Jót vagy semmit? Avagy hogyan fejezzük ki a részvétünket a közösségi média korában? 9 illemszabály

2019. Január 21.

részvétnyilvánítás,gyász,közösségi média

Forrás: Getty Images

Veled is előfordult már, hogy gyanútlanul pörgetted az üzenőfaladat, amikor egyszer csak szembejött egy halálhír? Most abban próbálunk segíteni, hogy mit kezdj a váratlan, döbbenetes helyzettel, akkor is, ha nem túl közeli ismerősről van szó.

A trollokat semmiképp sem kívánjuk védeni, de az tény, hogy a közösségi média az élet összes területéhez hasonlóan a gyász kifejezésében is megváltoztatta (illetve folyamatosan alakítja) a kommunikációs normákat. Most összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni, hogyan illik részvétet nyilvánítani a közösségi oldalakon vagy azokon kívül, hogyan lehet fogalmazni anélkül, hogy megsértenénk az elhunyt emlékét vagy a hozzátartozók, a gyászolók érzéseit.

Kinek fejezzem ki a részvétemet?

Ha ismerted az elhunytat és a családját nem, a legközelebbi hozzátartozójának küldj üzenetet. Ha a hozzátartozót ismerted jobban (akár közeli akár kevésbé), akkor közvetlenül neki fejezd ki, hogy együttérzel vele.

Borítókép: A barátnőim segítettek át a gyászon - nekik köszönhetem, hogy még lélegezem

Forrás: Getty Images

Psziché

2018. Február 19.

A barátnőim segítettek át a gyászon - nekik köszönhetem, hogy még lélegezem

Használhatom-e egyáltalán a részvétem kifejezésére a Facebookot?

Ha csak hallottad valakitől a hírt, és ismered a hozzátartozót, akkor hívd fel telefonon vagy írj neki – akár kézzel – levelet. Ha azonban maga a hozzátartozó adott hírt egy Facebook-posztban a tragédiáról, akkor elképzelhető, hogy neki most így a legkényelmesebb, ezért kézenfekvő így is válaszolni. Fölöslegesen semmiképp se írj a közösségi oldalakra és ha eddig kétszer meggondoltad, hogy kommentelsz-e, akkor ez ügyben gondold meg négyszer.

Illetlenség-e posztolnom egy olyan családot ért tragédiáról, amelynek nem vagyok tagja?

Várd meg, amíg a család ad hírt róla. Ne akarj te lenni az első, aki világgá kürtöli. De ha már megtörtént, akkor kifejezheted a bánatod és az együttérzésed. Azért ne posztolj róla sorozatosan... Az is bevett és elfogadott forma, ha a saját Facebook-oldalán is búcsúzunk az elhunyttól.

Hogyan reagáljak, ha Facebook-üzenőfalamon szembejön egy halálhír?

Először is külön együttérzünk veled, ha így tudod meg; egy ilyen váratlan hír sokkoló lehet, ha a sok másik információ áradatában jön szembe. Másodszor is ne reagálj azonnal – biztosan téged is megrendít a hír akkor is, ha nem nagyon közeli ismerős távozott. Ne lájkolj: inkább a ❤️ („Imádom”) vagy a 😥 („Szomorú”) reakciógombot válaszd.

Rákérdezhetek a tragédia részleteire?

Ez attól is függ, hogy milyen kapcsolatban vagy az elhunyttal, illetve a hozzátartozókkal, de az alapszabály ez: a család privát szférája fontosabb, mint hogy te mindent tudj. Semmiképp ne vegyél részt olyan diskurzusban a halál részleteit illetően, ami nyilvános Facebook-oldalon zajlik, és ha egy mód van rá, akkor ne írásban, hanem telefonon tudakozódj. Nagyon vigyázz, hogy mit mondasz vagy írsz le, kiváltképp hirtelen halál, esetleg öngyilkosság esetén, mert életre szóló sebeket okozhatsz másoknak. Azt is vedd számításba, hogy esetleg gyerekek/fiatalkorúak is olvassák az üzeneteidet.

Mennyi időn belül illendő kondoleálni?

Ha nagyon kevés idő elteltével (esetleg aznap) szereztél tudomást a tragédiáról, akkor várj egy kicsit. A közeli hozzátartozóknak nem csak a rájuk szakadt érzelmekkel kell hirtelen megbirkózniuk, hanem egy hosszú teendőlistával is. Várj egy-két napot, mielőtt telefonálnál vagy üzenetet küldenél; már csak azért is, mert te magad is gyászidőszakon mész keresztül, érdemes megvárni, amíg rendeződnek a gondolataid az első sokk után.

Hogyan fogalmazzak egy részvétnyilvánításban?

Ilyenkor nem kell bőbeszédűnek lenni. Ha semmi személyes nem jut eszedbe, nyugodtan ismerd el, ha nem találsz szavakat. Érdemes felidézni valami kedves történetet, amiből kiderül a hozzátartozók számára, hogy miért jelentett neked sokat az elhunyt. Ne félj használni a halál, meghalt kifejezéseket, mert ezek hitelesebbé teszik a mondanivalódat, mint ha megpróbálnád valahogy elkerülni őket.

Ha semmi személyes nem jut eszedbe: néhány részvétnyilvánításra alkalmas mondat

Őszinte részvétem.
Nagyon sokat gondolok rátok.
Egyszerűen nem jut eszembe semmi, amit mondhatnék, de nagyon szomorú vagyok.
Fontos volt számomra xy, mert annak idején sokat beszélt arról, hogy..., sose felejtem el.
Mélyen megdöbbentem, amikor hallottam XY elvesztéséről, és azért írok, hogy kifejezzem az együttérzésemet.
El sem tudom képzelni, mit érezhetsz most, de ha beszélgetni akarsz valakivel, keress bátran.
Imádkozom értetek.

Szabad-e kifejeznem az együttérzésem, ha az illető történetesen híres ember volt és sem őt, sem a családját nem ismerem személyesen?

Igen, valószínűleg jól fog esni a családnak a szeretet. Ilyenkor bele is foglalhatod az üzenetedbe, hogy miért jelentett neked személyesen sokat az elhunyt. Tolakodni azonban tilos, és ha a hozzátartozók nem válaszolnak az emailedre vagy az üzenetedre, akkor is elégedj meg azzal, hogy te elmondtad, amit szerettél volna.

Mit mondjak a hozzátartozónak, ha az elhunyt netán ellenszenves volt számomra, esetleg úgy tudom, hogy sokat ártott a környezetének?

A „halottakról jót vagy semmit” mondás talán elavultnak tűnik, mégis hasznos. Minden elhunyt megérdemli a tiszteletet, éppen azért, mert nem tudjuk (legfeljebb hiszünk benne), hogy mi történik vele ezután. A halál mindannyiunk osztályrésze, és mindenki megérdemli, hogy elbúcsúzzanak tőle. Ha egy kiállhatatlan gonosztevőről van szó, akkor is. Ilyen esetben semmi sem akadályozza meg, hogy bölcsen hallgassunk. A véleményünket, ha van, volt idő elmondani, amíg élt. Ha pedig nem mondtuk el, az ég szerelmére, legalább a hozzátartozók kedvéért várjuk meg, amíg eltemetik és eltelik egy kis idő! Persze hazudni ettől még nem kell róla, megjegyezhetünk annyit, ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy „erre most inkább nem válaszolnék kegyeleti okokból” vagy legfeljebb annyit, hogy „megosztó személyiség volt”.

Ezeket *ne* használd egy részvétnyilvánító üzenetben

– „Most már jobb helyen van.” Ne akard vigasztalni a hozzátartozót, akár hisz a túlvilági életben, akár nem.

– „Annyira szomorú vagyok, egész éjjel sírtam.” (Ne rólad szóljon a mondanivalód.)

– „Tudom, mit érzel.” (Nem, nem tudod, még akkor sem, ha neadjisten már te is keresztülmentél hasonlón. Minden gyászfolyamat más.)

– „Egyszer túlleszel rajta.” (Ez olyan, mintha nyomást gyakorolnál a gyászolóra, hogy érezze magát jobban.)

– „Hívj, ha bármire szükséged van.” Ez a felajánlás valójában újabb terhet ró a gyászolóra, akinek így ki kell találnia, milyen feladatot adjon neked. Inkább ajánlj fel neki konkrét segítségeket, akár apróságokat. „Van kedved leülni egy kávéra a jövő héten és beszélgetni egy kicsit?” „Küldhetek neked egy dobozzal kedvenc almás pitédből?” Ha beszélgetni kezdesz vele, talán magától kiderül, hogy mire van szüksége (ha egyáltalán).