Velünk lenne a baj? Az elismerés a sérült ember szánandó vágya lenne? Határozottan nem. Ha nem erre alapozza valaki az önbecsülését, akkor inkább csak meggy a fagyi tetején, ami a szó szoros, és átvitt értelmében is megédesíti az életet. Amennyiben viszont semennyit sem kap belőle, kissé ízetlen lesz, és amikor az elismerés helyett csak leértékelés a jussa, akkor keserűvé válik az íz. Ráadásul ha mindez a szerettünktől érkezik, akkor pedig mérgezővé lesz.

Milyen furcsa, disszonáns, és életidegen kimondani: bántás a szerettünktől. Pedig semmi furcsaság nincs benne. Akinek karcos a szemüvege, mindent karcosan lát, így hát a sérült ember kritikusan és leértékelően tekint a világra, nincs benne elismerés. Várhatsz tőle, és meg is sértődhetsz ha nem ad, de az egész olyanná válik, mint a kaszinó. Rövid távon akár nyerhetsz is. Utána is van esélyed, de nem több mint az orosz rulettben.

Pilát Gábor írásait, gondolatait minden csütörtökön olvashatod itt,
az ÉvaMagazin.hu-n!

Ezen kívül itt találkozhatsz még vele:

www.pilatgabor.hu

www.facebook.com/tabuk.nelkul.a.parkapcsolatrol

www.instagram.com/pilatgabor