Lefeküdtek. Vagy álltak, vagy mit tudom én hogy hogy csinálták, de a lényeg nem változik, szexeltek. Bevallották. Még akkor ott a nyaralás alatt. Stílszerűen, az utolsó este. Azért rendesek, nem?! Hogy azt hitték, ezzel letudhatják a lelkiismereti köröket...persze fogjam be én is a számat..

3 év után, amikor a hátam mögött van az egész, végeztem némi önvizsgálatot, és hogy őszinte legyek, én se tudtam volna magamban tartani...meg aztán a történet itt még nem ér véget...

Törökországban történt az eset, ahová a jószomszédi viszony ....kínos ez a szó, pont ebben a történetben, szóval Törökországba mentünk közös nyaralásra a szomszédékkel, akikkel nagyon jóban voltunk. Amikor 2010 tavaszán beköltöztünk a házunkba, nagyon megörültem, hogy egy hozzánk hasonló fiatal pár veszi birtokba az ikerház másik felét. Nekik is volt már akkor egy gyerekük, úgy, mint nekünk. Az évek alatt nagyon jól kijöttünk egymással, annyira, hogy még kaput is nyitottunk a kertek között, így egyrészt a gyerekek, másrészt mi is át tudtunk jönni-menni egymáshoz.

A gyerekek, mert időközben náluk egy kislány, nálunk a második fiú is megszületett, jöttek-mentek. Náluk volt a trambulin, nálunk a medence, mi szülők meg nyaranta együtt grilleztünk a kertben. Rékával, a szomszédasszonnyal együtt jártunk futni és lényegében olyanok lettünk, mint a testvérek. Ha bevásároltam, felhívtam, vigyek-e nekik is valamit, ha ovis kezdés volt, akkor egyikünk-másikunk a hóna alá csapta az összes gyereket és úgy ment benticipő-vásárlós körútra. Ment egymás között a gyerekruha, ez-az cserebere, míg aztán eljutottunk az ominózus nyári férj csereberéig....

Korábban is voltunk együtt nyaralni a Balatonon, Rékáék szüleinek nyaralójában, de következő évre gondoltunk egy nagyot: „Menjünk el júniusban Törökországba! Még épp nincsenek az egekben az árak, a gyerekeket le tudjuk passzolni a nagyszülőknek, nyomás!”

El is mentünk!

Irtó jól indult az út, mert már a reptéren elég mennyiségű bátorító rövid lecsúszott, így mindkét férj röhögősre biztosította be magát a pár órás repülőútra. Mi csajok csak szolidan spiccesek voltunk. De még így utólag is visszagondolva- meg ez elkövetkezendőket ismerve- ekkor, ezen az úton voltam a legönfeledtebb. Minden klappolt így a négy főre gyarapodott kis vakációnkon.

Aztán az egyik ilyen estén nagyon bemartunk ketten a Rékával. Kitaláltam, hogy kimegyünk a medencékhez. Igaz már le volt zárva, nem lehetett éjjel használni, de mi bementünk a vízbe. A férjem jött utánunk, hogy kiszedjen a vízből. Ez hellyel-közzel sikerült is, majd képszakadás és csak már a reggeli ébredés volt meg nekem.

Zsongott a fejem 11-kor, amikor kikászálódtam az ágyból. A férjem már talpon volt, a fürdőben zuhanyozott. Kérdeztem, mi volt az éjjel, mert arra se emlékeztem, hogy hogy jutottam ágyba. Ő elmondta, hogy felhozott a medencéktől, ráhajtott az ágyra én meg mint egy darab fa úgy maradtam és elaludtam. Azt mondta, ő siet most, megnézi, hogy kapunk-e még reggelit ilyenkor.

A kései reggelit megkaptuk, de mivel olyan másnapos voltam, hogy még a teremben lévő fény, hang is zavart, nem vettem észre, hogy az uram meglepően csöndes és kifejezetten zavarban van. Azt se vettem észre, hogy Réka is igen visszafogott. Én visszamentem a szobába aludni, az aznapra tervezett quadozást lemondtam. Feltételezem volt ideje a férjemnek és Rékának átbeszélni az éjjel történteket, még úgy is hogy Réka férje, Ákos is ott volt, mert az elutazás előtti este, mindkettő előállt a maga párjának a vallomással. Megbeszélték, hogy külön-külön, még ott kint Törökországban színt vallanak.

Elmesélte, hogy engem felvitt, majd visszament a medencéhez, ahová Réka férje, Ákos végül nem talált le?! Az uram addig-addig kapacitálta Rékát, hogy menjen ő is fel szépen a szobájába az urához és aludjon végre, hogy Réka nem, hogy a szobájába nem ment fel, de még olyan jól össze is melegedett a férjemmel, hogy a szálloda parkjában találták magukat egy napozóágyon: megtörtént, ami abban a felfokozott pillanatban megtörténhetett.

Ákost lesújtotta a történet, Rékával nem is beszélt aztán. Amilyen jó volt az odaút, akkora kínzás volt a visszaút. Otthon aztán mindenki összeült a maga párjával beszélni, de senki nem jutott dűlőre. Nem hívtuk egymást, nem találkoztunk, lehetőleg kerültük egymást.

Aztán Ákos felhívott, hogy ő ezt nem bírja és muszáj nekünk beszélni, mint megcsaltaknak. Találkozunk és minta csak valami fimből vett részlet lenne ez a rész, bosszúból, csalódottságból, ott a kocsiban mi is egymásnak estünk.

1:1

Kvittek voltunk. Legalább is könnyebb volt ezt hinni. Persze ezt a férjem arcába is vágtam, amit aztán megtudott a Réka is. Nem szólt semmit. Olyan volt, mintha ő is tudta volna, hogy látszólag, a felszínen ezzel ki van egyenlítve a dolog.

Minket az az egy éjszaka Ákossal úgy felbátorított, hogy folytatása is következett. Nem sokáig, de folytattuk. Akkor már a férjem elköltözött. A poklok pokla volt az az idő, a gyerekek, a lelkiismeretfurdalás, a ki a hibás, hol kezdődött, ki kezdte kérdések kergetése közepette.

Ki hibázott? Van olyan, hogy szemet hunyunk egy félrelépés miatt? Szükségszerű a válás egy ilyen megcsalás után? Ennyire végzetes és megbocsáthatatlan lenne ez?

Se mi, se Rékáék nem élünk együtt. Semelyikünk nem találkozik már a másikkal. Csak a kétségek vannak és a csalódottság.

2022-ben ezek a sztárok döntöttek a különválás mellett