Mi történik az adatainkkal a halálunk után?

felhő,adat,digitális Forrás: pexels
A halottak adatkezelésének kérdése még ugyancsak gyerekcipőben jár, ami önmagában is nyugtalanító.

Minél több időt töltünk online, annál több hátborzongatóan informatív nyomot hagyunk magunk után, márpedig így teszünk minden egyes nap. A Google és a közösségi oldalak jobban ismernek minket, mint a legközelebbi hozzátartozóink: tudják, mikor hol jártunk, mit vásároltunk, mi az, amit csak megnéztünk, de nem vásároltuk meg, rendelkezésükre állnak akár pontos adatok az egészségünkről, a kedvenc ételeinkről és a világnézetünkről. Ezzel nagyjából mindannyian tisztában vagyunk és leginkább igyekszünk mindent megtenni azért, hogy az adataink, ha már rábíztuk őket a cybertérre, biztonságban legyenek. Na de mi történik a halálunk után? Mi lesz a digitális adathalmazzal, amit magunk után hagyunk? Bárki megtudhatja életünk minden apró intim részletét? Vagy tehetünk valamit azért, hogy megvédjük magunkat, azt, akik vagyunk? És fontos-e számunkra egyáltalán, hogy mi mindent tudnak rólunk mások, ha már úgysem vagyunk az élők sorában?

Digitális örökös

Tegyük fel, hogy kellenek az elhunyt szerettünk jelszavai banki ügyintézés vagy bármi hasonló miatt. Minden website és alkalmazás rendelkezik privacy policyvel, és jelszó híján nyilván semmit sem fognak kiadni harmadik félnek. Erre való a személyes account intézménye, nemde? Éppen ezért az elmúlt években egyre fontosabb és egyre gyakrabban felmerülő kérdés lett, hogy minden magánszemély kijelöljön egy digitális végrehajtót a végrendeletében.

A probléma az, hogy a jogi szabályozások még nem egyértelműek vagy egységesek ennek kapcsán, illetve a különböző szolgáltatók, oldalak, alkalmazások policyjain múlik a sorsunk – igaz, ezeket azért szabályozza a nemzetközi jog.

Everplans

Léteznek alkalmazások, amelyek pont ezeket a nehéz helyzeteket segítenek megelőzni. Az egyik az Everplans, egyfajta digitális végrendelet, amelyben összegyűjtheted az online accountjaidat, jelszavaidat, és megjelölhetsz digitális végrehajtókat, akik hozzáférhetnek az Everplans-fiókodoz, archiválhatják a személyes fájljaidat, fotóidat, videóidat és lezárhatják az accountokat, külön tekintettel azokra, amelyekre elő is fizetsz (ilyen például a Netflix vagy a Spotify). Az örököseidnek így sokkal könnyebb dolguk lesz, mert minden digitális vagyontárgyad egy helyen van listázva. Persze az Everplans is fizetős, évente 75 dollárba kerül.

Egyes 2019-es becslések szerint 30 millió profiloldal létezik a Facebookon, amely már túlélte a felhasználóját.

Örökül hagyhatók-e az online könyvek vagy videójátékok, amelyeket már megvásároltak?

Ha megveszünk egy hagyományos könyvet, az a mi tulajdonunk és halálunk után az örököseinkre száll. Az online könyvek, ha fizetett értük, nem képezik a vásárló tulajdonát: a pénzéért csak a használat jogát kapta meg, amely a halálával elvész. Ha az örökösei hozzá is férnek a Kindle-jéhez, jogilag a kalózfelhasználás bűntettét követik el.

facebook,emlékoldal
Forrás: Pinterest

Facebook-emlékoldalak

Egyes 2019-es becslések szerint 30 millió profiloldal létezik a Facebookon, amely már túlélte a felhasználóját. Ez a szám a század végéig, azaz a 2100-as évig 3-4 milliárdra növekedhet. A többé-kevésbé közeli hozzátartozókról vagy közszereplőkről szóló gyászhírek egyaránt kegyetlen módon sorjáznak az üzenőfalon, sokszor felkészületlenül érve a júzereket. Pár évvel ezelőttig telefonhívások, szomorú látogatások, levelek, újságokban elhelyezett gyászhirdetések töltötték be ezt a funkciót. Most ezek háttérbe szorultak: a Facebook a maga egymilliárd felhasználójával a világ legnagyobb halottnyilvántartó oldalává vált.

Mi legyen a Facebook-oldaladdal (fényképeiddel, posztjaiddal, csoportjaiddal és így tovább) a halálod után? Többféle lehetőség is rendelkezésedre áll. Egy profiloldal átalakulhat emlékoldallá, ha a hagyatéki kapcsolattartó (akit bárki előre kijelölhet magának) a halotti igazolványról készült fénykép megküldésével igazolni tudja, hogy a tulajdonos tényleg elhunyt. A hagyatéki kapcsolattartó a profil megsemmisítését is kérvényezheti.

A Google-n is kijelölhetsz kezelőt

Az Inactive Account Manager nevű szolgáltatásban megjelölhetsz egy megbízható kontaktot, aki letöltheti az adataidat (fényképeidet, emailjeidet, dokumentumaidat) és meg is semmisítheti az accountodat. Az ő fellépése megóvhatja a digitális vagyonodat attól, hogy más is hozzáférjen. A kijelölt bizalmasod értesítést kap a Google-től, amikor az érzékeli, hogy az accountod inaktívvá vált.

És mi van azokkal az adatokkal, amelyeknek még a létezéséről sem tudunk?

Jog szerint mi adtunk a Google-nak vagy az Apple-nak engedélyt arra, hogy felhasználja és tárolja az adatainkat, és ezt az engedélyt bármikor módosíthatjuk vagy visszavonhatjuk. Ha valaki neadjisten váratlanul távozik, akkor ezt nem teheti meg, nyilván, ami elméletben lehetővé teheti, hogy egy harmadik fél (hozzátartozó vagy bárki más) intim, személyes részleteket tudjon meg arról, mivel, hogyan és hol töltötte az idejét a Földön. Emailek, GPS, doksik, pénzügyi infók – ezekről pontos adatok léteznek rólunk külső szervereken, és még arra sincs egységes protokoll, hogy tudassuk-e a szolgáltatókkal és miképp, hogy ezek az adatok egy halott emberhez tartoznak. Így aztán jó eséllyel a továbbiakban is olyan bánásmódot kapnak, mint egy élő ember adatai.

Mi a teendő tehát? Hogyan tervezd meg, hogy mi történjen a digitális örökségeddel?
  • Hozz létre egy jelszólistát, illetve használj jelszókezelő alkalmazást (például lastpass.com), és a listádat oszd meg azzal az emberrel, akiben megbízol.
  • Ha azt szeretnéd, hogy a szeretteid hozzáférjenek a fényképgyűjteményedhez, időnként archiváld őket egy merevlemezen, ne csak egy felhőben tárold (Dropbox, Google Drive etc). Ha ezt még szűrve és rendszerezve is teszed, akkor az örököseidnek nem kell a többezer hátrahagyott fotó közül válogatniuk, hanem életed legfontosabbjait kapják meg.
  • Az online szervereken tárolt fotók, levelek, szövegfájlok az idő múlásával egyre nehezebben hozzáférhetők. Gondolj arra, hogy tizenvalahány évvel ezelőtt még floppyn tartottuk a digitális motyónkat. Ha azokhoz szeretnénk hozzáférni, ma már speciális leolvasó eszközre, például külső floppymeghajtóra van szükségünk (kivéve, ha még megvan és működik a hárommal ezelőtti számítógép). Mit gondolsz, mi lesz húsz év múlva a Microsoft OneDrive-on tárolt cuccaiddal? (Hát ez az, mi se tudjuk). Szóval érdemes a legfontosabbakat kinyomtatni – persze nehéz megmondani, melyek ezek; ha túl sokat nyomtatunk, a végén megint az örököseink kukájában végzik.
  • Evidensnek tűnhet, de azért leírjuk: ha végrendeletet írsz, ne írd bele a jelszavaidat, mert így azokhoz nem csak a kijelölt örökös férhet hozzá.

6 jelszó, amit soha ne használj, ha nem akarod, hogy hozzáférjenek az adataidhoz: