Lehet az ember igazán szerelmes ötven felett? Igen!

Borítókép: Lehet az ember igazán szerelmes ötven felett? Igen! Forrás: Getty Images
Gabriella élete egyik komoly taulságaként mesélte el volt kollégája szerelmi históriáját.

Martin az egyik legszeretetreméltóbb kollégám volt. Amióta megismertem a történetét, biztos vagyok benne, hogy sokkal észvesztőbben lehetünk szerelmesek ötven felett, mint boldogult huszonéves korunkban. Esetenként a lobogó érzelmek a teljes életünket is megváltoztathatják.

Martin családos ember volt. Huszonöt éves házasságban élt, két szép gyerekkel, volt autója, kutyája, macskája, tengerimalaca. Mind azt hittük, hogy az élete kész csoda, amiben minden elem irigylésre méltó. Nem panaszkodott soha, kedves volt, sőt, kicsit túl puha is, sokat nevetett, talán a szemében ült néha egy kis szomorúság, de hát kinek nem. Jól ismertük a feleségét, Gizit, egy mézesmázos teremtést, az a típus volt, aki már tíz perc traccsolás után is túl sok a hallgatóságának. Nem volt kétséges, hogy ő a főnök a családban, de úgy tűnt, Martin nagyon szereti, és mindent megtesz azért, hogy Gizi megkapja, amire csak szüksége van.

Aztán jött a derült égből az a bizonyos. Martin váratlanul lelécelt otthonról, és néhány napra beköltözött a céges díványra. Az egész kollektíva ledöbbent, nem értettük a dolgot, mindenki azt hitte, hogy a felesége dobta ki valamiért. De nem. Szó sem volt ilyesmiről. A kedves, szelíd, behódoló Martin egyszer csak beleszeretett egy másik nőbe, és egyik napról a másikra összepakolta a cuccait. A céges díványról hamarosan átment hozzá, és ott is maradt.

Keserves hónapok következtek: az elhagyott Gizi minden lehetséges eszközt bevetett, hogy visszaszerezze a férjét. Eleinte kedves volt, hízelgett, aztán kezdte elveszíteni a tartását, még a céghez is bejött panaszkodni – szerencsére a férje akkor már elment. Megvallom őszintén, az első hetekben azt hittem, könnyen sikerrel jár majd. A kedves, határozatlan Martin, aki odavan a gyerekeiért, aki huszonöt év alatt beleragadt egy helyzetbe, aki alig mer nemet mondani – biztos voltam benne, hogy néhány hét után kijózanodik és visszarohan az aranykalitkába. Nehéz volt elképzelni kitartó szembeszegülőként, mégis így történt. A szerelemtől szárnyakat kapott, és nem csak rövid távra. Az 52. évét töltötte be, de tíz évet visszafiatalodott.

Eleinte többen elkönyvelték a történetét egyszerű életközépi válságnak, de szinte minden tény ellentmondott ennek. Martin szerelme, Hajni nem egy huszonéves csitri volt, hanem egy 53 éves nő, azaz egy évvel idősebb a férfinál. Mikor végre sikerült Gizitől elválni – ami cseppet sem volt rövid vagy egyszerű -, egy éven belül összeházasodtak. Martin otthagyta a céget, és egyéni vállalkozásba kezdett. Mintha kicserélték volna: a csendes, konfliktuskerülő ember új célokat talált az életben, és sikeressé is vált bennük.

Egyszer beszéltem vele hosszabban a történtekről. „Tudod, Gizi éveken át uralkodott fölöttem. – mesélte egy sör mellett. - Nem mindig volt így, de szép lassan átvette az irányítást, és mire észbe kaptam, kiszorultam az életterünkből. Boldogtalan voltam, csak magam sem vettem észre, mennyire. És aztán megismertem Hajnit. Valakit, aki nem akar folyamatosan megsemmisíteni. Aki egyszerűen csak szeret. Soha de soha nem éreztem korábban ehhez foghatót. És rögtön tudtam, hogy hozzá tartozom, hogy érte bármire képes vagyok. A gyerekeim szinte azonnal megértették. Gizi persze soha nem fogja megbocsátani, most is ott tesz keresztbe nekünk, ahol csak tud. De tudod mit? Egy hangyabokányit sem érdekel.”

Azóta tizenegy év telt el. Martin és Hajni boldogabbak, mint valaha. Nemrég találkoztam velük a belvárosban: egymást átölelve andalogtak, és úgy ragyogtak, mint az ifjú szerelmesek. Elhomályosították az utca összes huszonévesét. Azóta tudom, hogy ötven felett lehet csak igazán szerelmes az ember.

Galériánkban ikonikus sztárszerelmek titkairól rántjuk le a leplet!