A valódi mély és tartós változáshoz a lelkünk és a testünk is kell, mert a „józan ész” nem mindig tud segíteni.Voltál már úgy, hogy pontosan tudtad, mit kellene másképp csinálnod… Hogy fejben minden készen állt… A türelem, a megértés, a „most nem veszítem el a fejem” elhatározása… És mégis – amikor jött a feszültség, a kimerültség, a sírás, az ingerültség, a tehetelenség – minden elhatározásod és tudatosságod elszállt.

Nem azért, mert nem akartad eléggé. Nem azért, mert nem voltál elég erős. És nem azért, mert nem lennél elég jó. Egyszerűen azért, mert a tested és a tudattalan működésed más üzenetet hordoz, mint a tudatos jelenléted. És ezek a hangok ilyenkor mindig erősebbek. Az idegrendszerünk állapota ugyanis meghatározza, hogy milyen viselkedésmintákhoz férünk hozzá. Ha biztonságban érezzük magunkat, tudunk türelmesek, rugalmasak, együttérzők lenni. Ha viszont a testünk valami miatt veszélyt érzékel – akár csak egy kis stressz miatt –, akkor a túlélő mintáink kapcsolnak be automatikusan: a harc, a menekülés vagy a lefagyás.

Nem veled van a baj – hanem a megközelítéssel

Sokan azt hiszik, ha még több önismereti könyvet olvasnak, ha még több célkitűzést írnak le, majd sikerülni fog másképp reagálni. De a testünket és a tudattalan működésüket nem lehet csak szavakkal és gondolatokkal meggyőzni. Ezért érezhetjük azt, hogy bár tudjuk, mit kellene tenni, a gyakorlatban mégsem megy. És ezért érezzük időnként, hogy kudarcot vallottunk – pedig egyáltalán nem erről van szó. Mert a változáshoz nemcsak a tudatunkat kell dolgoztatni, hanem a tudattalanunkat és a testünket is meg kell hívnunk az útra.

Hogyan kezdjünk hozzá?

Elindulhatsz például a test oldaláról, hogy kapacitást tudj növelni a mindennapi terhek és stressz bírásához. A tested ugyanis nem ellenség vagy akadály, hanem egy támogató útitársad.
Egy csodálatosan érzékeny rendszer, amely folyamatosan üzen neked, és meg kell tanulnod figyelni rá.

Tökéletes, ha apró szokásokkal kezded. Például…

• Egy tudatos kilégzéssel, amikor feszültséget érzel.
• Egy rövid mozdulattal, amikor megmerevednél.
• Egy finom öleléssel, amit saját magadnak adsz egy nehéz percben.
• Egy halk belső üzenettel: „Biztonságban vagyok.”

Az ilyen kicsi, de következetes gesztusok segítik az idegrendszeredet új minták kiépítésében.
És nem az számít, milyen gyorsan haladsz. Hanem az, hogy nap mint nap visszatérj a testedhez, és újra jelezd neki: veled biztonságban van.

A valódi változás elméből, testből és lélekből együtt születik

Amikor az elménk, a testünk és a lelkünk együtt dolgozik, akkor a változás nem erőfeszítésből, hanem belső igényből fakad. A türelem nem kényszer lesz, hanem természetes választás. Az önszeretet nem célkitűzés, hanem alapállapot. Ezért fontos, hogy ne csak a gondolatainkkal akarjunk változni. Hívjuk meg a testünket és a lelkünket is erre az útra! A legmélyebb gyógyulás ugyanis nem a fejünkben kezdődik, hanem a szívünkben, a légzésünkben, az izmaink finom elengedésében, amihez az idegrendszerünkre van szükségünk. Az apró mozdulatokban, amelyekkel újra és újra azt üzenjük magunknak: „Jól vagyok. Biztonságban vagyok. Elég vagyok.”

Ha szeretnéd kipróbálni, milyen érzés a testedet is meghívni a változásba...

Próbáld ki az ingyenes szomatikus gyakorlatunkat ide kattintva, amely segít az első lépésekben! Egy rövid, a mindennapokba könnyen beilleszthető gyakorlat, amely támogat abban, hogy a tested végre fel tudjon lélegezni. A lelked és az elméd így támogatással és nem ellenállással léphet egyet előre a változás útján.