Ha rutinba fulladt a kapcsolatod, nem a továbblépés a megoldás

rutin,évek,unalom,poshadás Forrás: guystuffcounseling.com
Márpedig nincs az a kapcsolat, amibe ne szivárogna be az egyhangúság, nem is ez a probléma, hanem az, ha elhiszed, hogy ez egyszercsak majd magától megváltozik.

A cikk eredetileg a playboy.hu-n jelent meg először.

Amikor még nem a hűtlenség volt a leggyakrabban felmerülő probléma a párkapcsolatokat illetően, amikor még jóval alacsonyabb volt a válások száma, a párok jóval többet küzdöttek a kapcsolatuk javítása érdekében, és nagyságrendileg hosszabb ideig kitartottak egymás mellett. Mivel nagyon sok pár azon az áron tudta ezt megtenni, hogy beletörődött a sorsába, elfojtotta valós vágyait és boldogtalanná vált, ez nem tűnt vonzó perspektívának a későbbi generációk számára.

A szüleink és a korábbi nemzedékek gyakran ún. társas magányban élték az életüket a házasságban – ez sem az a példa, amit át szeretnénk élni. Ezt ma viszonylag hatékonyan elkerülik az emberek, mert gyorsan váltanak inkább és egy új partnerrel folytatják az életüket, míg ki nem derül, hogy esetleg ő is kevés vagy unalmas. Így hát azok a párok, akik mégis tartósan együtt kívánnak maradni, mindenképpen szeretnék azt elérni, hogy ne égjen ki idő előtt (és egyáltalán) a kapcsolatuk.

Azzal szoktak felkeresni, hogy szeretnék megtalálni a módját, hogyan lehetne újra feléleszteni a tüzet a párkapcsolatukban, és azt, hogy mi segítene abban, hogy újra kívánják egymást.

pár,párkapcsolat
Forrás: Jeremy Bishop / Unsplash

Ez a probléma persze nemcsak az ellaposodott együttélés miatt merül fel, hanem mondjuk egy megcsalást követően, ahol a hűtlen fél (sajnos ki kell mondani) számos esetben még sokáig az esetleg csak kényszerűségből megszakított viszonyára tud gondolni, és úgy érzi, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem vonzódik a párjához. A társas magány nem vonzó lehetőség, a hosszan – akár egy életen át – tartó, teljes értékű, tartalmas kapcsolat viszont igen. Mi lehet a titok? Ezt kutatják olyan sokan…

A tűz őrzése és fenntartása nem új keletű feladat, és a nőknek jelentős szerepük van benne. Meglehetősen komplex megfelelést kíván, hiszen míg egyik oldalról a nő biztosítja az érzelmi stabilitást, harmóniát, az otthonosságot, az anyaiságot egy családban, közben fel is kell ébresztenie a párja kíváncsiságát és érdeklődését. Ugyanez fordítva sem egyszerű: a férfi energiája jó részét a munkájába fekteti, hogy családjának egzisztenciális biztonságot szerezzen, de eközben nem hanyagolhatja el a nőt és a gyermekeit sem maga mellett.

A legtöbben végtelenül fárasztó és reménytelen erőlködésnek gondolják ezt az újrakezdési törekvést, mondván, ami kihűlt, azt már nem lehet feléleszteni. Való igaz, hogy ha teljesen eltávolodott két ember, és már az sem okoz komoly érzelmi hullámvölgyet, ha a partner mással randizik, akkor kívülről sem lehet csodát tenni. De ha megvan a szeretet vagy az indulatok, akkor igen, és ez nem felesleges erőfeszítés, hiszen párok tucatjait lehet említeni pozitív példaként, akik újra megtalálták a másikban azt, amit elveszettnek hittek.

Ehhez nagy segítség, ha valaki meg tudja fogalmazni, hogy anno mivel keltette fel a párja figyelmét, mi lehetett az, ami miatt érdekesnek tűnt a másik számára. Sokat hozó önismereti munka az, amikor végiggondoljuk, hova tűnt belőlünk ez a bizonyos vonzó tulajdonság, vagy akár több is. Érdekes lehet, miért és hol veszítettük el azokat, és az még inkább, hogy minek a segítségével tudjuk újra előhívni magunkból, vagy van-e valami új bennünk, amit esetleg azok helyére teszünk.

Ahogyan azt nem győzöm hangsúlyozni: ha kiveszett a tűz a kapcsolatból, akkor általában maguk a résztvevők unják saját magukat, mert túlságosan rutinszerűvé váltak.

A cikk további részét a playboy.hu-n olvashatod!