Kínkeserves social media detox és amit tanultam belőle

digitális detox,közösségi média Forrás: Unsplash.com
Régóta kacérkodom a gondolattal, hogy kisebb-nagyobb szünetet tartok az online létben, de leginkább a közösségi média fojtásából szeretnék fellélegezni kicsit. Mert bármennyire is szeretek böngészni a színes-szagos tartalmak között, alaposan be tud szippantani ez a világ.

A közvetlen környezetemben sokféle social media felhasználó létezik.

  • Van olyan, aki akkora spíler, hogy bármit megtalál a neten 2 perc alatt, mégsincs fent egyik közösségi oldalon sem – szimplán azért, mert nem érdekli.
  • Van olyan, aki a Facebookot szökőévente nyitja meg, mert nem igazán hozzák lázba a volt sulitársai által közzétett apró-cseprő életesemények, ugyanakkor az Instagrammal fekszik és kel, mondván: ott tényleg inspiráló dolgokat talál.
  • De olyan is van bőven, aki garantáltan végigdokumentál egy a közös brunchot és 20 percenként azért rácsekkol a telefonjára, nehogy lemaradjon valamiről.

Én a függő-ignoráns skálán sokáig egészséges 6-osnak gondoltam magam, azaz olyannak, aki a nap jelentős részében jelen van az online térben és szeret elszotyizgatni mások életén, de azért inkább olvas a HÉV-en. Aztán észrevettem, hogy egyre többször pörgetgetem a Facebookot és az Instagramot, nettó pótcselekvésből. Ezért elhatároztam, hogy egy hétig tiltólistára teszem ezeket az oldalakat. Annak rendje és módja szerint töröltem az appokat a telefonomról és vártam, hogy kezdetét vegye a megtisztulás.

Tíz perc múlva vígan kattintgattam az Insta-sztorik között a laptopom böngészőjében, aztán mikor észbe kaptam, csak annyi csúszott ki a számon:

ajjaj.

Egy magamfajta embernek, aki olyan sebességgel képes leszáguldani az önostorozás csúszdáján, mintha csak vajjal kente volna be a testét, ez nem igazán jelent jó kezdetet. Akkor konstatáltam, hogy neccesebb a helyzet, mint gondoltam, és valóban itt a helye egy kis önvizsgálatnak.

Elkezdtem olvasni Adam Alter: Ellenállhatatlan című könyvét, ami a viselkedési függőséggel foglalkozik, még pontosabban azzal, hogy hogyan csavarodunk rá teljesen a techológiai eszközökre. Ezzel párhuzamosan azóta tudatosan megfigyelem, hogy mire akarom használni az adott platformokat: tényleg érdekel valami, vagy csak múlatnám az időt? Előbbi esetében már nem fogom vissza magam, utóbbi helyett viszont bevezettem új, valóban pihentető szokásokat, például a pár percig meditálok vagy megnézek egy TED-videót.

A galériában megnézheted, milyen pozitív hatásokat tapasztaltam már ilyen rövid idő alatt is.