Ezt a cikket most részben önellenőrzésből írom. Ugyanis már legalább 4 éve, hogy képzeletben szabadjára engedtem a rendet az életemből. (Már legalábbis, amennyire képes voltam rá.) Alapvetően egy borzasztóan pedáns, magára és a környezetére végtelenül adó nő vagyok, aki hosszú évekig kínosan ügyelt az otthona rendjére, és aki néha már-már a kényszeresség jeleit öltötte magára. Emlékszem milyen volt: iszonyatosan be voltam feszülve mindentől, ami nem úgy néz ki, vagy nem úgy van, ahogy hagytam, vagy ahogy szerintem lennie kéne. Az sem volt semmi, hogy mindeközben pontosan tudtam, hogy ez a kattanásom él és létezik, de egyszerűen nem voltam hajlandó tenni ellene, leadni az úgymond lehetetlen igényeimből, mely nagyjából a következő roppant egyszerű szókapcsolattal és képi hasonlattal foglalható össze: „lakberendezési magazin”. Na, az volt nekem az etalon.

De aztán idővel szerencsére rájöttem, hogy az otthonom, az életterem valójában nem egy bemutató terem, és azzal, hogy benne élek, megteremtem a lehetőséget, hogy ott bizony (néha) kupi lesz! Aztán amikor találkoztam a férjemmel, valami elkezdett drasztikusabban is átfordulni: hozta magával az ő „szabályrendszerét”, és idővel kezdtem én is más szemmel nézni az otthonunkat, ami rengeteget lazított a vállalhatatlan mániámon. Mára már elértem azt a szintet, hogy csak egy kicsit zavar, ha hetekig nem állok neki a gardrób átpakolásának. És új jelmondatom is van: „a pakolás megvár, fontosabb, hogy éljem az életem!”

Azért született meg ez az írás, hogy segítsek észrevenned, ha esetleg túl sok energiát fektetsz a rend megteremtésébe, és hogy felismerd, ez már tényleg hasztalan mánia! Innen már csak egy lépés, hogy tégy is ellene!

1)) Akkor is kiporszívózol és feltakarítasz, ha különben elutazol egy hétre...

2)) Inkább lekésed a buszt, a csatlakozást, vagy az értekezletet, de akkor is beágyazol a hálószobában!

3)) Reggelente kávézás közben azt nézed, hol bújnak meg a porcicák a lakásban... Ha észreveszel akár egyet is, azonnal eldobsz mindent és mész összeszedni.

4)) Mások otthonában is igazgatod a szerinted nem szimmetrikus, vagy nem szabályos dolgokat...Tudom, fura!

5)) Mielőtt vendégeket hívsz vacsorára, ellenőrződ, hogy rendben van-e az étkészlet, és hogy a terítő, a szalvéta, és a poharak harmonizálnak-e. Természetesen mérnöki pontossággal helyezed el őket az asztalon.

6)) Szikrákat szórsz a szemedből, ha valaki nem hajtja le a wc ülőkét, vagy a wc tetőt!

7)) A takarókat mindig ugyanúgy, szabályosan és mutatósan hajtod össze, és helyezed el a kanpén, hogy jól mutassanak. És egyszerűen fel nem foghatod, ha valaki használat után nem pont úgy teszi őket vissza!

8)) A díszpárna neked tényleg csak dísz, nem bírod, ha valaki ráül, ráfekszik, vagy elkezdi gyűrögetni. Mit nem lehet érteni azon, hogy dísz???

9)) Ha többen esznek nálad, amint leesnek a morzsák, már rohansz is a morzsaporszívóval.

10)) A legtöbb kutya megijed a porszívó hangjától, de a tiéd nem: sőt, arra alszik a legjobbat, hiszen az számára a természetes!

11)) Mielőtt kilépsz az ajtón, hajlamos vagy még egyszer visszanézni a rendben ott hagyott helyiségekre, és ha valami devianciát tapasztalsz, még gyorsan helyre teszed: ilyen például a székek betolása, vagy az asztalterítő 3 mm-t való megigazítása.

12)) Képes vagy éjszakába nyúlóan is takarítani, ha tudod, másnap már nem lesz időd, de vendégek jönnek hozzád. Hiába tök tiszta és rendezett a lakás, te akkor is így érzed helyénvalónak. És persze még egyszer végig csinálod, miután elmentek.

13)) A legtöbb énidős tevékenységed abban merül ki, hogy takarítás és pakolás közben hangosan énekelsz.

Ha magadra ismertél, feltétlenül kezdd el lejjebb adni az igényeidet! Gondolj arra, hogy nem tudsz majd egész életedben mindig minden apróságra odafigyelni, és hogy rajtad kívül valószínűleg már most sem veszi észre senki, hogy mi nem áll úgy, ahogy kéne a nappalidban! Helyette iktass be különböző programokat, találkozz a barátaiddal és a családoddal, élvezd az életet! A rendrakás megvár! ;-)