Nem törvényszerű, de létező jelenség a gyerekszületés utáni nemi válság szindrómája. Mi több, gyakoribb, mint gondolnánk. Egyes becslések szerint a házasságok 15–20 százaléka szexmentes.A férjek nagy része a bébi születése környékén egy darabig megértő. Felfogják és megtanulják a leckét, hogy a szülés, és mindaz, ami utána jön, nagyon kimeríti a nőket. A szoptatás, a kialvatlanság, a hormonok – ilyenkor mindena babáról szól, nem csoda, ha kell egy kis idő, míg visszaáll a Rend.

1. Az erotikának lőttek

„Álmaim nőjét vettem feleségül. A szex remek volt vele, kielégítő és gyakori. Élveztük egymás fantáziáját, a párom minden játékban benne volt. Aztán megszületett a kis trónörökös, és az erotikának lőttek. A kis bébi anyja testén élt, és én nem csodálkoztam, hogy nem kíván még egy élősködőt magán, de egy év nélkülözés után besokalltam. Megmondtam neki, hogy anyának remek, de feleségnek selejtes.” (Bálint)

2. Valahogy elnyomta a libidóját

„Pusztítóan hervasztó érzés egy férfinak azt megélni, hogy a nő, akit elvettél feleségül, már nem akar szexelni veled. Tudtam, hogy a szülés megviselte, hagytam is neki időt, de arra nem számítottam, hogy nem kapom őt vissza. A feleségem azt mondogatta, hogy szeretné, ha gyakrabban kívánná, de az anyaság valahogy elnyomta a libidóját. Rendszeresen kikosarazott, ha kezdeményeztem, fáradtságra, gyengeségre hivatkozott. Sokat veszekedtünk, aztán kicsit lenyugodtak a dolgok. Most az van, hogy akkor is lefekszik velem, ha tulajdonképpen nincs is kedve.” (Gábor)

3. Szerinte nekem kéne kezdeményezni

„Egymásba szerettünk, gyakran szeretkeztünk, izgalmas volt az elején. Éppen össze tudtunk házasodni, és megszületett a gyermekünk. A terhesség alatt nekem nem kellett a szex, ő meg úgy tudta (mint ez később kiderült), hogy tilos. Szülés után gyakran simultunk össze nagy boldogságunkban, de nem volt abban semmi erotika, csak valami elementáris összetartozás-érzés. Aztán így is maradtunk. Már 4 éves a fiunk. Csak nagyritkán szeretkezünk. Szerinte nekem kéne kezdeményezni, felcsigázni őt, én meg arra várok, hogy ő kívánjon meg engem. Én álmatlanul pislogok éjszakánként, ő meg édesdeden horkol mellettem.” (Krisztina)

4. „Minden este pornót nézek,

ha a feleségem elaludt. Csak ritkán kívánja a szexet, szerintem tudja, mit csinálok, de nem kérdezi. Jobb a békesség.” (Géza)

5. „Nem megy.

A férjemet nem érdekli egyáltalán. Nyolc éve született meg a gyerekünk, és azóta nem voltunk együtt. Nagyon jó apa, remek családfő, van munkája, mindent megtesz értünk. Megyünk mindenfelé, kirándulunk, főzünk, teljesen úgy nézünk ki, mint egy család. Csak nincs szex. Egyáltalán. Mostanáig ellenálltam minden kísértésnek, de nem hiszem, hogy sokáig bírom ezt így.” (Klára)

6. „Mi ugyanolyan gyakran szexelünk

a párommal, mint a gyerek megszületése előtt. Legalább háromszor egy héten. Persze hogy nehéz, ha sokáig dolgozol, későn érsz haza, fáradt vagy. És az is nehéz, hogy állandóan rajongj valakiért, akivel hosszú évek óta együtt élsz, és ismered, mint a tenyeredet, de ez az egész elhatározás kérdése is. A rendszeres szex egészséges, és mi egészségesek akarunk maradni.” (Péter)

7. „Nem hagytam el az asszonyt,

hanem megtárgyaltuk. Kiderült, hogy ha többet segítenék neki otthon, azt nagyra értékelné, mi több, felizgulna tőle. Azóta beszállok az esti játék- és szennyeselrakásba, elmosogatok, míg ő fürdet, mesél, gyereket altat, és így minden kedden és pénteken – szigorúan az asszony fél tízkor kezdődő sorozata előtt – jut egy bruttó óránk egymásra. Erre már lehet építeni, készülni és számítani. Bele is jöttünk újra.” (István)

8. Nem kell folyton ágyba bújni
„Már kétéves a kisfiunk, átlagosan havonta egyszer fekszem le a feleségemmel, és azt mondja, elégedett. Van, amikor elég, ha csak kicsit bókolunk egymásnak, és biztosítjuk a másikat arról, hogy el vagyunk tőle ragadtatva. Nem kell folyton ágyba bújni, jó ez így.” (Balázs)

9. Belemenekült az anyaságba

„A feleségemet szó szerint vissza kellett édesgetni magamhoz. Össze voltak nőve a gyerekkel, aki három és fél éves koráig szopott. Sokszor tényleg azt hittem, szándékosan csinálják, hogy engem kihagyjanak a buliból. Veszekedtünk sokat, azt mondta, tapintatlan és érzéketlen vagyok, és nem tudok felnőni a feladathoz, hogy apa lettem. Valahogy belemenekült az anyaságba meg a nélkülözhetetlenségi szerepbe. Komoly küszködés volt, mire sikerült lassan emlékeztetnem, hogy a szex kellemes, jót tesz a testének és a lelkének is.” (Miklós)

10. „Nagyon meghíztam a terhesség alatt,
és nem tudtam visszafogyni. Utálok tükörbe nézni, és nem akarom, hogy a férjem hozzám nyúljon. Mondja, hogy ő így is szeret, és imádja a testemet, nem érdekli az elhízás meg a narancsbőr, de én nem hiszek neki. Mindig azt mondogatom, hogy majd ha lefogyok, akkor lesz megint szex.” (Borbála)

11. „A férjem a szülés után nem kívánt.

Azt hittem, megunt vagy megundorodott tőlem, nem tudom, de valahogy éreztem, hogy nem tart már szexinek. Teljesen depressziós lettem, és belementem egy alkalmi kapcsolatba. Az uszodában ismerkedtem meg egy apukával, együtt néztük a gyerekeinket a lelátóról. Ő is „éhezett” otthon, belebonyolódtunk. Szörnyen nyomasztott a titkos viszony, de a szenvedély meg vonzott. Egy évig tartott, ezalatt visszanyertem az önbizalmamat és a férjemet is. Újra vonzódni kezdett hozzám, talán megérezte bennem újra a nőt. Végig halálfélelmem volt a lebukástól (senkinek nem ajánlom azt a bujkálósdit), hiszen nem akartam én elválni, nem ért volna annyit az egész kaland, de így jó emlék maradt. Katalizátorként működött.” (Zsuzsa)

Neked van hasonló történeted? Írd meg nekünk!

Szerző: Sipos Ildikó, fotó: Friday Productions, Europress

Ez a cikk az Éva magazin egy régebbi írásának rövidített változata.