Ez a Gyereklélek magazin cikke.

Olyan átmeneti állapotról van szó, amelynek során a szülők továbbra is megosztják egymás között a családi otthonukat, a gyerek a szülői házban marad, és a szülők költöznek ki-be, heti vagy kétheti váltásban. A gyerek tehát végig az otthonában marad, ami megkönnyíti, hogy hozzászokjon és alkalmazkodjon a megváltozott családi helyzethez. A szülők „bázisa” átkerül egy másik lakásba, ahol mindig az tartózkodik, aki épp nem soros a gyerek mellett, de gyakoribb változat, hogy külön otthonokban töltik „gyerekmentes” idejüket. Nem kérdés, hogy a gyerekek minden szülői igyekezet ellenére is megszenvedik a válást, a nesting azonban nyugalmat, stabil otthont biztosít számukra a konfliktus közepette, a felnőttek pedig időt nyernek a döntéshozásra.

A közös fészek megosztása általában ideiglenes és addig tart, amíg hivatalosan is fel nem bomlik a házasság, illetve a szülők döntést nem hoznak az egykori közös otthonról és a gyerek elhelyezéséről. Ez az átrendeződés azonban hónapokig, sőt akár évekig is eltarthat, például addig, amíg a gyerek el nem ér egy mérföldkőig, mondjuk elballag az általános iskolából. A nestinggel nyert idő teret biztosít a pároknak arra, hogy dolgozzanak a kapcsolatukon, kibéküljenek, vagy véglegesen lezárják a házasságukat.

A módszer csak azokban a családokban működik jól, ahol a szülők képesek tisztelettel kommunikálni egymással, és olyan állapotban hagyni a családi otthont, hogy azt a másik szülő is jó szívvel átvehesse, amikor épp rajta a sor. A nesting azok számára nyújt megoldást, akik gyermekeik jólétét saját érzelmeik elé tudják helyezni. A legfontosabb hozadéka azonban a szülőkben fejlődő empátia, hiszen a saját bőrükön tapasztalhatják meg, mit él át a gyerek, amikor a válás után két otthon között kell ingáznia.

Előnyök:

• A „fészkelés” stabilitást biztosít a gyerekeknek minimális töréssel, miközben hozzászokhatnak a szülők szétválásához. Megszokott rutinjuk alig változik.
• A gyerekek mindkét szülővel minőségi időt tölthetnek.
• A szétválás általában enyhíti a szülők közötti stresszt és konfliktust, és ez lehetőséget ad arra, hogy újraértékeljék a házasságukat, számba vegyék a lehetőségeket.
• A megállapodások megkötése és megtartása a nesting alatt segít újraépíteni a bizalmat és a jóindulatot a szülők között.
• Ha a fészekrakók képesek továbbra is szülőtársnak tartani magukat, ebben a formában fennmarad a partneri viszonyuk, amely szintén megnyugtató a gyerek számára.
• Mindkét félnek időt biztosít a váláshoz kapcsolódó kérdések elrendezéséhez, mielőtt nagyobb változásokat generáló döntéseket hoznának.
• Mivel ez egyfajta próbakülönélés, a szülők ezalatt aktívan dolgozhatnak a házasságukon, egyesek ki is békülhetnek.

Hátrányok

• A legtöbb felnőtt számára nagy stresszt jelent az állandó ki- és beköltözés, valamint a két lakóhely fenntartása.
• A nesting módszere költséges, hiszen nemcsak a közös fészket, de egy vagy két másik lakóhelyet is fenn kell tartani.
• A nesting nem ajánlott erősen konfliktusos kapcsolatokban, vagy ott, ahol az egyik szülő nem bízik a másik kompetenciájában.
• Elengedhetetlenné teszi a gyerekekkel, pénzügyekkel, kommunikációval és menetrenddel kapcsolatos egyértelmű megállapodásokat, amelyre ekkor talán még nincsenek felkészülve a felek.
• A fészkelés problémát okozhat, ha bármelyik szülő továbblépett már, és új kapcsolatban él.
• A nesting csak a két szülő egymás iránti stabil bizalma esetén ajánlott.

10 lépés a sikeres fészekrakáshoz

01. Döntsük el, hogy mindkét szülő képes-e a maga idejében a gyerek rendelkezésére állni, alkalmazkodni a napirendjéhez (tehát például odaér-e érte az oviba, iskolába). A nesting csak akkor működik, ha mindkét szülő teljes értékűen el tudja látni ugyanazokat az otthoni feladatokat.

02. Gondoljuk át, képesek vagyunk-e a saját komfortunkat háttérbe szorítani a gyerek kényelmének érdekében, nem gerjeszt-e ez majd bennünk extra feszültséget.

03. Fontoljuk meg, hogy anyagilag megengedhetjük-e magunknak egy vagy két külön helyszín fenntartását.

04. Döntsük el, hogy megosztjuk-e a másik szülővel az alternatív szállásunkat, vagy két helyszínt is fenn kell tartanunk a „fészken” kívül.

05. Használjunk olyan kommunikációs eszközöket, mint például a megosztott online családi naptár. Rendszeresen tájékoztassa egymást a két szülő arról, hogy érzik magukat a gyerekek, mit kell vinniük az oviba, iskolába, stb.

06. Racionálisan, és ne érzelmektől vezérelve cselekedjünk.

07. Mivel az ütemterv csak menet közben tesztelhető, ha szükséges, módosítsuk közös megegyezéssel.

08. Legyünk biztosak abban, hogy a gyerekek értik, mit csinálunk. Magyarázzuk el nekik, hogy ez a megoldás nem biztos, hogy beválik, de teszünk egy próbát. Tudják azt is, hogy a nesting átmeneti megoldás, és tudatni fogjuk velük, ha döntésre jutottunk.

09. Készítsünk írásos megegyezést a kommunikációról, a házirendről, a háztartási felelősségről, a számlák fizetésének mikéntjéről, a közös ünnepek szervezéséről. Fontoljuk meg egy közös „családi” bankszámla létrehozását az otthon és a gyerek támogatására. Dönthetünk úgy is, hogy konzultálunk egy pénzügyi szakemberrel, aki segít a reális költségvetés létrehozásában.

10. Szükség esetén kérjünk segítséget családterapeutától, aki közreműködhet a szülői terv összeállításában is.