Mindenkinek van legalább egy olyan barátja, kollégája, osztálytársa, családtagja, aki soha nem képes időben odaérni a megbeszélt találkozóra, az értekezletre, a jógaórára, a becsengetésre. Ez a tulajdonság meglehetősen idegesítő azoknak is, akiknek várniuk kell, és talán magának a notórius későnek is – ám kiderült, hogy az ő részéről előnnyel is jár. Egy friss kutatás ugyanis kiderítette, hogy ugyanazok a tulajdonságok, amelyek miatt az illető mindig késik, egyúttal hozzásegítik őt a hosszabb és sikeresebb élethez is.

Közismert, hogy a stressz mennyire káros az egészségre. Ám azok, akik gyakran elkésnek, általában kevésbé feszültek, nem izgatják magukat a határidők miatt, így kevésbé áll fenn náluk a szívbetegségek és a stroke veszélye, nem fenyegeti őket a depresszió és jobb állapotú marad a szív- és érrendszerük, ami mind-mind hozzájárul az életük meghosszabbításához.

A sokszor késő emberek általában optimisták és gyakran elrugaszkodnak a valóságtól. Szentül hiszik, hogy belefér egy órába, hogy elmenjenek futni, lezuhanyozzanak, beugorjanak a szupermarketbe bevásárolni a vacsorához, befizessenek egy csekket a postán és időben odaérjenek a gyerekért az iskolába. Ez igencsak optimista időbeosztás, sok notórius késő azonban meg van róla győződve, hogy tartható – még akkor is, ha időről időre bebizonyosodik, hogy nem. Az optimizmusnak ez a szintje azonban túlmutat a túlzsúfolt napirenden. A Harvard Medical School kutatói szerint ha már az életünk elején optimisták vagyunk, az a következő 15–40 évre jobb egészségi állapotot jelezhet elő, és azt is eredményezi, hogy nagyobb lesz az esélyünk a hosszabb életre.

Az optimizmus a produktivitást és a sikerességet is befolyásolja. Egy felmérés, amelyben ügynököket vizsgáltak, kimutatta, hogy az optimisták 88 százalékkal többet adtak el, mint pesszimista kollégáik. Ők azért teljesítettek jobban, mert pozitívan állnak az előttük álló feladatokhoz.

A rendszeresen elkéső emberek is hasonlóan maximalisták, hiszen addig nem képesek elhagyni az otthonukat, amíg ki nem pakolták a mosogatógépet és össze nem hajtogatták a leszedett ruhát. Ez a tulajdonság idegesítő lehet egy barátban, ám annál örvendetesebb, ha egy kolléga vagy beosztott rendelkezik vele, hiszen ez azt jelenti: nagyobb az esélye a sikerre a munkájában.

Az is oka lehet annak, ha valaki képtelen időben megjelenni valahol, hogy egyszerűen elmerül egy másik tevékenységben és elveszíti az időérzékét. Aki szenvedélyes egy témával, tevékenységgel kapcsolatban, az hosszú távon is nagyon eredményes lehet. Steve Jobs, Oprah Winfrey és Jeff Bezos, az Amazon.com alapítója mind azt állították, hogy a siker titka nem más, mint hogy szenvedélyesek legyünk a munkánkkal kapcsolatban. Úgyhogy ha legközelebb valaki késik, kérdezd meg tőle, min dolgozott éppen, érdekes lehet.

Miközben egy barátodra vagy családtagodra vársz, arra is emlékeztetheted magad, hogy vannak emberek, akiknek nem lehet felróni a késést, az időérzékük ugyanis teljesen más, mint a tiéd. Kutatók egy percet várakoztattak két csoportot, az egyikbe az ambíciózus, céltudatos A-típusú személyiségek tartoztak, a másikba a nyugodt, kreatív B-típusúak. Mindkét csoportot megkérdezték, hogy szerintük mennyi idő telt el. Az A-típusú személyiségű emberek átlagosan 58 másodpercre tippeltek, a B-típusúak átlagosan 77 másodpercre gondoltak. Az a 19 másodperc különbség gyorsan összeadódik egy tetemesebb késéssé. Úgyhogy ha legközelebb valaki nem ér oda időben a moziba vagy az értekezletre, lesz időd azon morfondírozni, hogy ő valószínűleg boldogabb, egészségesebb és eredményesebb is.

Oprah-tól másról is lehet tanulni, nem csak a sikerről: