Amíg én élek, ez a ház nem eladó!

Borítókép: Amíg én élek, ez a ház nem eladó! Forrás: Getty Images
Zsuzsa soha véget nem érős kálváriája a volt férjével.

Sosem fogja megbocsátani nekem, hogy elhagytam huszonkét év után. Lehet, hogy sokan elítélnek miatta, de beleszerettem valaki másba. Őt pedig már régen nem szerettem. Sokat veszekedtünk, sokat bántottuk egymást, valójában legalább tíz évvel korábban más-más emberré váltunk. Ő mégis kitalálta, hogy csak engem szeret, és mindent megtett, hogy lassítsa a válást. Ne kérdezzék, miért, fogalmam sincs.

Van két szép lányunk, ez az egyetlen, ami összeköt még minket. Ők a házban maradtak az apjukkal, én pedig elköltöztem a barátomhoz. Fájt, de ez volt a leglogikusabb döntés. Felnőttek voltak már akkor is, húsz és huszonkét évesek, nem haragudtak rám, ellentétben az apjukkal. Gyakran látjuk egymást, nagyjából harmonikus a viszonyunk.

Ők közösek tehát a volt férjemmel, illetve a ház. A ház, amiben fele-fele arányban vagyunk tulajdonosok, amiben tizenkét évet éltünk együtt, ahol a lányaink felnőttek, de ami a mai napig pokollá teszi a gyerekeim életét.

Lili és Melinda huszonévesek, érthető módon független életre vágynak, különösen az idősebb, aki eljegyzett menyasszony. A férjem azonban ezt módszeresen megakadályozza azzal, hogy egyszerűen nem hajlandó eladni a házat.

Ezt igen körmönfont módon csinálta egészen a múlt hónapig. Látszólag együttműködött. Szorgalmasan tárgyalt ingatlanosokkal, lefotózgatta a helyiségeket, keresett új hajlékot magának, és így tovább. Érdekes módon azonban minden ügybuzgóság elakadt. Egyik ajánlat sem volt jó, a fényképek rosszul sikerültek, az új hajléknak felment az ára. Egyszer ugyan meghirdette a házat, de minden vevőt lebeszélt a vásárlásról, és végül meg sem újította a hirdetést.

Mikor rá- rákérdeztem, hogy halad az ügy, ingerülten elhajtott. Ne zaklassam, majd ő megoldja. Sosem oldotta meg. És a lányok kezdtek türelmetlenek lenni. Már ők is kérdezgették az apjukat. Eleinte türelmesen szerelte le őket, de aztán egyre agresszívabb lett. Várják meg a jó ajánlatot. Ne érjék be olcsó lakással. Lesz sokkal jobb vevő is.

Végül megelégeltem a halogatást és megbeszéltem egy találkozót. Leültünk a lányokkal együtt, és megkértem a volt férjemet, mondja el, mi a szándéka. A ház fele az enyém, nem tud kivásárolni belőle. Rendben. Akkor tényleg adja el. Az én részemben gond nélkül ellaknak a lányok.

Teli torokból ordítani kezdett. Hogy ő nem adja el. Csak a holttestén keresztül. Amíg ő él, ez a ház nem eladó. Leszarja a lányokat is, dolgozzanak meg saját lakásért, ha annyira akarnak. Ő itt marad, aki szeretne, vele lakik, aki meg nem, az mehet isten hírével. Én pedig pereljem be, ha úgy tartja kedvem. Slussz-passz.

Lili sírva fakadt. Melinda sokkot kapott. Sosem látták még ilyennek az apjukat.

Én sokszor megpillantottam a sötét arcát, de ennyire pőrére vetkőzve még nekem sem volt hozzá szerencsém.

Az első sokk után Melinda kérlelni kezdte. A volt férjem azonban hajthatatlan volt. Keressétek meg a pénzt a saját lakásotokra. Vagy költözzetek anyátokhoz és a pasijához abba a 30 négyzetméterbe. Vagy várjátok ki szépen a halálomat, mert amíg én élek, ez a ház nem eladó.

Velem megteheti, gondoltam elszántan. De a lányaimmal nem.

Felkerestem egy ügyvédet, és most a bíróságra készülök. Iszonyú nehéz menet lesz, tudom, de egyszerűen nem hagyott más választást. Az a gondolat a legborzasztóbb, hogy a lányok, mivel tanulnak még, kénytelenek otthon maradni. De Melinda már tervezi a költözést a vőlegényével, és Lili is szövetkezik a barátnőkkel. Vajon ha ott reked egyedül 100 négyzetméteren, és senki nem akarja meglátogatni, akkor is így gondolja majd?

Galériánkból megtudhatod a válás fő okait!