Hogyan segíthet a mediátor, ha szétesőben a házasságod?

mediáció,házastársak,házasság,mediátor Forrás: Getty Images
Dr. Farkas Dorottya mediátori irodájában - a trópusi növények üveggömbje mellett – Iustitia szobra a legfeltűnőbb jelenség: mérleggel a kezében, igazságtevőként áll. Billenékeny eszköz, attól függ, merre lódul meg, hogy mi mindent pakolunk bele. A jogi gyakorlat megtanította Dorottyát arra, hogy inkább a kerek asztal hatalmában bízzon. Emellé ülünk le arról beszélgetni, hogyan lehet egymással ellenséges feleket az együttműködés útjára vezetni.

Ez a cikk az Éva egy korábbi számában jelent meg először.

Megpróbálod-e békíteni azokat, akik a válást fontolgatva jönnek hozzád? Vagy az elszakadáson segíted át őket?

Először is felmérem, mit szeretnének. Ha végleg megromlott a párkapcsolat, akkor olyan forgatókönyvön kezdünk dolgozni, amelynek mentén képesek együttműködni. Azért hasznos, hogy jogász vagyok, mert a konfliktusok többsége jogvita vagy azt megelőző állapot. A felek kicsit már kényszerpályán vannak.

Sok ügyvédtől hallottam már, hogy bármit vállal, csak családjogi ügyeket nem, mert azok tele vannak kezelhetetlen indulatokkal. Te kifejezetten ezt élvezed?

A családjogi perek valóban rettentően eldurvulhatnak, de én nem félek az érzelmektől. Sokszor éveken át vizsgálja szakértők hada a feleket és a gyerekeket, majd amikor már minden létező bizonyítékot becsatoltak, s mindenki mindent elmondott a másikról, felismerik, hogy ezt nem kellene tovább fokozni. Én el is mondom az elején, amikor még tombol a harci kedv, hogy eljön az idő, amikor állóháború alakul ki, elfogy a lendület, és az állandó feszültség viszi az energiájukat. A jövőben két külön háztartást kell majd fenntartaniuk, ez pedig mindenkinek komoly anyagi megterhelést jelent. Ezért fontos, hogy mielőbb lezárják a válás körüli vitás kérdéseket és ne kezdjenek bele egy peres eljárásba. Hosszú távon az együttműködés a célravezető. Ha már nem is szeretik a másikat úgy, mint rég, de tudnak egymásra számítani, az jól jöhet az életben.

Amikor bejön két ember a problémáival, igyekszel a magad számára tisztázni, hogy melyiküknek van igaza?

Ilyen mélységben nem lehet tisztán látni, és nem is cél, hogy igazságot tegyek. Akkor sem, ha valamelyik fél ezt nagyon szeretné, mert megkönnyebbülne, ha valaki végre azt mondaná, hogy neki van igaza. Értem én, hogy neki igaza lehet az adott szituációban, de mit sem ér ezzel, ha közben a gyerekek megnyomorodnak a huzavonában. Attól még, hogy valakinek egy adott helyzetben igaza van, nem lesz élhetőbb az élete.

Ha ügyvédekkel megerősítve sem találtak megoldást, miért van erre nagyobb esélyük a mediátorral?

Mert a mediáció során más a megközelítés és a cél. Nagyon fontos, hogy a párokkal az elejétől a végéig együtt dolgozunk azon, hogy egy működőképes és a gyakorlatban is élhető rendszert alakítsunk ki. Ez az elsődleges cél. Amikor ügyvédi közreműködést választanak a páros tagjai, akkor az a jellemző, hogy két külön ügyvédhez mennek. Tapasztalatom szerint már ez feszültséget és ellenállást eredményez a két fél között. Sokszor érzik azt ilyenkor, hogy a másik titkol előlük valamit, vagy valamire készül a hátuk mögött a saját ügyvédjével. Az ügyvéd pedig, jogszerűen eljárva, természetesen csak a hozzá forduló és őt megbízó fél érdekeit fogja képviselni, a másik érdekeit nem. Amiből gyakran következik, hogy az egész válás végén lesz egy nyertes és egy vesztes. A mediáció során nem nyúlunk vissza a múltba, nem ragadunk le régi sérelmeknél. A jelen helyzetből kiindulva a jövőre fókuszálunk: arra, hogyan lehet élhető életet kialakítani külön, de együttműködve. Ha rákérdezek, hogyan látják magukat öt év múlva, általában nem tudnak mit mondani. Nagyon elegük van a másikból, aki biztos rosszat akar. A mediáció akkor lesz sikeres, ha szemléletet váltanak, s megértik, hogy azzal segítenek magukon is, ha nyitottabban állnak a másikhoz. Ezek után a hatszemközti megbeszélésen már – érdekes módon -, ami otthon nem működik, mert esetleg végig sem hallgatják egymást, itt megy. Azért ülök itt közöttük, hogy fenntartsam az egyensúlyt, és ügyeljek arra, hogy mindenki ugyanannyit jusson szóhoz. Lehet, hogy az egyik már 10 éve nem tudta elmondani, mit szeretne. Megtapasztalják, hogy anélkül, hogy sértegetnék egymást, nálam érdemi információkat tudnak cserélni.

Sokszor nem ugyanúgy felelősek a házastársak a kapcsolat megromlásáért. Szeretnéd segíteni a gyengébbet?

Kívülről kijelenteni, hogy ki a felelős, nagyon veszélyes dolog. A páros tagjainak kell meglátniuk a saját felelősségüket. Amikor a kormányhivatalnál dolgoztam büntetőügyi mediátorként - közlekedési baleseteknél, vagyon elleni, illetve családon belüli erőszakos ügyeknél -, megtanultam, hogy nem jó, ha én kívülről megmondom a hozzám fordulóknak, hogy mit tegyenek. Ami számomra jó megoldásnak tűnik, az más esetében lehet, hogy kivitelezhetetlen, kényelmetlen. Én abban tudok nekik segíteni, hogy mindkettejük igénye teljesüljön egy elfogadható szinten, és hogy a „gyengébb” fél igényei se legyenek lesöpörve az asztalról. Akkor lesz jó és hosszú távon fenntartható a megoldás, ha együtt sikerül kitalálnunk. Lehet, hogy az egyik most 50 helyett csak 30 százalékos részt tud elérni – bármiben is -, de ha nem kell érte öt évig pereskednie, összességében jobban jár. A peres eljárásban is nagyon ritka, hogy valaki százszázalékosan elérje, amit szeretne. Mindenkinek kell engednie, hiszen a családban minden mindennel összefügg: az érzelmek, a vagyon, a gyerekekhez kapcsolódó jogok és felelősségek. Ezekre nincsenek egyszerű sémák. A testre szabott megoldásokon dolgozni kell.

A magyar mentalitásban a konfrontációnak vannak mély hagyományai. Mennyire tud teret nyerni a mediátor?

Fiatal ez a szakma, 2003 óta vannak meg a jogi feltételei. Egyre többen dolgozunk azon, hogy megismerjék az emberek ezt a lehetőséget. Főleg a családjogi területen sok a vita, a gyámhatóságok, bíróságok fulladoznak az ügyek nyomása alatt, így azok nagyon sokára oldódnak meg. Ráadásul nem biztos, hogy olyan ítélet születik, amely a feleknek elfogadható. A házasság felbontásakor javasolhatja a bíróság, hogy mediátori segítséggel próbáljanak megegyezni a felek a szülői felügyelet gyakorlásában.

Lerövidítheti a jogi ügymenetet, ha a pár a mediátori közvetítéssel kidolgozott megállapodással érkezik a bíróságra, hogy „itt tessék szignálni”?

Igen. Egy elhúzódónak ígérkező válás, ha előzetes megállapodás születik, akár négy-öt hónap alatt lezajlik. Nincs szükség ügyvédre, szakértői vizsgálatokra.

Mi van, ha a gyerekelhelyezésre olyan megoldást találnak, ami szerinted nem a gyerekek érdekeit szolgálja?

Ha az előnyöket és a hátrányokat is alaposan átbeszéljük, legtöbbször maguktól is rájönnek a szülők, hogy a gyereket nem kellene belekényszeríteni egy számára kellemetlen helyzetbe. Olyan is van, hogy valamit kipróbálnak, és amikor látják, hogy nem működik, alakítanak rajta. Ahogy a gyerekek nőnek, változnak, úgy alakulnak az együttműködések is. Muszáj, hogy meglegyen a rugalmasság. Emlékszem, volt olyan házaspár - mindketten nagyon ragaszkodtak a gyerekhez és egyforma időt szerettek volna vele tölteni -, akik azt a megoldást találták, hogy a gyerek maradt a közös lakásban, ők váltották egymást, és mindketten béreltek maguknak egy-egy kisebbet. Ez számomra hatalmas mediációs eredmény, hiszen ők maguk dolgozták ki. Azt is nagy eredménynek tartom, hogy egy olyan esetben, amelyben már három éve folyt a válóper, azért jöttek el hozzám az egymással nagyon ellenséges felek, mert a gyerekek már pszichés tüneteket mutattak. Mindkettőjüknek volt ügyvédje, mégsem tudtak megegyezni. Végül sikerült nyugodt körülmények között megállapodásra jutnunk, és úgy álltak fel az asztaltól, hogy ezt két évvel ezelőtt kellett volna megtenniük.

Gyakori, hogy a válás során valaki kifejezetten a győzelemre játszik, nehogy őt tartsák végül a vesztesnek?

Sajnos igen. Az önbecsülését, az egóját ért sérelemre mindenki nagyon érzékeny. A mediációnak épp az a célja, hogy mindketten lássák: kölcsönösen engedniük kell, mert egyikük sem megy sokra azzal, ha nyer, miközben széthullik a családja.

Jobb, ha nem hagyjátok figyelmen kívül ezeket a komoly vészjeleket, amelyek arra utalnak, hogy a házasságotok külső segítséget igényel: