5 házi sütésű pékáru ráérős hétvégi reggelekre
Forrás: simonapilolla / Envato
Alapvetően nem ellenségeim a reggelek, kamaszkorom óta korán kelő típus vagyok, már gimiben is inkább hajnalban tanultam a fontosabb számonkérésekre, minthogy előző nap éjszakába nyúlóan ébren maradjak. Szóval az anyasággal legalább ezt nem kellett újraprogramoznom magamban — azt viszont minden hétköznap mantráznom kell magamnak, hogy ne idegeskedjek a reggeli készülődés miatt. Három gyerekünk van, két ovis és egy kisiskolás, és sokszor 1 óra alatt sem tudunk a felkeléstől az indulásig eljutni, legalábbis kiabálás nélkül biztos nem. A nyugalmas, közös reggelik elérhetetlen álomnak tűnnek. Mert lássuk be, a legtöbb család számára, az is. Azok az Insta-tökéletes anyák, akik posztjaik szerint hétköznaponként friss pékárut sütnek, hogy csemetéik mosolyogva majszolva indítsák a napot, nagyobb hazugságot közvetítenek, mint azok, akik agyonretusálják a bikinis fotóikat. Hétvégén azonban — ha nem is minden héten — már van lehetőség lelassulni, több időt szánni a reggelire.

Az otthoni pékáru (főleg a kenyér) sütés láza sokakat elért a pandémia idején, én ebből kimaradtam, ezért a hétvégi repertoáromban eddig a hagyományos palacsinta, amerikai pancake és a gofri szerepelt. Legalábbis eddig, mert belevetettem magam a receptkeresésbe, mivel dobhatnám fel a reggeli étkezéseket, hogy a gyerekeim ne a bolti gofri vagy a gabonapehely után vágyakozzanak. Nem volt célkitűzésem, hogy mindenmentes, alternatív lisztekből és cukormentesen készülő finomságokat tegyek az asztalra. Hiszek abban, hogy az otthon készült pékáruk még akkor is egészségesebbnek számítanak, ha fehér lisztből és némi cukorral készülnek, mert nincsenek tele adalékanyagokkal, tartósítókkal, tápanyagértékük is magasabb. A sütésben extra motiváció volt, hogy az október 23-ai hosszú hétvége előtti napon a szokásos szupermarketünk pékség részlege totálisan ki volt fosztva, még az előre sütött, mélyhűtött zsömlék és kiflik helye is üresen kongott. Akkor eldöntöttem, hogy saját kézbe veszem az ügyet, és magam sütök valamit, persze semmi kelt tésztásat, mert azért a ráérős hétvége nem azt jelenti, hogy a gyomor türelmesen meditál a konyhaasztalnál, amíg a tészta a nirvánát keresi.











