Kiborultak az édesanyák: nincs többé anyák napi műsor

Borítókép: Kiborultak az édesanyák: nincs többé anyák napi műsor Forrás: Getty Images (Jose Luis Pelaez Inc)
A mostani kisgyermekes szülőket alkotó generáció úgy nőtt fel, hogy minden évben izgalommal a gyomorban kezdte el kórusban énekelni az Orgona ága című dalt az anyák napi műsoron, miközben fürkésző szemekkel kereste a párás tekintetű édesanyját a közönség sorai között. Ez az, aminek ma már nincs helye az intézmények falai között. Mi már nem kapunk csoportos köszöntés anyák napján. Mi az oka? És mi marad helyette?

A legidősebb gyermekem épp nagycsoportos az óvodában. Az elmúlt két év covid-para miatt számtalan tapasztalás, élmény maradt ki az életükből, többek között az anyák napja is. Tilos volt az intézmények küszöbét a szülőknek átlépnie, így maradtak el a nyílt napok, a közös alkotós délutánok, a karácsonyi vásárok és a különböző műsorok, évzárók, ballagások is.

A 2022-es év szabadabb. A járványhelyzet csitultával visszakaptuk a régi életünket, a régi szokásokat. Idén először vehetünk részt szülőként anyák napi műsoron - gondoltuk sokan, izgalommal és büszkeséggel a szívünkben.

Azonban sokakat hidegzuhanyt ért a hír, hogy már nem divat az óvodákban a nagy kollektív anyák napi köszöntés. Pedig a gyerekekért született meg ez a döntés.

Egy 10-15 perces műsor begyakorlása hosszú-hosszú heteket vesz igénybe. Ez idő alatt nincs más foglalkozás, iskolára készülés, nincs játék vagy szaladgálás az udvaron. Aztán mikor eljön a nagy nap, és a ki kell állniuk a legkisebbeknek - nem csak az édesanyjuk vagy a nagymamájuk elé, hanem - egy tucat idegen felnőtt elé is, jön a stressz. Sok gyerek ebben a korosztályban a lámpaláztól meg sem tud szólalni, elsírja magát tehetetlenségében. Kinek jó ez? Valljuk be, valószínűleg felnőttként sem éreznénk mindannyian komfortosan magunkat ebben a szituációban.

Élénken él bennem az emlék, ahogy általános iskola alsó tagozatának egyik évében sem tudtam elmondani a rám osztott versszakokat, mert amint megláttam könnyét hullató anyámat, én is zokogásba törtem ki. Elsőben még azt hittem, valami baj van, hogy a nagymamámmal történt valami, hiszen üres volt egy szék anyukám mellett. Pedig csak késett a nagyi. Szokás szerint mindenhonnan, az anyák napi műsorról is. Második osztályban már tudtam, hogy a meghatódottságtól biztosan szüksége lesz anyukámnak az előre bekészített papírzsebkendőkre. Harmadikban előre nevettem is ezen, és felkészültem előre, de végül én is itattam az egereket. Negyedikben jött a nagy terv: nem nézek jóanyámra! Kiszemeltem egy szöget a falon és neki mondtam köszönetet az életemért. Akkor meg a bűntudat miatt énekeltem bőgicsélve a záró dalt.

Ezt kiküszöbölve született meg az az új módszer, miszerint időpontot egyeztetünk a nevelőkkel, és így egy bensőségesebb köszöntést kaphatunk szívünk legnagyobb kincsétől. Egy titkos szobában, vagy a babakonyha védett rejtekében gyermekünk elmondja a versikét nekünk, elénekli a dalt, átadja a saját kézzel készített ajándékot és megöleljük egymást. A köszöntés megmarad, csak sokkal intimebb körülmények között.

Mit gondolsz, ha megkérdeznék a gyermeked, hogy az anyák napi műsor szeretné gyakorolni 2-3 héten keresztül minden délelőtt vagy a játszótéren mókázna a pajtásaival melyiket választaná?

A Te gyermeked mit választana?
A műsorra gyakorolna.
Játszani menne.

A lenti galériában olyan nőket mutatunk be, akiktől van mit tanulna, ha az anyaságról van szó.