Szamos, az igazi családi vállalkozás

Borítókép: Szamos, az igazi családi vállalkozás
Ahol a mérnökök sem gépesítenek

Nem a legszebb, Vörösmarty téri cukrászdájukban, de még csak nem is a kedvenc patináns, mini cukrászati múzeumnak berendezett, Pilisvörösvári mellékutcában lévő cukrászdájukban találkozhattam a Szamos egyik igazgatójával, hanem “A gyárban”.
Rossz helyen parkoltam le, így mire gyalog a főbejárathoz értem, a gyár ablakai alatt kellett elsétálnom, így láthattam ahogy bent sok-sok hófehérbe öltözött, hajhálós néni formázza a szilveszteri marcipánokat. Szerencsehozó malacot, kéményseprőt…

Odabent Kelényi Kolossal, az üzem és a Szamos “konszern” termelési igazgatójával találkozom, aki harmadik generációs Szamos leszármazott.

Kelényi Kolos

- Tradicionális cég az Önöké, elmesélné hogy kezdődött?
Még a nagypapám a 60-as években kezdett el elsőkén marcipánból díszeket készíteni, rózsákat, virágokat. Akkoriban még az ünnepi tortákon cukorból, azaz grillázsból voltak a díszek, hamar népszerű lett az újdonság. Édesapám mérnökként dolgozott a Csepelnél Műveknél, és látva a nagypapa rengeteg kézzel végzett munkáját, ő maga talált ki eszközöket, gépeket amivel egyszerűsíthetnék a munkafolyamatokat. Ezek közül többet máig használunk itt az üzemben, viszont alig bővítettük a gépesítést, mert hiszünk a kézimunka, kézműves munka egyediségében.

A hírnevet, melyet azóta is mindannyian igyekszünk még fényesebbé tenni, akkor szereztük meg, amikor 1987-ben a Párisi utcában megnyitottuk az első mintaboltunkat, ahol a marcipánok mellett már voltak bonbonok, desszertek is. Ne feledjük, ez abban az időben volt még a rendszerváltás előtt amikor ritkság volt a minőségi alapanyag, amikor nagyon kilógott a sorból a Szamos, és erre az exkluzív státuszra azóta is nagyon ügyelünk, nem gyártunk középszerű dolgokat, sem saját név alatt, sem másoknak.

A marcipánjuknak és bonbonjaiknak nincs párja, mi a titka?
Nincs titok. Attól olyan finom, hogy minim 50% mandulát vagy diót tartalmaz és sok-sok cukrot. Nem kutyulunk bele semmit ami nem oda való. Azt kevesen tudják, hogy a dió is nagyon jó alapanyaga a marcipánnak a mandula mellett. A bonbonokat több mint negyven év tapasztalatával készítjük, és pici üzem révén nagyon gyorsan tudunk reagálni az új igényekre, vevői kérésekre.
A Szamos szaloncukor fogalommá vált. Klasszikus csomagolásban a legmodernebb ízekkel találkozhatnak, minden évben kipróbálunk új ízeket, a legsikeresebbek pedig bekerülnek az állandó kínálatba. A sós karamellás például idén nagyon népszerű.

Az alapanyagok mind hazai termelőktől származnak?
Ha az összes hazai mandulát mi dolgoznánk fel, akkor sem lenne elég a kapacitásunk 10%-ra sem. A legjobb minőségű kaliforniai mandulát vásároljuk erre a célre. Viszont minden olyan alapanyagot, amit lehet, így vajat, tejszínt, meggyet… mind magyar termelőktől vásárolunk.

Már nem titok, hogy a Tesco Finest, és az Aldi Gourmet szaloncukrokat is Önök gyártják. Hogy illeszkedik ez bele a portfólióba?
Látható a trend, hogy a hiperek és diszkontok is nyitnak felfelé, és a “sajátmárkás” termékek mellett megjelennek az ultra magas minőségű, kompromisszumok nélkül készülő szortimentek. Így nekünk sem kellett engedni a minőségből, ezek is mind kézzel készült és csomagolt szaloncukrok. Külön büszkeségünk, hogy az Aldi vevőinél olyan sikert értünk el a makaronjainkkal, hogy az már a külföldi boltokban is elérhető.

A cukormentes termékeik - így a szaloncukor is – nem fruktózzal készülnek, így nem csak a cukorbetegeknek, hanem a diétázóknak, inzulin rezisztenciás vásárlók számára is fogyaszthatók. Milyen édesítővel készülnek ezek, honnan jött az ötlet, hogy ezzel a pici szegmenssel is foglakozzanak?

Sajnos nem pici szegmens. Szinte minden családban van cukorbeteg, és nem szerettük volna, hogy bejön hozzánk egy család sütizni, akkor legyen olyan családtag aki csak ül az asztalnál, és nem ehet a többiekkel… Mivel nem hatalmas gépesített gyár vagyunk, így könnyen át tudunk állni kisebb adagokra, könnyebben tudunk kisérletezni. A cukormentes sütik édesítőjét három természetes eredetű édesítőből (nyírfacukor, eritrit, és stívia) kevertem ki. A “kísérletezés” során az volt a cél, hogy tízből legalább öt kóstoló ne tudja megkülünböztetni a cukormentes terméket a hagyományostól. Ráadásul más-más termékben más arányban vannak ezek az édesítők.

Nem szereti a gépeket…
Természetesen van, amit mi is gépesítettünk a gyártási folyamat során, de a kézi munkának varázsa van. Ahogy annak is, hogy a Szamos fagylalt receptje 50 éve változatlan, máig a nagypapa receptjei alapján dolgozunk. Tudjuk, hogy másképp mutat a kézzel csomagolt szaloncukor, más a kézzel mártott bonbon. Lelke van ezeknek a finomságoknak, és ezért szeretnek minket is. Ráadásul munkát adunk nagyon sok embernek.

Manapság inkább munkaerőhiánnyal küzdenek a nagyobb cégek? A Szamos nem?
Az időszakos munkákra helybeli, főleg nyugdíjasok jönnek, ők sok-sok éve jönnek ebben az időszakban, biztos nyugdíj kiegészítés nekik. A szakmunkát, az élelmiszeripari mérnöki munkát nagyon megbecsüljük, az Egyetemről hozzánk érkező gyakornokokat egyenlő partnerként kezeljük, mindenbe bevonjuk őket, így szerencsére vannak akiket meg is nyerünk magunknak. Sokan jönnek a Csokoládé Iskolánkba, ahol a bonbon, a torta vagy épp a fagyikészítés rejtelmeibe vezetjük be őket, leshetnek el fogásokat. Mert nincsenek titkaink, csak a kompromisszum mentes minőségben hiszünk.