Cikkünk a Gyereklélek Magazin 2019. szeptemberi számában jelent meg.

„Félreértés, hogy ha rosszat álmodik a gyerek, baj van” – mondja a szakember, aki több száz gyermekálommal találkozott már – ő ugyanis álomgyűjtő. Sok ezer álmot meséltek el neki emberek levélben, élethelyzeteikkel, történeteikkel együtt, ezekből sokat szülők a gyerekeikről, tinik magukról. Az álmokkal való évtizednyi munka során, úgy érzi, megértett valamit nemcsak az álmok természetéről, de különös nyelvéből is. „Olyan ez, mint egy idegen nyelvet megtanulni” – véli. Ha egy-egy álombeli kép vagy történés sok, hasonló élethelyzetben lévő ember álmában bukkan fel, akkor annak a motívumnak lassan körvonalazódik a jelentése. Saját álomszótárát részben Jung, részben saját „álomnyelvészeti” kutakodásai alapján állította össze.

Mihez kezdj a rémálmokkal?

Rémálom és rossz álom nem ugyanaz. A nyomasztó, rossz álom az érzelemfeldolgozás velejárója. A rémálom az, amikor rémülten, sírva-zihálva ébred a gyerek, és utána is sokáig tart a szorongás. Ha ez rendszeresen előfordul, érdemes komolyan venni (pl. pszichológushoz fordulni), mert az már komoly háttérszorongást jelezhet. Szintén intő jel, ha félelem alakul ki a gyerekben az alvással, álmodással kapcsolatban.

• Beszéljünk róla, hogyan lehetne úgy alakítani az álmot, hogy jó vége legyen. Elalvás előtt ezt majd fel lehet idézni (IRT-technika). Hangsúlyozzuk, hogy az álom néha olyan, mint egy mesefilm: ő maga is tudja alakítani.

• Biztassuk a gyereket, hogy hívjon be az álmába segítő személyt. (Pl.: „Mondd a szörnynek, hogy itt van az anyukám, megvéd engem.”)

• „Varázserejű” tárgyakat vagy játékfigurákat lehet elhelyezni a gyerek ágyában, melyek álmában megvédik őt. (Van, akinél bevált a varázsvíz módszer: az elalvás előtt megivott víz szörnyriasztó hatással bír.)

• Érdemes csökkenteni a gyerek filmekkel/tévézéssel töltött idejét.

Hogy mennyire élénk a gyerekek fantáziája, nem kérdés. Galériánkban, jöjjön most egy pár gyerekszáj komment a Twitterről.