Kinyitnám a házasságunkat, de a férjem nem akarja
Ricsi és én kilenc hónapja nem bújtunk ágyba. Illetve bújtunk, de csak alvási céllal. Normális ez? Nem hiszem.
Jó, amikor a két gyerek pelenkás korú volt, gyakran dögfáradtan vonszoltam át magam a napokon, nyilván nekem sem volt hozzá kedvem túl gyakran. Simán belefért az a kéthetente egy alkalom, sőt, még örültem is neki: hallottam sokkal gyászosabb számokról is. De azok az idők rég elmúltak. Lili hatéves lett, Bence nyolc. Már nem nyitják ránk a hálószobaajtót minden nap. Eljátszogatnak kettesben, ritkábban igénylik a szülői tutujgatást, és hála istennek mind a kettő nyugodtan alszik éjszakánként.
Itt az ideje, hogy felforrósodjon a lepedő, gondolhatnánk. Nem így lett. A szex inkább csak ritkult, majd lassan átevickélt a fehér hollók sávjába. A kéthetente egy alkalomból az évek során három- majd négyhetente egy eset lett, és az se volt hosszabb tíz percnél. Általában a férjem miatt. Egyszerűen nem igényelte az együttléteket. Sosem volt az a kifejezett szapora típus, de más a helyzet, ha valaki nem igényli az összebújást naponta, és megint más, ha teljesen elpártolt tőle a vágy. Kérdezgettem: már nem tetszem neked? Nem kívánsz? Van valaki más az életedben? Mindig biztosított róla, hogy imád, és rá se tudna nézni más nőre. Sajnos kialakult benne valami frusztráció a szexszel kapcsolatban, de ígéri, hogy megváltozik. A hasonló beszélgetések után valóban iparkodott legalább heti egy kötelező alkalmat beiktatni, de mindig érződött rajta a tettetés, az erőlködés, az essünk már túl rajta. Hamarosan el is felejtette az ígéreteket, és én sem erőltettem, így lecsökkentünk két-háromhavonta egy esetre.
Nem tartom magam bódult szexmániásnak, de ez a gyakoriság nekem nagyon nem fekszik. Régóta gondolkodom azon, mi lehetne a megoldás. Amikor az egyik barátnőm néhány pohár bor után elmesélte, hogy közte és a férje között a gyerekek után teljesen megszűnt a testi vonzalom, és ezt úgy oldják meg, hogy kinyitották a házasságukat, felcsillant bennem a remény. Jól működik a dolog, fejtegette a barátnőm bölcsen. Időnként fogunk magunknak egy-egy alkalmi szexpartnert, aztán mindig visszatérünk egymáshoz. Nem vagytok féltékenyek, kérdeztem. Egyáltalán nem, ezek a röpke viszonyok nem jelentenek semmit. És mi lesz, ha valamelyikőtök beleszeret valakibe. Vállat vont. Majd ráérünk ezen akkor töprengeni. A hídon akkor megyünk át, amikor odaértünk. De már két éve élünk így, és a nyitottság nemhogy fellazította volna a kapcsolatunkat, inkább még jobban kötődünk egymáshoz.
Felvillanyozva mentem haza. Este elővettem Ricsit, és töviről hegyire elmeséltem neki a barátnőm történetét. Vártam, hátha feldobja az ötlet, de épp az ellenkezője történt. Teljesen kiakadt. Te ezzel sároznád be a házasságunkat, kérdezte élesen. Más férfiak érintését, szagát akarod a házunkba, az ágyunkba hozni? Kizárt dolog. Hogyha hasonlókon jár az eszed, inkább váljunk el, és keress magadnak másik élettársat, mert én ebbe sose megyek bele. Próbálok javítani a szexuális életünkön, de nem ilyen áron. Gondolkozz el azon, hogy mit akarsz. Ha úgy döntesz, hogy kalandozni szeretnél, költözzünk szét. Ha viszont velem akarsz maradni, örökre el kell felejtened ezt a hülyeséget.
Ricsit tehát más nők gondolata sem dobta fel. Néha arra gondolok, hogy egyszerűen aszexuális. Megtette a kötelességét, engedelmeskedett az ösztönöknek. Létrehozta az utódokat, és többé nem érdekli a test. Néha az én kedvemért mímeli, hogy fontos neki, de hamar visszatér a szokásos szexmentes ritmushoz.
Nekem szükségem van a rendszeres együttlétekre, különben feszült leszek, ideges, aggodalmaskodó. Többé nem hoztam neki szóba a nyitást, de azon kaptam magam, hogy egyre ingerültebben, egyre megvetőbben kommunikálok vele. A gyerekek is kezdik észrevenni, sőt maga Ricsi is. A szexről azonban nem hajlandó beszélni többé. Azt sem kérdezi, hogy gondolkodtam-e az általa felajánlott választási lehetőségeken. Gyakran megölel azóta is, puszilgat, simogat. De gyengéd házastársi kedvességen túl másra valószínűleg nem számíthatok tőle.
Még nem tudom, hogyan oldom meg ezt a képtelen helyzetet. De muszáj lesz. Lehet, hogy egyszerűen beszerzek egy titkos szeretőt, mint annyi más nő. Gyáva megoldás, de őszintébbre egyelőre nem futja. Szeretem Ricsit, nem tudnék szakítani vele. Persze ez idővel megváltozhat majd, és akkor elválunk, mint az emberek általában.
Miért jobb ez, mint egy nyitott házasság?