Genetikailag módosított élelmiszerek.

Borítókép: Genetikailag módosított élelmiszerek.
Milyen veszélyt rejt a GMO?

Napjainkban számos szakember vitázik azon, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kellene az alkalmazását! A Good Milk joghurtokat például csak GMO free tejből készítik!

Alig másfél évszázaddal az öröklődés alapvető összefüggéseinek felismerését követően a genetikailag módosított (GM) termékek a modern mezőgazdaság alapanyagaivá váltak. A génsebészet alkalmazásával lehetővé vált egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, illetve génszakaszainak átültetése egy másik élő szervezetbe, akár nem rokon fajok esetében is. A géntechnológia a hagyományos nemesítési eljárásokkal szemben sokkal nagyobb variációs lehetőséget ad, és rövid idő alatt teszi lehetővé a célzott tulajdonságokkal bíró mezőgazdasági alapanyagok kialakítását.
A genetikailag módosított élelmiszernek minősül minden olyan termék, amely bármilyen formában tartalmaz genetikailag módosított szervezetet!

Számos ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőség ellenére a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe. A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, pl. a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül. A génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.
Ráadásul a GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A "bio", azaz "ökológiai termék" jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet "ökológiai" címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9%-ot.

Fontos kérdés az is, hogy az emberi szervezetre milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kéne az alkalmazását.

Amerikában már 1994-ben megjelentek a GM-növények, azonban egyes európai országok kezdetektől fogva tiltották a GM-növények termesztését, valamint nagyobb óvatosságot tanúsítottak a tudományos és technológiai fejlődés ezen irányával szemben. Az Európai Unió 25 tagállamában végzett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 62%-a ellenérzést, jelentős aggodalmat táplál a genetikailag módosított termékekkel szemben. Az európai polgárok többször is kinyilvánították, hogy – többek között a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt – GMO-mentes mezőgazdaság hívei. Ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Jelenleg azonban nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik.

„Az összefoglaló háttéranyag a Good Milk joghurtmárka jóvoltából a Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet együttműködésével készült – ugyanis az összes Good Milk terméket kiváló minőségbiztosítási feltételek mellett, ellenőrzött gazdálkodásból származó állattartással és feldolgozással, garantáltan GMO mentes tej alapanyagból állítják elő.”