Borítókép: Facér Karantén: Egy egyedülálló anya naplója - 5. rész Forrás: Getty Images /Canva

Facér Karantén: Egy egyedülálló anya naplója - 5. rész

Anna élete a karantén első hónapjaiban darabjaira hullik. Vajon hogyan fogja újratervezni és élni az életét a három gyermekes édesanya? Minden héten új résszel folytatódó novellasorozatunkban nyomon követhetitek Ti is a naplóbejegyzései segítségével, hogyan alakul az élete!

Kedves Naplóm!

Mégis mi a fenét gondoltam? Miért gondoltam, hogy nekem bele kell vágnom az online ismerkedésbe?

Jaj persze, mert Zsófi barátnőm addig unszolt, míg végre a múltkor egy magányos estémen regisztráltam egy közkedvelt randi appra. Nos, azóta alig győzi az értesítéseket jelezni a telefonom!

Úgy tűnik, hogy a melegítőnadrágban, smink nélkül és kócos hajjal otthonülő anyuka, minden férfi fantáziáját beindítja. Vagyis fiatal srácokét biztosan, mert javarészt nálam 10 évvel fiatalabbak írnak, akik buknak az anyukákra. Az egyikőjük, bizonyos Zoleee még meg is írta nekem, hogy idézem

„Te szexi MILF!”

Nem tudtam, hogy kínomban sírjak vagy nevessek?!

Hát ez vagyok én! Egy szexi MILF, akit pár hónappal a karantén kezdetén elhagyott a férje, egy bizonyára nem anyuka kategóriába sorolható lányért. Azóta itthon vagyok 3 fiúval, akik végre tudják, hogy az apjuk, nem a vírus miatt ragadt ott valahol karanténban az üzleti útján, hanem elköltözött tőlünk és hol elfogadják, hol hitetlenkednek, mert azt gondolják, hogy viccelek, hol pedig úgy adják ki a dühüket, hogy egymást cukkolják a verekedésig, vagy velem vitáznak, mindenen.

Ma is egy ilyen napunk volt és iszonyatosan elfáradtam. Bevallom, alig vártam, hogy végre elpályázzanak a fiúk aludni és elmerülhessek egy nagy kádnyi levendulás fürdőben, ami majd remélhetőleg kisimítja az idegeimet. Legalábbis a levendula fürdőolaj doboza ezt ígéri, amit a múltkor rendeltem egy hazai készítő webshopjából.

Újabban nem csak a randiappon való szörfölésre kaptam rá, de egyre többet rendelek magamnak mindenféle dolgokat, amikről korábban úgy gondoltam felesleges. Így vásároltam egy szuper futópadot, egy gyönyörű magassarkút – amit ki tudja mikor és hová fogok tudni felvenni – és mindenféle kényeztető kenceficét, amire hónapokkal ezelőtt biztos azt mondtam volna, hogy felesleges pénzkidobás. De az a helyzet, hogy még fejből tudom István hitelkártya adatait, Ő pedig még mindig nem vette észre, hogy továbbra is használnom, ezért úgy gondoltam kihasználom a lehetőséget. Ha már ennyi revansot vehetek, akkor megteszem!

Szóval éppen elmerülök a habokban és átfutom a napi üzeneteket, mint például Lacika1990 azt írja, hogy „Nagyon fullos a melegítőd, benéznék alá!”

Éppen azon töröm a fejemet, mit füllenthetnék Zsófinak, amikor észreveszi, hogy töröltem magamat és az alkalmazást is a telefonomról, amikor felvillan a Chat ablak és rám ír Roland.

- Szia, hogy vagy, mi járatban ilyen későn?

Esküszöm Ő az első, aki értelmes emberi nyelven, a kommunikáció alapszabályait betartva ír üzenetet, ezért úgy érzem, neki válaszolnom kell!

- Szia, igazából egy kád forró vízben fekszem és csak úgy nézelődőm.

Már várom, hogy valami szexista poén érkezzen a következő üzenetben, de nagyot tévedek, mert beszélgető partnerem a sikamlós beszólások helyett így reagál:

- Hosszú napod volt? Nekem egy forró fürdő csodákat szokott tenni, ha stresszes vagyok!

Azonnal válaszolok, hiszen ez a beszélgetés kezd egyre ígéretesebb lenni. Oké, nem valószínű, hogy Ő az igazi és életem párja, de kelleme csalódás, hogy először beszélgethetek valakivel normálisan, mióta regisztráltam.

Rolanddal elég egyszerű beszélgetni, a témák úgy jönnek, mintha valahonnan mindig is ismertük volna egymást és nem kerülgetjük a forró kását. Ő 42 éves, elvált, mert a volt feleségével rájöttek, hogy mind a ketten másra vágynak már, és van egy 10 éves kislánya. Én elmesélem neki, hogy a férjem nemrég költözött el tőlünk, szóval hamarosan biztosan válófélben leszünk, amit egyáltalán nem várok. Na, nem mintha még reménykednék, hanem mert nem lesz egyszerű menet. Gondolom ezt abból, hogy a férjem szinte úgy raplizott, mint egy kisgyerek, amikor kiderült, hogy a Star Wars gyűjteményét nem csomagoltam be, hanem felajánlottam a fiúknak, hogy legyen az övék, végül is úgyis ők örökölték volna.

Hihetetlen mennyi mindent észrevesz az ember a másikban, amikor a kiábrándultság szemüvegén át nézi. Már nincsenek bennem illúziók, hogy István és én igazából sosem illettünk össze, mert Ő sokszor csak magával volt elfoglalva és nem jutott az eszébe, hogy mi az, ami engem boldoggá tenne.

Roland viszont így első beszélgetésre is nagyon szimpatikus és már vagy egy órája beszélgetünk, a fürdővizem is teljesen kihűlt, amikor eszembe jut, hogy meg sem néztem a profilképét!

Gyorsan rákattintok, hogy nagyban is lássam a fotót és elámulok.

Ez a pasi István jóképű volt munkatársa, akivel 2 évig együtt dolgoztak, majd elment a cég Arab anyavállalatához kapcsolattartónak. Emlékszem István mennyit mesélt róla, sokszor féltékenyen és irigykedve, hogy a Roland a cég kedvence és amúgy is egy beképzelt majom.

Hát nekem egyáltalán nem tűnik majomnak, de ha az is, akkor egy nagyon helyes borostás, mosolygós szemű példány és nem tudom, hogy attól kapok-e vérszemet, hogy a férjem volt munkatársa, vagy a pajkos mosoly és érzéki ajkak látványától, de azt hiszem, egyre jobban tetszik nekem!

Nézegesd meg galériánkat, amelyben elárulunk pár titkot a sikeres online párkereséshez!