Borítókép: Hogy lesz így pasim, ha már az első randin jön az a bizonyos „..és te már be vagy oltva?" kérdés? Forrás: Pixabay.com/ Pexels

Hogy lesz így pasim, ha már az első randin jön az a bizonyos „..és te már be vagy oltva?" kérdés?

„Nem hogy nehéz, szinte lehetetlen randizni a pandémia berobbanása óta. Mint valami szinuszgörbén utazva, voltak felfutó szakaszok, amikor még találkozni is lehetett egy chates ismerkedés után. Aztán ahogy jött egy újabb vírushullám, úgy zárult be minden és még a másik fél is behúzta fülét-farkát, nehogy elkapjon valamit tőlem. A legújabb az lesz, hogy már a védettségi kártyámat is fel kell mutatnom??!” – a szingli Janka mesél az ismerkedés nehézségeiről.

A pasi keresés - vagy inkább találás - nem egy egyszerű műfaj. Olyan nehéz értelmes párt találni. Nem az IQ szintre gondolok, hanem inkább úgy az egészre. Hogy legyen közös témánk, hogy legyen udvarias, hogy ne az egyéjszakás kalandot keresse, hogy legyen egzisztenciája, hogy legyenek ötletei és ne nekem kelljen kitalálni mindig, hogy mit csináljunk, hová menjünk. És a legfontosabb, hogy a jövőbe vetett elképzelésünk 2 pontnál több helyen találkozzon. Bárki bármit mond: nekem ez mind fontos 31 évesen.

A barátnőim háromnegyede már legalább egy gyereket szült. Már lefutott az az idő is, amikor esküvőkre járok, mindenki elkelt. Ha nem lenne a pandémia, akkor babaváró bulikra járnék. Már kétszeres keresztanya vagyok, folytassam?

Vágyom a megállapodásra. Már nem az EFOTT-on vagy a sound-on akarok ugrálni a házas életükből egy rövid hétvégére kiszabadult barátnőimmel. Az, aki szintén nem leli a párját, az tudja milyen nehéz dolog megtalálni a másik feledet vagy legalább a negyededet. Mielőtt jönnének a tippek, hogy a közös baráti körből merítsek vagy a hobbi majd meghozza a partnert, azoknak üzenem: köszi, minden vasat már bent tartok a tűzben.

Voltam túracsoport tag, indultam futóversenyeken, filmkluboztam és már a barátok is kerítettek alkalmat arra, hogy találkozzak merő vétlenségből a férjük egyik kollégájával.

Egy idő után már tök szánalmas volt az egész helyzet, erre tavaly jött a Covid.

Mindenki bezárkózott. Nemhogy társaságba nem lehetett menni, de még a munkahelyemre se, ahol azért időnként feltűnt - egyik-másik részlegből - valami "friss hús". A bezárások alatt esély nem volt senkivel találkozni. Akit a legtöbbet láttam, az az ételfutár srác volt, de nem volt az esetem. Tavaly nyáron, amikor mindenki lazított a szabályokon, volt egy-két próbálkozás, de nagy életeseményt nem tudok felmutatni.

Ismerkedés terén viszont talán most élem a legrosszabb időket.

Hova szoruljon az ember, ha nem a randis oldalakra? Persze, hogy én is be vagyok regisztrálva egy kulturáltabb felületre.

A legújabb, amióta elkezdték az oltásokat, az oltások firtatása. Volt olyan, aki már a chateléskor rákérdezett, hogy oltás párti vagyok-e vagy hogy be vagyok-e oltva. Legutóbb olyan szériát zártam -3 srác egy hónap alatt, csak üzenetváltások - hogy letörlöm az appot a telefonomról! Minden találkozó azért hiúsult meg, mert nem vagyok még beoltva!

A koromból adódóan épp csak eljut lassan hozzám a doki, nem tehet róla, hogy annyi idős vagyok amennyi és még várnom kell!

Na de az a kritika, hogy nem vagyok beoltva, így nem vagyok biztonságos randi alap!!!? Nem elég az embernek, hogy egyedül van, de még ez is.

Számomra is fontos a biztonság és persze, az is nehézség, hogy hol találkozzunk, de ez a mostani helyzet románc gyilkos.

Két hete volt egy srác, aki nagyon szimpatikus volt. Megbeszéltük, hogy találkozunk. Úgy is lett. Hát nem el kezdett kérdezősködni ő is a beoltottságom felől? Csak nekem van túl alacsonyan az ingerküszöböm a témában? Más is ki van ettől? Hogy fogok így 1.5 méternél közelebb kerülni egy férfihoz? HOGY FOGOK ÍGY CSÓKOLÓZNI?

Galériánkban olyan sztárokat mutatunk, akik az első szerelem mellett horgonyoztak le!