Lassan a testtel!
Amikor Réka tavaly teknőst vásárolt, az eladótól 150 év garanciát kapott. Ami persze némi túlzás, de való igaz, hogy a páncélos jószág a világ egyik leghosszabb életű állata. A csúcstartó – egy közel 200 évet megélt óriásteknős – preparált tetemét a londoni British Museumban őrzik. De a kisebb teknősök is elélnek természetes körülmények között 50–75 évig. Mi a titkuk? A lassúság! Nemcsak mozgásuk kényelmes, de anyagcseréjük is, így energiáikat sokkal lassabban fogyasztják. Észjárásuk sem kifejezetten gyors, szociális viselkedésük pedig fejletlen. Vagy mégsem?

A teknős paradoxona
Akhilleusz és a teknős versenyfutásának ellentmondását amatematikusok már feloldották, kutatók viszont néhány évvel ezelőtt olyasmit tapasztaltak egy megfigyelt teknős viselkedésében, amit nem lehet matematikai képletekkel megmagyarázni. A 2004-es cunami idején a kenyai partok mentén legelészett egy vízilócsorda. Owen, az akkor 1 éves víziló nem tudott idejében elmenekülni, a hullámok felkapták és egy korallzátonyra sodorták. A helyiek egy vadasparkba menekítették, ahol Mzee, a 130 éves teknős nyomába szegődött. Owen kitartó ragaszkodása meglepő reakciót váltott ki a teknősből, nem pusztán elfogadta jelenlétét, de komoly barátság szövődött kettejük között. Mzee mindenhova követi Owent, játékot kezdeményez, nyújtogatja a nyakát, hogy a víziló nyalogassa. Kutatók szerint a két állat fizikai érintéssel, sőt hangokkal is kommunikál egymással! (Történetüket lásd a www.owenandmzee.com oldalon.)

A technó már sok
Barátkozó természetről számolnak be a lelkes teknőstulajdonosok is. Kedves háziállatuk szaglása és látása fejlett, könnyen felismerik gondozóikat, örömükben nyakukat nyújtogatják, ha barát közelít feléjük. A stresszre ugyan rosszul reagálnak, de könnyű őket kézhez szoktatni. Hallásuk a biológia jelenlegi állása szerint fejletlen, de egy ismerősöm kamaszlánya határozottan állítja, hogy zenei ízlésük igenis van. Az ő teknősei „táncra perdülnek”, ha metál rockot hallanak, a technózenét ellenben kifejezetten utálják.

Mediterrán életritmus
A természetben magányosan élnek, csak párzási időszakban keresik egymás társaságát. Kontinensünk déli részein őshonos a nálunk leggyakrabban terráriumban tartott szárazföldi páncélos, a görögteknős. Atelet természetes közegében, mélyen a föld alatt tölti, ébredése után kezd el udvarolni. Növényevő, étrendje 90 százalékát talaj közeli növények teszik ki, melyek elfogyasztásakor jelentős mennyiségű föld is bekerül emésztőrendszerébe: ezzel fedezi ásványianyag-szükségletét. A hüllőknek nagy szükségük van anap éltető melegére. Az éjszakákat rejtekhelyükön töltik, a legmelegebb déli órákban a félárnyékos sziesztákat szeretik. Vízigényük nagy részét táplálékukból elégítik ki, de boldogan isszák a reggeli harmatcseppeket is, különösen a fiatal példányok.

Otthon is otthonosan
A görögteknősök jól elvannak fogságban, de csak akkor lesznek hosszú életűek és maradnak egészségesek, ha minél jobban utánozzuk természetes életkörülményeiket. Gondozásuk nem éppen könnyű feladat, sok törődést igényelnek: tisztán kell tartani és jól kell táplálni őket. Kémeri Zoltán görögteknős-tenyésztő azt javasolja, hogy a 20–25 centis páncélhosszúságot elérő állatok kapjanak legalább 120x60 centis terráriumot. Aljzatnak tegyünk 10 centi vastagságban erdei vagy kerti földet – persze vegyszermentes környezetből, hiszen az állat enni fog belőle. Gondoskodjunk búvóhelyről, elégséges páratartalomról és melegítésről. Nappal a 24–28fok közötti hőmérséklet az eszményi, éjszaka és télen ennél valamivel hűvösebb is megteszi. Az ételmaradékot és az ürüléket naponta el kell távolítani, aterrárium földjét háromhavonta fertőtleníteni és cserélni. Nyáron egy teknős a szabadban, védett, elkerített helyen szeret élni. A kifutó nagy részét érje közvetlen nap, de azért legyen árnyékos hely meg egy házikó, ahova elbújhat főhősünk a tűző nap és az eső elől. Ilyenkor nincs szükség külön UV-lámpára, de szobában tartott teknősnél muszáj pótolni a napfényt a csont- és páncélképződés miatt. Teleltetni (azaz 10 fok alatti hőmérsékletet biztosítani neki egy ládában) csak akkor érdemes kedvencünket,ha szaporítani szeretnénk, mivel így tavasszal életképesebb tojásokat rak majd.

Főleg zöldet
A teknősök elsősorban a fűféléket szeretik, ezért az az egészséges, ha vadon termő lágyszárúakkal etetjük kedvenceinket. Szedhetünk nekik kákicsot, tyúkhúrt, útifüvet, vadherét. Télen mindezt zöldséglevéllel pótolhatjuk. Káposztaféléket, paradicsomot és gyümölcsöket legfeljebb hetente egyszer, túrót, lisztkukacot vagy főtt tojást félévente adjunk nekik. Az ebédjüket szórjuk meg kalciummal és táplálékkiegészítővel, időnként A- és D-vitaminnal. Egy sekély itatóban mindig legyen mellettük friss víz.

Vigyázat, védett!
Magyarország tagja a Washingtoni Egyezménynek (angol rövidítéssel CITES), mely a veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozza. Hazánk csak tenyésztett, licenciával rendelkező szárazföldi teknőst engedélyez. Aki származási igazolás nélkül tart ilyen állatokat, természetkárosítás bűntettét követi el – ennek büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Akinek eddig nyilvántartásba nem vett állata van otthon, az jelezze az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnél (www.orszagoszoldhatosag.gov.hu). Az azonosíthatóság érdekében a10centi alatti egyedeket félévente lefotózzák, a nagyobbakon mikrocsipet helyeznek el. A vásárlást követő 30 napon belül kötelező bejelenteni a tulajdonosváltozást. Bővebb információ: itt

Szerző: Horváth Zsuzsa, fotó: red dot

Ez a cikk Teknős mindörökké címmel az Éva magazin 2010. júliusi számában jelent meg.

Minden jog fenntartva.