Borítókép: Hogyan tettem tönkre az exem két napját? Forrás: Pexels

Hogyan tettem tönkre az exem két napját?

Tamara kisszerű volt, de úgy érzi, megérte. Bosszúhadjárat az elhagyó kedves ellen.

Tudom már, milyen gyerekes dolgokat csináltam néhány hónappal ezelőtt, a nem túl távoli emlék mégis idétlen örömmel tölt el. Sajnálom, nem tehetek róla, később talán szégyellni fogom, de most egyáltalán nincs erről szó. Az ember gonosz teremtés, a bosszú pedig néha édesebb a méznél is.

A mentségem talán annyi, hogy az a férfi nagyon rondán szakított velem. Előtte hónapokig rendszeresen megalázott. Többször megcsalt. Beszólogatott, sőt, mások előtt hordott le a sárga földig. Amikor ott akartam hagyni a kiállhatatlan viselkedése miatt, szánta-bánta, és nem nyugodott, míg vissza nem könyörögte magát. Egészen addig, amíg meg nem találta a következő bolond nőt. Akkor egy félmondatos sms-ben dobott ki. „Ennyi volt, ne keress többé”, állt az üzenetben.

Én persze kerestem, hívogattam, csetet kezdeményeztem, hiszen magyarázatot akartam kapni tőle a történtekre, legalább egy nyúlfarknyit, de még arra sem méltatott, hogy a telefont felvegye. A messengeren letiltott, a hívásaimat végül blokkolta. Amikor személyesen kerestem meg, azt játszotta, hogy levegőnek néz. Egyetlen szót sem szólt hozzám, iszonyú megalázó volt. Bántak már veled így, nyájas olvasó? Ha igen, ha legalább megközelítőleg volt veled valaki ennyire gonosz, talán megérted a cselekedeteimet. Egyszerűen nem hagyhattam annyiban.

Az új nő már megvolt pár hete, amikor egyszer megvártam őket a kapu előtt egy nagy tölgyfa mögé bújva, majd kocsival követtem őket az étterembe. A nő extra magas sarkút viselt, az exem elegáns öltönyt. Csókolóztak a kocsi előtt, miután kiszálltak, én pedig gondolatban dühödten döfködtem egy őket ábrázoló vudubabát.

Miután betipegtek az étterembe, szépen letérdeltem az utcán, és egyenként kiszúrtam az autó gumijait. Természetesen ott maradtam végig, hogy lássam az arcukat, amikor kijönnek az étteremből, és észreveszik, mi történt. Az exem dühében majdnem belerúgott a kocsiba, a csaj meg sápítozott a magassarkújában botladozva. Én persze magamban jókat röhögtem.

De a java csak ezután következett.

Az exem basszusgitározik egy zenekarban. Rohadt büszke a középszintű projektjére, csajozni is így szokott. Tudtam, hogy ott kell belevágnom a kést, ahol a legjobban fáj neki. A sebezhető zenei pontján.

Simábban ment, mint gondoltam. A hangmérnök némi pénz ellenében ráállt, hogy teljesíti szokatlan kérésemet. Kedves olvasó, életedben olyan koncertet még nem hallottál, mint amit az összehozott, a hangosítást még napok múlva is gyalázták a kommentelők. Sajnáltam, hogy nem lehettem jelen személyesen, de mégse kockáztathattam, hogy kiszúrnak a tömegben.

A legfurcsább az egészben az, hogy az exem máig nem gyanítja, hogy az én kezem kavarta a káoszt.

Közös ismerősöktől hallottam, hogy a gumikért a kölyköket, a koncertért pedig a béna hangmérnököt hibáztatja. Nem is bánom, igazából nem hiányzik, hogy megtudja. A dupla bosszú óta sokkal jobban érzem magamat. Nekem bőven elég, hogy szereztem neki két pokoli napot, amúgy meg üzenem a magassarkú csajának: „élj vele boldogan, áldásom rád!”

Galériánkban sztárok szakításáról olvashatsz!