Még hogy a divat nem lehet fenntartható – egy autodidakta dizájner portréja
Egyre több szó esik a divatipar által okozott károkról: a hatalmas karbonlábnyomról, a harmadik világban fillérekért robotoló varrónőkről, ill. a ruhaszemétről mint a leggyorsabban növekvő mennyiségű hulladékfajtáról. A fast fashion cégek egy része a közelmúltban tett ugyan néhány kisebb, tétova lépést a megoldás felé, egy Stella Jean nevű tehetséges divattervező azonban a pályája kezdetétől vezérlő csillagának tekinti a fenntarthatóságot.
Kifutó helyett
Stella Jean Rómában született egy Haitiról származó anya: Violette Jean és egy olasz apa: Marcello Novarino gyermekeként. Politológiát tanult a római Sapienzia Egyetemen, ahonnan kimaradt, amikor modellkedni kezdett Egon von Fürstenberg divattervezőnek. Hamarosan azonban rájött, hogy a kifutói szereplés helyett másra vágyik: inkább saját ruhákat álmodna meg. Hozzá is fogott az élénk, gazdag színvilágú, etnikai motívumokkal díszített kreációk megalkotásához, amelyek a klasszikus olasz eleganciát a karib-tengeri szigetvilág, valamint Afrika folklórjával ötvözik.
Armani támogatásával
Jean mára világhírű, de rögös út vezetett idáig. Az autodidakta művészt kétszer is elutasították a Vogue olasz kiadásának tehetségkutató versenyéről, ám ő nem csüggedt, 2011-ben harmadszor is nekifutott: ekkor már végre indulhatott, és nyert is. A luxusmárkákat kínáló online áruház, a MatchesFashion vásárlói tülekedni kezdtek a ruháiért, és pályája innentől felfelé ívelt. Elnyerte Giorgio Armani támogatását is, aki személyesen választotta ki Jean 2014. tavaszi–nyári kollekcióját, hogy bemutassák az 550 férőhelyes kulturális létesítményében, a milánói Armani Teatróban. Hab a tortán, hogy Armani a kommunikációs csapatát is Jean rendelkezésére bocsátotta – ez volt az első alkalom, hogy a divatmogul ilyen gesztust tett. Az eredmény nem maradt el: hamarosan olyan hírességek bújtak Stella Jean-ruhakölteményekbe, mint Beyoncé, Rihanna vagy Zendaya.