Biztosan ismeritek azt az érzést, mikor egy hosszú, fárasztó munkanap után hazaesünk, és másra sem tudunk gondolni, mint arra a bizonyos palack, tökéletes hőfokon tárolt isteni borra, amely – terveink szerint – kellemesen kikapcsol majd bennünket az este hátralevő részében. Elővesszük, töltünk magunknak belőle egy pohárral, kényelmesen elhelyezkedünk a relax fotelban, és már emeljük is a szánkhoz, hogy kortyolgatni kezdjük. De hoppá! Valami nem stimmel... A bor megromlott.

Ez alapesetben kétféleképpen fordulhatott elő. Vagy olyan palackból töltöttünk magunknak, mely már jó ideje bontottan állt a hűtőszekrény egyik polcán, és az idő és a levegő fogást talált rajta. De akkor is érhet minket kellemetlen élmény, ha először húztuk ki a dugót az üvegből, mégis azonnal érezzük rajta, hogy nem az igazi. Ebben az esetben az előállítás vagy a palackozás folyamatába csúszhatott olyan hiba, mely a bor minőségére is kihatott. Elképzelhető például, hogy a bor dugós. Bármelyik eset is álljon elő, a bor illatából, színéből, szénsavas jellegéből, vagy túl édes, esetleg savanyú ízéből azonnal gyanakodhatunk arra, hogy baj van.

A CIKK ITT FOLYTATÓDIK!