A minap kezembe került a naplóm, amit még 2001-ben kezdtem el írni. Nem kell regényre gondolni, csak egy viszonylag vékony kis füzet, tömör, életbevágóan fontos tartalommal az utókor számára. Másként szólva magamnak. Életem meghatározó pillanatai, örömtelibbek és nehezebbek egyaránt; rég feledett sztorik és felejthetetlen emlékek sorakoznak a lapokon, melyek leírása hozzásegített ahhoz, - igaz, akkor még nem szándékosan -, hogy most azt mondhassam: „tudom ki vagyok, ismerem önmagam”.

Nem kell, hogy a naplód olyan legyen, mint a Bridget Jonesban, hogy életed tényleg minden egyes mozzanatáról beszámolj benne. Elég, ha csak akkor írsz naplót, amikor valami nagy dolog történik veled, vagy olyan akadályba ütközöl, amivel egyszerűen képtelen vagy mit kezdeni. Hogy mikre is jó igazán az ilyesfajta írás, a következő pontokból kiderül.

Coaching tipp: Üzenj a jövőbeli énednek, majd hónapokkal, évekkel később olvasd el az üzenetet! Legyen az ötlet, javaslat, intelem, vagy inspiráció: hajtani fog előre miközben írod, és jólesik majd, amikor végre célba ér.

A cikk szerzője életmód és karrier coach. Ha ide kattintasz, megtalálod az elérhetőségét.