Borítókép: A legjobb az lenne, ha agresszió kezelésre menne a barátnőd! Forrás: Getty Images

A legjobb az lenne, ha agresszió kezelésre menne a barátnőd!

Az ember sok dolgot megtesz, elvisz a vállán, ha szerelmes. De van az a bizonyos küszöb, amit, ha a másik átlép, a lángoló érzelmek tüze alábbhagy. Ha pedig az elviselhetetlenségig fajul a női partner föl-le ugráló hangulata és indulata, akkor bizony már a leghiggadtabb férfi is kiakad.

Olvasónk, legyen Melinda, írt nekünk egy emailt, amiben bátyja párkapcsolatával kapcsolatos félelmeit fejti ki. Melinda bátyja ’Gyuszi’ egy végletekig türelmes férfi. Nem csinál patáliát, ha nem főz vacsorát a kedvese. Megérti, hogy a ciklikusan működő női szervezet a nők hangulatát nagyban befolyásolja; de ami sok, az sok. Egy ideje megingani látszik a bizalma párja iránt, illetve közös jövőjük képe is egyre torzabb. Gyuszi azt is erőteljesen fontolóra vette, hogy véget vet a 3 éve tartó párkapcsolatnak. Úgy érzi, ha házasság, gyerek nélkül ilyen fentek és lentek tarkítják közös életüket - párja gyakran túlzásba vitt viselkedése miatt - akkor mire számíthat majd az élet valódi kalandjai során. De mindezek ellenére, valami mégis visszatartja.

Melinda levele:

„Meglehetősen sokat gondolkodtam azon, hogy egyáltalán írjak-e erről.

Mert...

  1. Nem az én életem és igazából közöm sincs ahhoz, hogy a tesóméknak milyen a párkapcsolatuk.
  2. Hogyan ítélhetném meg azt, hogy – a tervek szerint - leendő sógornőm agressziója kezelhető-e még vagy sem.

De...

  1. Nagyon elegem van abból, hogy bármilyen családi esemény legyen, a drágalátos, hívjuk Áginak, szóval a drágalátos Ági, ha nem érzi jól magát, akkor hiába a nagymama 80. szülinapja, ő jelenetet rendez és elviharzik Gyuszival.
  2. Szerencsétlem bátyám, aki, szeretném leszögezni NEM EGY MULYA TÍPUS! kénytelen-kelletlen asszisztál Ági baromságaihoz, lévén ő a párja.
  3. De leginkább azt nem szeretném, hogy az én jóérzésű, alapból nyugodt bátyám elvegyen egy ilyen zsarnokoskodó hárpiát, aki egyre sűrűbben enged meg magának minősíthetetlen stílust és olyan dolgokat tesz, amik nem alapoznak meg egy jól működő közös életet.

A megismerkedésükkor azt kell mondjam még én is megszerettem a lányt. Helyes volt és nagyon szexin öltözött. Volt is neki egy olyan cipője, amiért teljesen oda voltam meg vissza. Gyuszit nagyon ragaszkodóan szerette, a tesóm meg mindent meg is adott neki. Elvitte vacsorázni, moziztak, szórakozóhelyekre jártak barátokkal, ahogy a 30 közeli, még nem megállapodott fiatal felnőttek szokták élni az életüket. Nyáron Horvátországba mentek, télen elvitte a tesóm síelni. Aztán, ahogy egyre biztosabb volt Ági helye a tesóm mellett, egyre nagyobb hangot engedett meg magának.

Egy apró ’hiba’ mutatta meg elsőként, hogy a leendő sógornőm indulatkezelésével gondok vannak. Közös vacsorát szerveztünk a tesómékkal egy olyan helyre, ahol volt kinti és benti rész is. Gyuszi foglalt asztalt, de azt nem gondolta, hogy pontosítania kellett volna, hogy kintre vagy bentre kéri a helyet. Megérkezve láttuk, hogy a csodás nyárestét bent, az étteremben fogjuk eltölteni, mert oda adtak asztalt. Ági azonnal hangot adott nemtetszésének. Sápogott, hogy így oda a hangulat és milyen unalmas lesz bent ülni és hogy inkább menjünk haza.

Persze nagy elánnal megpróbált kinti asztalt szerezni, még az étteremvezetővel is beszélni akart, totál kellemetlen volt, de nem jött össze neki.

Mint egy hisztis kislány, elkezdett sírdogálni - műsírással - a tesóm meg próbálta nyugtani, hogy nem az asztal a fontos, hanem, hogy itt vagyunk...persze az egész étterem minket nézett.

Folyamatosan kihasználta, hogy a tesóm béketűrő. Ha a bátyám a kisujját tartotta, ő az egész karját akarta. Ha valami nem volt jó neki, akkor addig vinnyogott, amíg úgy nem lett, ahogy azt ő elképzelte. Ez a vinnyogás aztán átváltott hisztériázásba. Egyszer patáliát csapott le azért, hogy a bátyám nem hozott lazacos sushit, és a zöldséges sushis dobozt bevágta a konyha sarkába. Máskor meg a szülinapjára kapott lánc miatt vágta be a durcát, mert az életfásat kapta ajándékba! és nem a szivecskéset, amit ő remélt. Ez tavaly történt, ekkor már a bátyám idegszálai is egy perc alatt megfeszültek, ha Ági belekezdett az ő meg nem értett lelkének sajnálatába.

Ágit a bátyám rendszeresen hozza-viszi, mert nem hajlandó önállóan intézni a dolgait a kisasszony. Számtalanszor mondta neki a tesóm, hogy csinálja meg a jogsit és elviheti az autót is, de akkor meg felteszi ’az együtt töltött idő sokkal jobb’ című lemezt.

Valahogy mindig be tudja könyörögni magát a tesómnál, amit végképp nem értek, mert már nekem panaszkodik Gyuszi.

Leginkább arról, hogy Ági a legkisebb dologtól is bepöccen és csak hergeli magát és mondja-mondja a sirámát, majd a végén már vagdalódzik a szavakkal úgy, hogy a tesóm már azt mondta, szerinte a barátnője egy ponton túl azt se tudja honnan ered a dühe.

Legutóbb azt mondta, hogy nem biztos, hogy egy ilyen nővel akar élni. De nincs más a palettán.

Én meg azt mondtam neki, hogy a választás hiánya okán, nem cseszheti el az életét.

Igazából nem is tudom, hogy jó volt-e, hogy ezt megmondtam neki. De hát a tesója vagyok. Nézzem szó nélkül ezt? Ha jobban beleszólok talán engem utál meg? Reméljem, hogy a lány megváltozik? Egyikre se találok választ."

Ezeket a dologkat soha ne toleráld egy párkapcsolatban: