába, amilyen például a svéd közegészségügyi hivatal.

anders tegnell,svédország,epidemiológus
forrás: Wikimedia Commons
Anders Tegnell a svéd közegészségügyi hivatal egyik vezető epidemiológusa, a járvány elleni védekezés arca.

Tegnell szerint nem a nyájimmunitás a cél, ami azt jelentené, hogy legalább a lakosság 60%-ának át kell esnie a fertőzésen. „Lényegében az a célunk, ami az országok nagy részének: lelassítani a fertőzés terjedését, amennyire lehetséges. Csak mi egy kicsit más eszközöket alkalmazunk ehhez. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyeket hosszú távon be lehet tartani, nem csak néhány hétig vagy hónapig” – magyarázza Tegnell.

„Úgy véljük, hogy Stockholm lakosságának akár 25%-a túlesett már a fertőzésen és potenciálisan immunis. Egy nemrégi felmérés, amit egy kórházban végeztünk, 27%-os immunitást mutatott ki a személyzetben. Néhány hét múlva elérjük a nyájimmunitást Stockholmban” – nyilatkozta Tegnell az USA Today tévéműsornak; véleménye egyébként nem megy szembe a WHO figyelmeztetésével, miszerint

még nem bizonyított, hogy aki átesett a fertőzésen, az feltétlenül immunis lenne.

„Az egészségügyi rendszer nagy nyomás alatt van nálunk is. Nagyon keményen dolgoznak, és eddig mindenkit elláttak, azokat is, akik nem koronavírusban betegedtek meg. Ez volt a célunk. Ennek alapján kalkuláljuk ki a nyájimmunitást, ami hosszú távon segítségünkre lehet, de nem ez a cél, amit kitűztünk magunk elé. Racionálisan betartható intézkedéseket vezettünk be, amik lényegében nem veszélyeztetik az egészségügyi rendszert vagy az oktatást.

A koronavírus nem fog eltűnni és az az ország, ami megpróbálja kiradírozni (azáltal, hogy lezárja a határait, becsukja az üzleteit és így tovább), annak előbb-utóbb bedől a gazdasága. Meg kell tanulnunk együttélni a betegséggel.

- mondta a fenti tévéműsorban Tegnell.

Máshol is így kellett volna?

Nagyjából lehetetlen összehasonlítani az országok földrajzi és gazdasági adottságait. A légszennyezettség és a népsűrűség gyakran felhozott szempontok, ezek látszanak meghúzódni amögött, hogy a sűrűn lakott nagyvárosokban (észak-olasz ipari központokban vagy New Yorkban) könnyebben tarol a vírus. De ez önmagában nem elégséges magyarázat, máskülönben Milánóban lett volna tragikusabb a helyzet, mint Bergamóban és nem fordítva. Svédország ehhez képest valóban rendelkezik járványvédelmi szempontból kedvező adottságokkal:

  • tisztább a levegő az átlagnál,
  • az emberek eleve egészségtudatosabbak,
  • illetve zárkózottabb életet élnek (a háztartások több, mint fele egyszemélyes)
  • és elég alacsony a népsűrűség.

Mindezzel együtt is van egy nagy adag bizonytalansági faktor. Mint fentebb is kiderült, egész pontosan nem lehet tudni, mitől terjed egyik országban gyorsabban a vírus és mitől kevésbé a másikban.

Ha Svédország követendő példa, olvasható a New York Times elemzésében, annak nem a nyájimmunitás-stratégia az oka, hanem az, hogy kezdettől egy olyan nyílt társadalmon alapuló programot vitt, amibe belefért a lájtosan, de működő gazdaság, a folyamatos immunitást célzó vizsgálatok és a kontaktkutatás. Ebbe a folyamatba később beilleszkedhetnek a területenkénti izolációs programok és a későbbi esetleges járványgócok beazonosítása. És az is belefér, hogy a járvány elleni védekezést irányító szakértők elismerik: nem százszázalékosan biztosak a dolgukban. „Azt gondolom, hogy ez a helyes út, de meggyőződve nem vagyok róla” – magyarázta Tegnell az Aftonbladet svéd napilapnak múlt pénteken.

Folyamatosan ezen töprengünk. Mit csinálhatnánk jobban, mit tudnánk még hozzátenni? Szerintem a legfontosabb az, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a helyzetből, a rendelkezésünkre álló eszközök segítségével. És hogy mindvégig alázattal kezeljük a döntéseinket, mert bármikor eljöhet a pillanat, amikor változtatnunk kell.

Így reagáltak a gyerekek a koronavírus-járványra:

Nézd meg a galériánkat>14 kép
13+1 igaz történet: így reagáltak a gyerekek a koronavírus-járványra
Tovább olvasok
Kép
Ezekben az elképesztő kastélyokban laknak a brit királyi család tagjai

II. Erzsébet, Nagy-Britannia királynője a férjével, Fülöp herceggel együtt a Buckingham-palotában él. Ezzel nagyjából mindenki tisztában van. Na, de mi van a család többi tagjával? A brit királyi családnak rengeteg luxus ingatlan van a birtokában – van külön rezidenciájuk például a nyári pihenéshez, vagy éppen a nagy közös karácsonyokhoz –, de természetesen minden családtagnak van egy olyan lakhelye is, amit otthonnak hívhat.

Kép
Mesés álompite egyenesen a Disney (birodalom) kemencéjéből

Kevés dolog indítja be úgy az édesszájúak fantáziáját, mint egy szelet frissen sült almás pite egy gombócnyi vanília fagyival – mondhatjuk, hogy ez az igazi amerikai álom! Sőt, tegyük ehhez még hozzá a Disney erejét, és a meseszerűség garantált. És nem, nem azért, mert a világ legboldogabb helyéről származik, hanem mert két csoda egyesül benne: ez egy varázslatos torta-pite kombó!

Kép
Minek a home office, amikor dolgozhatsz a barbadosi tengerparton is?

A barbadosi kormány egyéves vízumot ajánl önjelölt digitális nomádoknak, aki bizonyos feltételek mellett a karibi partokon óhajtja nyomkodni a billentyűzetét.

Kép
A klubokat is segíteni kell, nemcsak a zenészeket

Lobenwein Norbert, a Sziget és a Volt társtulajdonosa, koncert- és fesztiválszervező is az egyik döntéshozója a könnyűzenészeket megmentő állami csomagnak. Erről is kérdeztük.

Kép
Megcsalja a barátnőmet a férje, de nem tudom, elmondjam-e neki

Van jogunk beleszólni más életébe? Nekünk lenni a rossz hír vivőjének? Még akkor is, ha ezzel kvázi mi is teszünk azért, hogy akár ténylegesen szétessen a család? És mi magunk mit várnánk el egy ilyen helyzetben a legjobb barátunktól? Eszter igaz története következik.

Kép
Így kódolod bele a gyerekedbe, hogy milyen párkapcsolata lesz felnőttként!

Gyermeked születésétől fogva veszi a felőled érkező jeleket: mennyire és hogyan szereted, elfogadod-e olyannak, amilyen, hogyan oldod meg a nehéz szituációkat, milyenek a kapcsolataid, milyen az értékrended. Mindez mélyen beépül a személyiségébe és meghatározza, felnőttkorba érve értékesnek és szerethetőnek tartja-e majd magát, mi lesz igazán fontos a számára. Nem mindegy hát, hogyan csinálod.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem