Tudósok serege dolgozik a probléma megoldásán. Nézzük, hogy áll az ügy. És egyáltalán: mi a helyzet a női libidóval? Nincs könnyebb feladat, mint olyan nőket találni, akiket nem érdekel a szex. Tele van velük a világ. Egy melbourne-i gyógyszergyár nemrégiben hirdetést adott fel: olyan nőket kerestek, akiknek csekély a libidójuk, és szívesen részt vennének egy új gyógyszer kipróbálásában. Több mint 4000 jelentkező gyűlt össze. „Sokkal, de sokkal többen jöttek, mint amennyire számítottunk” – nyilatkozta a cég vezetője.

Hova lett a régi vágy?
A vágy hiánya a nők több mint a felét (55 százalékát) érinti – és ezek a nők fiatalabb korukban egészséges nemi életet éltek.
Susan, 44 éves három gyerekes anyuka megelégelte, hogy nem érdekli a szex. Fénykorában forróvérűnek számított. Imádta a szexet, sokat gondolt rá. Most azonban úgy érzi, semmi nem tudja felizgatni. „Az utóbbi időben drasztikusan megváltozott a szexhez való viszonyom”—állítja. És persze hiányzik neki a régi énje. Még mindig rendszeres nemi életet él a férjével – kéthetente egyszer – de szinte soha nem ő kezdeményez. Inkább meggyőzi magát, hogy muszáj. „De közben arra gondolok: ez minden? Ezzel kell beérnem még húsz, harminc, negyven éven át?”
Hol van hát a női Viagra? A világoskék tabletta hét éve leheli a lelket az öregedő férfiakba, a nők azonban még mindig várnak a maguk rózsaszín pirulájára. Több millió dollárt öltek ilyen irányú kutatásokba, az eredmények mégis elkeserítők. Miközben a Viagra és a hozzá hasonló gyógyszerek forradalmasították az idősödő férfiak nemi életét, mára világossá vált, hogy a lágyék véráramlásának fokozása a nőkön nem segít. Több nagy gyógyszergyártó már feladta kísérleteit, hogy megtalálja a Viagra női megfelelőjét, a gyógyszer ugyanis a kísérleti alanyoknak meg se kottyant, nem éreztek stimuláló hatást. A nők önmagában attól, hogy nemi szervükbe vér tolul, nem lesznek aktívabbak.

Hormonkúrák
Valami másra van szükség. Eddig a tesztoszteron hormon bizonyult a legjobbnak, ám meg sem közelíti azt az azonnali hatást, melyet a Viagra gyakorol a férfiakra.
Bár a tesztoszteron férfihormon, a nők petefészkében is termelődik, csak az a baj, hogy mennyisége a kor előrehaladtával csökken. Egy negyvenegynéhány éves nő szervezetében körülbelül fele annyi van belőle, mint egy húszévesében. A gyógyszergyártók szerint ha a hormonszint visszaáll, akkor a nemi vágy is megnő.
„Mégsem mondhatjuk, hogy ez lenne a megoldás – mondja Susan Davis, aki az érintett hormon kutatásával foglalkozik. – Csak minden második nőn segít. Igaz viszont, hogy közülük néhányan valóban nagy változást tapasztalnak.” Annyira, hogy tesztoszteronkúra hatására a klimax vagy a petefészek műtéti eltávolítása után is megnőhet a libidó.
Árnyaltabban látja a kérdést Margaret Redelman szexuálterapeuta, aki – sok kollégájával ellentétben – nem utasítja el eleve a hormonkezelést. „Sok nővel találkozom – mondja –, akinek nagyon magas a libidója annak ellenére, hogy a tesztoszteronszintje alacsony, és sok olyannal is, akiben csak úgy nyüzsög a férfihormon, mégsem érez nemi vágyat.” Mindemellett sok éve használ tesztoszteront a gyógyításban, hiszen a hormon számos páciensének valóban segít. „Egy ilyen kúra hatására egy nő sem fogja leteperni a férfiakat, de tény, hogy gyakran élénkebb lesz a szexuális fantáziájuk, több kedvük lesz a szerelemhez, energikusabbá válnak, szóval általánosságban jobban kezdik érezni magukat” – mondja.
Az 52 éves Yvonne kedélybetegséggel fordult Susan Davishez, akinek egy cikkében azt olvasta, hogy a klimax utáni depressziót sokszor az alacsony hormonszint okozza. És valóban, kiderült, hogy vele is ez a baj. A tesztoszteronkúra hatására az asszony élete megváltozott.
„Úgy éreztem magam, mint húszéves koromban. A vágyam visszatért, az energiám megsokszorozódott. Újra élni kezdtem a tesztoszterontól.” Egy héten belül elmúlt a rosszkedve és visszatért elveszettnek hitt szexualitása. „Fiatalkoromban nagyon tüzes természet voltam. És most megint! Hihetetlen!” Hat évvel később még mindig élvezi a tesztoszteron jótékony hatását.
Állapotát azóta is rendszeresen ellenőrzik, és Yvonne a világért se mondana le a szerről. „Nem akarom abbahagyni. Fantasztikusan érzem magam” – mondja.

Gyógyít vagy gyarapít?
A kutatók azonban támadások kereszttüzében állnak. Azzal vádolják őket, hogy a gyógyszergyárak azért találnak ki rendre új problémákat, mint például a csekély női libidót, hogy új piacokat teremtsenek maguknak. Leonore Teifer, a New York-i egyetem docense például határozottan állítja, hogy a gyógyszergyárak azért tartják a köztudatban a nők szexuális problémáit, hogy növeljék a bevételeiket.
Redelman azonban meg van róla győződve, hogy a támadások egy olyan kérdést bagatellizálnak, amely nők millióinak életét keseríti meg. „A betegeim kétségbeesettek. Fiatalabb korukban élvezték a szexet, a partnerüket még mindig szeretik. Szeretnék visszaszerezni régi önmagukat, de képtelenek rá. Dühösek és csalódottak, amiért az élet megfosztotta őket az egyik legnagyobb örömüktől.”
Természetesen a gyógyszercégek is ezen az állásponton vannak, az ő statisztikáik szerint nők milliói állnak sorba segítség reményében. Az említett ausztrál gyár most egy új tesztoszteronspray-vel kísérletez. Az eredmények reménykeltők: a kísérleti alanyok több örömet találtak a szexben, és szinte alig tapasztaltak mellékhatásokat. (A spray-ben jóval kevesebb a hatóanyag, mint egyéb formulákban, márpedig a túl nagy mennyiségű tesztoszteron férfias jelleget adhat használójának: arc- és testszőrzete megerősödik, a bőre zsírosodik, kopaszodásnak indul, csiklója megnő.)
A spray-t hamarosan az USA-ban is tesztelik, és gondosan ellenőrizik, hogy mennyire hatékony és biztonságos.

Hol fészkel az agy
És a kutatások folytatódnak. Manapság inkább célzott – vagyis nem az egész idegrendszerre ható – gyógyszerekkel kísérleteznek, abban a reményben, hogy ezek mellékhatások nélkül fokozzák az örömérzetet, az agy azon részeit stimulálva, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a nemi vággyal és az orgazmussal. Számos tudós vizsgálja a női agy orgazmusért felelős részeit, mert azt vallja: a női szexualitásnak több köze van ahhoz, hogy mi történik a nő két füle, mint a két lába között.
Az oxytocin orgazmusban betöltött szerepét kutató Gemma O’Brien például azt állítja, hogy van, aki genetikailag alkalmasabb az orgazmus átélésére, mint mások. „Számos gén játszik meghatározó szerepet abban, hogy mi történik a szex során. Egyesek olyan genetikai programot kaptak, hogy kevesebb örömöt vagy kisebb nemi vágyat éreznek.”
Ennek ellenére a nyugati világ szexuálterápiára szakosodott rendelői roskadoznak orgazmusra vágyakozó vagy az elveszett libidójukat visszavágyó nőktől.
Sandra Pertot harminc éve foglalkozik szexuálterápiával. Szerinte a legtöbb nő azért fordul pszichológushoz, mert soha vagy csak nagyon ritkán érez nemi vágyat. „Valóban lehetséges, hogy a nők több mint a felével van valami baj? – kérdi. – Vagy normális dolog az, ha egy nő egyszerűen leszokik a szexről?” Ezekre a problémákra keresi a választ a Normális élet csekély libidóval című könyvében. Szerinte tökéletesen érthető, hogy annyi nő van, aki nem élvezi a szexet. Az ok a férfi és a női vágy különbségében keresendő. A női vágy kevésbé elsöprő, jobban ki van szolgáltatva a stressznek, a fáradtságnak, a kapcsolat buktatóinak. Ezzel szemben a férfivágy állandó, kevésbé függ a körülményektől. A mindennapi élet nagy hatással van a nők libidójára, a férfi libidót azonban legtöbbször érintetlenül hagyja.
A The Weekly magazin weboldala felmérést végzett, ebben a 800 válaszadó 85 százaléka gondolja úgy, hogy a férfinak sosem elég a szexből. A nők 62 százaléka állítja, hogy a partnerük több szexre vágyik, mint ők. Az eltérő nemi igények pedig újabb feszültséget zúdítanak a kapcsolatra.

Biológiai különbség
„Ha belegondolok, más bajunk nincs is a férjemmel” – mondja a 25 éve házasságban élő, háromgyerekes, 45 éves Harriet, aki bőven beérné hetente, sőt, kéthetente egy szeretkezéssel, de igazából nem is tudja, mi kéne neki. A férje folyton a nyomában van, nincs is alkalma kiismerni a saját szükségleteit. „Fogalmam sincs, mennyi időnek kéne eltelnie ahhoz, hogy megkívánjam az ölelkezést.”
A férje kedden és csütörtökön boldog ember, megbeszélték, hogy ezen a két napon zöld lámpát kap. A szex mégis folyamatos vita tárgya. „Azt állítja, hogy normális, ha valaki folyton be van zsongva, mint ő, és hogy belőlem hiányzik valami. Szerinte ha ez rendbe jönne, boldogok lennénk” – teszi hozzá.
Kétségkívül több nő van, aki kevésbé vágyik a szexre, mint ahány férfi. Pertot szerint a férfiak ezt nehezen fogadják el. Amikor egy nő fáradt, feszült, ideges vagy rosszkedvű, egyenesen zavarja a férfi vágya. „Ha a férfi puszta kedvességből megérinti a gondolataiba elmerült nő mellét vagy nemi szervét, a nő ideges lesz – magyarázza. – Egyszerűen nincs kedve. Nem undok, nem frigid, nem agyalágyult, a legtöbb férfi mégis ezt gondolja.”
Az alapvető biológiai különbségek, ideértve a hormonális változásokat, szinte kizárják, hogy egy nőnek élete minden szakaszában ugyanakkora legyen a libidója, mint egy férfinak.
„Ilyen az élet – állítja Pertot. – Meg kell értenünk, miért ingadozik a nőkben a vágy, és a pároknak meg kell tanulniuk alkalmazkodni a változásokhoz. A csekély libidót nem szabad abnormálisnak tekintenünk. Ahhoz, hogy a szexuális élet mindkét fél számára kielégítő legyen, a partnereknek arra kell koncentrálniuk, hogy mihez van a nőnek kedve, és nem arra, hogy mihez nincs. Élvezni kell az együtt töltött órákat, és nem azon siránkozni, hogy mi hiányzik. Tisztelettel és szeretettel kell odafordulni a egymáshoz.”
Ennek ellenére Pertot támogatja azokat a gyógyszeres kezelést, amely fokozza a női vágyat. „Jó lenne, ha a nők is bevehetnének egy tablettát – állítja. – A baj az, hogy ez nem ilyen egyszerű. Nem hiszem, hogy a tabletta minden nőnek tálcán hozná a megoldást.” És talán igaza van.