Júniusi lapszámunkban olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk „hogyan tegyek félre, miként kezeljem okosan megtakarításaimat?”

Mi visszadobtuk a labdát, és egy rövid felmérésben önöket kérdeztük a bevált tippekről és megtakarítási szokásokról. A biztonság kedvéért egy szakértőt, Kuhárszki Andrást, az OTP Bank Lakossági Bankszámla és Betét Főosztály igazgatóját is megkértünk, lássa el tanácsokkal az Éva online olvasóit.

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, melyik életkorban kezdődik a tudatos spórolás.
Úgy tűnik, sokak emlékezetében még élénken él az iskolabélyeg, ugyanis a válaszolók több mint kétharmada anno még ezzel kezdte a takarékoskodást. A válaszolók hatodának a nyári üdülés, a fesztiválozás adta meg a kezdőlökést, hogy elkezdjen félretenni. Többen az egyetemi ösztöndíjból, vagy az első fizetésből indították el megtakarításukat. Kuhárszki András is azt tanácsolja, jelöljünk ki magunknak konkrét célokat rövid és hosszú távra, és minél hamarabb, már fiatal korban kezdjünk el rendszeresen megtakarítani. Akár néhány ezer forinttal is érdemes belevágni. Havi 5000 Ft-tal például egy év alatt a nyaralás kezdőtőkéje is összejöhet, vagy akár a karácsonyi ajándékok megvásárlását is könnyebbé teheti.

Olvasóink körében megszokott, hogy családilag, közösen döntenek pénzügyekben, 62% nyilatkozott így – derül ki a felmérésből. Csak minden hetedik családban van erre a feladatra kijelölt külön „pénzügyminiszter”. Van, ahol még a nagyszülőket is bevonják a büdzsé felosztásába.

Előkerül a Gazdálkodj okosan
Fontos téma az is, hogyan tanítsuk meg a gyereket a pénzzel való bánásra. A tesztet kitöltők döntő többsége (67%-a) megpróbálja életszerűen, a mindennapok során okítani a porontyot, magával cipelve a bankba, postára. 18% azonban inkább az életkornak megfelelő módon, társasjátékok útján okít, és csak alig 4% hisz abban, hogy majd az iskolában sajátítja el a kicsi a kellő tudást. Ritkán látható egyetértés alakult ki annak tekintetében, hogy kb. mekkora összegből lehet ma becsületesen megélni. A válaszadók 96%-a fejenként 100 ezer forintra taksálja ezt az összeget. Ha meg is van a kívánt összeg, akad, mikor hozzá kell nyúlni a malacperselyhez, és ez olvasóink többségénél (64,5%) valamilyen váratlan esemény – fizetéskiesés, betegség – hatására következik be. 10% már egy-egy jó akció hatására is elcsábul, egyötöd pedig úgy nyilatkozott, hogy hó végén rendszeresen végére ér a pénznek.

Kuhárszki András ennek kapcsán egy hasznos tanáccsal szolgál az Éva online olvasóinak: a megtakarítást is kezeljék úgy, mintha egy fix havi költség lenne. Ne a hó végén próbáljanak meg a maradékból félretenni, hanem már hó elején, a fizetéskor tegyék félre a megtakarítani szánt összeget, így biztos nem fognak elcsábulni.

Ha spórolni kell, a legtöbben (63%) a ruházkodáson és az üdülésen fogják meg az összeget. A válaszadóink negyede már nem is tudna min vágni, 10%-uk pedig az élelmiszer-fogyasztását fogná vissza adott esetben. Többen a benzinnel takarékoskodnának, vagy éppen a cigarettát tennék le – ez utóbbi válsághelyzet nélkül is okos döntés egyébként.

A verhetetlen kockás füzet
Végezetül arra voltunk kíváncsiak, ki milyen módon tartja szemmel a havi költségvetést. A tesztet kitöltők közel fele (45%) a régi jó kockás füzetben vezeti a kiadásokat, 20% az eggyel modernebb megoldást, a mobilapplikációkat használja ugyanerre a célra. További egyötöd nyilatkozott úgy, hogy nem vezeti egyáltalán költségeit. Az OTP szakértője annyit fűzött ehhez, hogy az alapos nyilvántartás mindenkinek ajánlott, hiszen így nemcsak a kiadásokat tudjuk szemmel tartani, de megtakarításainkat is könnyebben tudjuk előre tervezni.