Gebegyerek és Hasipasi: Puncitánc

Borítókép: Gebegyerek és Hasipasi: Puncitánc
Gyerekszájról gyerekszájra terjed a városi legenda, hogy bizonyos szerencsés férfiaknak már az oviban megadatott, hogy láthassák, miben is különböznek a lányok tőlük.

– Tudod, mit álmodtam?
Az ötéves Maximusz kérdezte ezt legutóbb. Ott állt a szülői ágy mellett a pizsijében (a gyerekek talán reggel a legszebbek, olyan fejük van ilyenkor, amilyen soha máskor), kezében a rongynyulával.
– Azt álmodtam, hogy egy csomó lány állt körülöttem, és tudod, mi történt?
Lett volna ötletem, de azt inkább nem meséltem el a kisfiamnak. Ő valójában nem is volt kíváncsi az én verziómra, láthatóan még az álma hatása alatt állt, így időt sem hagyva a válaszra folytatta.
– Képzeld, levették a bugyijukat, és tudod, mit csináltak? Puncitáncot! – hadarta. És fülig szaladt a szája. Meg is mutatta, hogy az milyen.
– És te mit csináltál? Fütyitáncot?
– Neeem! – nevetett fel. – Én csak kicsit megijedtem, és mondtam nekik, hogy hagyjanak békén.

Én eddig mindig csak hallottam olyan fiúkról, akiknek a lányok már az ovi mosdójában megmutatták a puncijukat, de személyesen soha nem beszéltem ilyen szerencsés férfitársammal, sem az oviban, sem később. Természetesen engem is folyamatosan izgatott a téma, de miután hosszú vágyakozás után is személyes tapasztalat híján maradtam, elkönyveltem magamban, hogy ez az egész mutogatósdi bizonyára csak afféle mesebeszéd, ma úgy mondanánk: városi legenda.
A türelem persze rózsát termett. A téma legközelebb akkor került elő, amikor Gebegyereket és valamivel később Hasipasit érdekelni kezdte a dolog, amit a felnőttek szexnek neveznek. De ők sem kerültek soha olyan helyzetbe, hogy szabadon szemlélhessék, mitől is mások a lányok, ellenben mindketten elmesélték, hogy Peti azt mesélte nekik, hogy Kristóf azt mesélte neki, hogy Piri az iskolai mosdóban a szünetben megmutatta neki, sőt Kristóf is Pirinek, és akkor pont bement a tanító néni a mosdóba, és nagyon megharagudott, le is szidta őket, és még beírást is fognak kapni.
Emlékeim szerint a szemlélődőkre nyitó, majd dühössé váló, kiabáló, fenyegetőző óvó néni vagy tanár néni szintén közös eleme minden ilyen történetnek. Olyan sztorit soha nem hallottam, amelyben a tanerő olyasmit mondott volna, hogy ugyan, teljesen természetes, amit csináltok, én is kíváncsi voltam kiskoromban, de azért ezt mégsem itt kellene megejteni a vécében, inkább a következő órán beszéljünk a lányok és fiúk közötti különbségről, mert nyilván az egész osztályt érdekli; szóval ilyesmit soha nem hallottam, mindig csak a szidást, fenyegetést, és akár igazak a gyerekszájról gyerekszájra járó történetek, akár csak legendák, mindenképpen elszomorító a végkifejlet, mert azt sugallja: a szexuális kíváncsiság bűn.
Maximusz történetének egy szem lányom, Kistestű Lény is fültanúja volt. Azóta hálóingét ledobva, a szülői ágyon ugrálva rendszeresen jár puncitáncot, és közben majd megpukkad a röhögéstől. A feleségemmel pedig hagyjuk. Biztosak vagyunk benne, máshol még hasonlót sem tenne soha, a túl kíváncsi fütyitáncosoktól pedig bármikor megvédené a három fiútesója.

A témáról még ITT olvashatsz.

Szerző: Jakabffy Csaba, illusztráció: Tipozoo műhely. Ez a cikk a 2011. évi októberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.

További humoros aranymondatokért kattints a lenti galériára!