Spórolj és legyél tudatos vízhasználó: így gyűjtsd és hasznosítsd az esővizet
Áztattatok már lavórba gyereket? – posztolt ki egy fotót hűsölő kislányáról egy ismerősöm félig viccesen a minap. Na de Londonban? – kérdezett vissza a rálicitáló barátokra. Ahol most elképesztő hőség tombol, soha nem tapasztalt, 40 fokos hőmérséklettel. Épp most olvasom, hogy a brit időjósók is kicsit eltévedtek, mert ezt állítólag csak 2050-re prognosztizálták.
Egymást érik a hőhullámok, az erdőket Európa-szerte lángok perzselik. A vízkészleteink pedig rohamosan fogynak. Nem, nem csak a Közel-keleten, vagy az afrikai országokban; nem kell ehhez se ilyen messzire mennünk; a probléma már itt van a szomszédban. egész konkrétan a főváros közeli agglomerációban, például. A legújabb hírek szerint ismét vízkorlátozást kellett bevezetni, ezúttal már több, mint 20 pest megyei településen, az előttünk álló, újabb forró napok idejére.
Közhely, de igaz, magamra vonatkoztatva is; soha ennyire közel nem éreztem még magamhoz a klímaváltozás időjárásra gyakorolt hatásait. Viszont elhatároztam, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy megpróbáljak minél okosabban és környezettudatosabban élni, tenni is ezért. Sokat, egyre többet beszélgetünk itthon is erről a férjemmel; legutóbb épp azt kérdeztem tőle, ne kezdjük el mi is gyűjteni az esővizet a kicsi kertünkben.
Arra ugyanis, hogy kevesebb vizet használjunk el, ma már nem csak takarékossági okokból kell odafigyelnünk – ennél is fontosabb, hogy felelősséggel használjunk egy olyan értéket, amelyből ilyen kevés áll rendelkezésre. A locsolás, a kerti utak tisztán tartása, mind-mind vizet igényel – mindezt a konyhai csapból kifolyatni sem gazdaságosnak, sem környezettudatosnak nem nevezhető. Ha nincs ásott kerti kutunk – ami egyébként szintén óriási érték, úgyhogy tartsuk karban! – a legjobb és leglogikusabb módszer az esővíz összegyűjtése.
Rendben, gyűjtsük. De mégis hogyan?
- Kisebb kertekben az esővízgyűjtő hordó lehet az első, legkönnyebben megvalósítható lépés. Ennek legnagyobb előnye, hogy olcsó és gyorsan telepíthető: egyszerűen tegyük az ereszcsatorna alá az általában műanyagból, ritkábban fémből készült hordót. Hátránya, hogy a víz könnyen megalgásodhat benne és a szúnyogok is túlságosan jó lakhelynek gondolhatják. Locsolni hagyományos öntözőkannával lehet belőle, ami alacsony vízállás esetén már kényelmetlen lehet.
- Eggyel elegánsabb megoldás az esővízgyűjtő tartály: ilyenkor az ereszcsatornát és a tartályt egy speciális cső köti össze (ezt nevezik ereszcsatorna vízgyűjtő szettnek), a beüzemelése azonban még ennek sem ördöngösség. Több méretben kapható, ráadásul további előny, hogy ezeket akár rendszerbe is köthetjük, így, ha az egyik megtelik, a víz tovább tud áramolni a következőbe – mondja, Taba Barbara Borbála, a Praktiker szortiment menedzsere. A későbbi használta is praktikusabb, mint a hordónak, ugyanis van rajta egy csap, amire csatlakoztatható a slag is. Fontos, hogy az igazán kényelmes öntözéshez nagyobb víznyomás kell, ehhez pedig szivattyúra lesz szükségünk.
- A legkomplexebb megoldás a föld alatti esővízgyűjtő és -tároló rendszer kialakítása – ennek előnye, hogy szinte láthatatlan, nem foglal helyet a kertben, ráadásul rengeteg víz tárolását megoldhatjuk általa. Hátránya viszont, hogy még a komolyabb kertrendezés előtt érdemes kialakítani, különben nagy felfordulással, sok földmunkával jár a telepítés. Ennek megfelelően elég költséges is, egyértelmű haszna miatt azonban érdemes lehet belevágni, főleg egy nagyméretű kert esetén.
Mekkora tartályt vegyünk?
Az esővízgyűjtő megvásárlása előtt gyakran felmerül a kérdés, hogy mekkorát válasszunk. Ez elsősorban a tető méretétől és a tájegyég csapadékosságától függ – no meg persze azt is számításba kell venni, hogy nagyjából mekkora kertet szeretnénk locsolni – sorolja a szakember. Hasznos tudni, hogy egy 40 négyzetméteres tetőről egy esősebb időszakban akár 600–700 liter víz is összegyűjthető.
Bár Magyarországon még kevésbé számít általánosnak az esővíz gyűjtése, a felfogható csapadékvíz mennyisége számottevő: a számítások szerint megfelelően kiépített rendszer esetén az évi csapadék fele az épületek tetőszerkezetéről a tartályokba kerülhetne. Ez a víz nemcsak szinte ingyen van, hanem még a növényeinknek is kimondottan jót tesz, hiszen lágy és szennyeződésektől, vegyi anyagoktól mentes.