11 környezetbarát praktika, ha nem szeretnél vegyszereket használni a kertedben

Borítókép: 11 környezetbarát praktika, ha nem szeretnél vegyszereket használni a kertedben Forrás: valeriygoncharukphoto / Envato
Szeretnél dúsabban, hosszabban virágzó balkonnövényekben gyönyörködni, és gazdag termést a veteményesben? Jó volna elkerülni a vakondtúrásokat, a gyomokat? Távol tartanád a levéltetűt és a meztelen csigákat? Olyan bio kertészeti módszereket mutatunk, amelyek vegyszerek nélkül segítenek ebben.

Tudtad, hogy a műtrágya és a vegyszeres permetszerek története az ipari forradalommal kezdődött? A 19. század elején fedezték fel, hogy a növények főként nitrogénre, foszforra és káliumra támaszkodnak a növekedéshez. 1842-ben pedig Justus von Liebig német kémikus megfogalmazta a növényi tápanyagok elméletét, és kidolgozta a szintetikus trágyázás alapelveit. Egy évvel később John Bennet Lawes angol agronómus kifejlesztette az első ipari műtrágyát, a szuperfoszfátot, amely őrölt csontokból és kénsavból készült. Ezután indult el a műtrágya tömeggyártása. Néhány évtizeddel később pedig a Haber–Bosch-eljárás lehetővé tette a légköri nitrogén ammóniává alakítását, ami forradalmasította a nitrogénműtrágya előállítását.

A vegyszeres növényvédő szerek alkalmazása a 20. század elején lendült fel, a kéntartalmú gombaölők és az első rovarirtók megjelenésével. 1939-ben Paul Hermann Müller svájci vegyész felfedezte a DDT rovarölő hatását, amelyet széles körben kezdtek alkalmazni. Az 1950-es évektől kezdődön pedig megjelentek a modern szintetikus növényvédő szerek (herbicidek, rovarölők, gombaölők), például a glifozát tartalmú gyomirtók. Az elmúlt években pedig egy fordított evolúció zajlik, mivel egyre több negatív hatása derül ki ezeknek a szintetikus szereknek, műtrágyáknak, és egyre több típust, hatóanyagot tiltanak be.

Forrás: duallogic / Envato
A vegyszerek közül sok olyan van, amit csak engedéllyel rendelkező személyek vásárolhatnak, használhatnak – nem véletlenül.

Ha belegondolunk, a vegyszerezés eleve egy óriási paradoxon a kertészkedésben. Műtrágyát juttatunk ki, hogy zöldebb legyen a pázsit, dúsabban virágozzanak az évelők, és többet teremjen a paradicsom vagy az eper. Kemikáliákkal védekezünk a kártevők ellen. Amit viszont az egyik oldalon kapunk, többszörösen meg kell fizetnünk a másik oldalon, hiszen a szintetikus szerek sokszor erősen mérgezőek (és erre csak évtizedekkel később derül fény), mindemellett pedig többségük a talajéletet és az ökológiai egyensúlyt is erősen rontja. Szerencsére ma már ismét előtérbe kerülnek olyan természetes módszerek, amelyek egy ideig feledésbe merültek, illetve a bio szerek palettája is bővül.

Az alábbi galériában olyan módszereket mutatunk, amelyek helyettesítik a vegyszereket: