Mit látnak és milyen hatással van a járvány a karanténbébikre? Ezt mondja a szakember:

Borítókép: Mit látnak és milyen hatással van a járvány a karanténbébikre? Ezt mondja a szakember: Forrás: Getty Images
Miközben arról sokat beszélünk, hogy a kismamák hogyan élik meg a várandósságukat, a szülést a koronavírus járvány idején; arról, hogy mindez milyen hatással lehet a már ebbe a helyzetbe beleszületett babákra; kevesebb szó esik. Az általunk megkérdezett szakember szerint egyelőre csak sejtéseik vannak ezzel kapcsolatban; viszont nagyon is benne van a pakliban, hogy a szülők felfokozott szorongása, a túlféltés, az izoláltság; a társas kapcsolatok hiánya akár mérföldköveket is késleltethet és megnehezítheti a picik szocializációját.

Egyelőre leginkább sejtéseink vannak arra nézve, hogy ez a helyzet milyen következményekkel járhat a pici gyermekekre – mondja Dr. Aschenbrenner Zsuzsa, gyermekorvos. A gyermekszületés eleve egy normatív krízisállapot; a terhesség megborít mindent és már semmi sem lesz úgy, mint régen; ez azonban egy megjósolható dolog. A járvány miatt viszont erre most egy járulékos, akcidentális krízis is rárakódik: a napjaink tervezhetetlenek, nem tudjuk, hol lesz a járvány vége, súlyosbodik-e, vagy sem, s még folytathatnánk a sort. Ezek a dolgok pedig összeadódnak, s ebbe csöppennek bele az újdonsült anyukák, a családok – mutat rá a szakember.

Nagyon sok olyan helyzet adódhat mostanság, aminek az a következménye, hogy anya, apa és a pici baba maradnak együtt, összezárva. Míg a kezdeti, gyermekágyas időszakban a frissen szült anyukák jó esetben számíthatnak külső segítségre - a családtagok főznek, hoznak ebédet, takarítanak - most ez sem biztos, hogy így van. Idősebb nagyszülő egyáltalán nem biztos, hogy elmegy hozzájuk, online tudnak kapcsolatot tartani velük. Ráadásul az orvos és a védőnő sem úgy elérhető, mint „békeidőben”. Azáltal, hogy ezek a kapaszkodók sincsenek meg, ez is stresszforrás lehet; főleg az első gyermekesek esetében. Ez most egy olyan helyzet, amire nincsen forgatókönyv.

Egy olyan hatalmas pakkot kapnak a friss szülők, amelyből adódó feszültségek, súrlódások a kisbabára is hatással vannak. Az is lényeges, hogy emiatt a stressz miatt mennyire tud szenzitív, „válaszkész” lenni a szülő; jól értelmezi-e a gyerek jelzéseit; hogyan tud azokra reagálni. Ezekben pedig már az elején lehetnek így kisiklások
hívja föl a figyelmet a szakember

A frissen szült nőknél ráadásul eleve magas százalékban fordulhat elő szülés utáni depresszió. A mostani élethelyzet miatt viszont akár egy mélyebb, súlyosabb állapot is előállhat, amit az elszigeteltség miatt egyszerűen nincs is, aki észrevegye – mutat rá a doktornő. A környezet megkésve észlelheti, hogy valami nincs rendben. Egyszerűen amiatt, hogy nem megy az orvos, a védőnő, vagy a tapasztaltabb nagyi - aki ismeri a lányát és látva a jeleket és felismerné, hogy baj van. Hiányzik a külső szem, a külső kontroll. S ha észre is veszik, máris ott a következő nehézség, hogy a covid közepén kitől és hogyan kaphat segítséget az édesanya? Legföljebb online. Ráadásul egyre több családban adódik veszteség is; megbetegszik valaki, ne adj’ Isten meghal. A gyászfolyamat, ami a szülés utáni időszakban eleve egy jelen van – hiszen el kell gyászoljuk az „előző” életünket szintén extra teherként rakódhat az újdonsült anyuka vállára.

A kötődés kialakulása az első életévben nagyon intenzíven zajlik, a pici interakciók, apó gondozási helyzetek szintjén is. A csecsemőnek alapvetően az elérhetőség, a válaszkészség az, ami nagyon számít; az anya hogyan veszi ezeket észre, hogyan reagál a szükségleteire. Előfordulhat, hogy egy ilyen nehezebb lelkiállapotban ez az anyának nehezebben megy. Ahogy a picik nőnek, a kimozdulás is fontos lenne, hogy megismerje a tágabb családot, más embereket is; s hogy megtapasztalja, nem csak a szülei léteznek. A mostani helyzetben ez is megváltozhat, késésbe kerülhet. Sokkal kevesebb az elő kapcsolat – hívja föl a figyelmet Dr. Aschenbrenner Zsuzsa.

Bennünk van egyfajta szociális szorongás, amikor kimegyünk az utcára egy csecsemővel, vagy egy nagyobb babával: egyrészt kevesebb emberrel is találkozunk, de igyekszünk is mindenkit elkerülni. A picik viszont a szülők viselkedésén keresztük mérik föl a helyzeteket és a külvilágot, hogy mi az, ami veszélyes, vagy mi az, amiben ott lehet lenni.

Tegyük fel, találkozunk esetleg egy ismerőssel az utcán, először is rajta is maszk van. Miután tartunk attól, hogy megfertőződünk, fizikai távolságot is tartunk is tőle; nem öleljük meg, nem adunk puszit és a viselkedésünkben is érezhető a távolságtartás. Ez a fajta szociális szorongás üzenheti azt a kisgyereknek; hogy egy másik emberrel találkozni, akin maszk van; veszélyes. Ezt a mintát kapja; ami viszont megnehezítheti a szocializálódását; azt, hogy másokkal hogyan tud majd kapcsolatokat kialakítani.

Egy közepes fokú stresszhelyzetben a picinél bekapcsol a kötődési viselkedést: keresi a szülőt, odabújik, fölkéredzkedik. Ez érthető módon a tanulás és a felfedezés rovására megy, hiszen ahhoz az kell, hogy el merjen távolodni a szüleitől. A nagyobb szülői féltés miatt eleve sokkal kevesebb olyan helyzetbe kerülhet a kisgyermek, ahol eltávolodhat a szülőtől, kipróbálhatja magát. Ez pedig akár a mozgásfejlődésre is hatással lehet: kitolódhatnak mérföldkövek. Nagyon sok szülő arról számol be, hogy játszótéren azt veszi észre, hogy a pici csak a lába körül tekereg, nem szívesen távolodik el tőle, fél a gyerekektől, sokkal lassabban oldódik. Persze ez egyfelől temperamentum kérdése is, hogy milyen a kicsi személyisége; de akár ez is benne lehet – mondja a gyerekorvos szakember.

A családok életében a jelentősebb életesemények; születésnapok, névnapok, évfordulók; a nagyobb ünnepek is fontosak. Most ezek is elmaradnak, inkább mindenki a legszűkebb körökben ünnepel. Azon túl, hogy ezek a dolgok nekünk is számítanak, ezen keresztül is adunk a gyereknek egy mintát, megmutatjuk, hogy ezeknek a dolgoknak értéke van, fontosak egy család életében. Ezekkel is majd később, ki tudja mikor és milyen formában tudjuk megismertetni a kicsit – fűzi hozzá.

Mindezek az élmények lenyomatot képeznek bennünk és ki tudja, hosszú távon milyen hatással lesznek ránk és a gyerekeinkre – összegzi Dr. Aschenbrenner Zsuzsa.

Ha szülőként később képet szeretnél kapni arról, hogy gyereked érzelmi itelligenciája milyen szinten áll, ezt az 5 kérdést tedd fel magadnak