Ez a cikk először az Éva magazin 2021-es téli számában jelent meg.

Az önellátás semmiképpen sem azt jelenti, hogy egyedül kell élnünk egy lakatlan szigeten, sokkal inkább azt, hogy a tudomány eredményeit kihasználva okosan, előrelátóan gondolkodunk, tervezünk és megvalósítunk.

A teljes önellátás persze illúzió, hiszen ha csak az ivóvízre, az áramra gondol az ember, azonnal disztópiává válik a terv. De a civilizáció vívmányai sokat segíthetnek: például egy házi szélerőművel, geotermikus energiával viszonylag egyszerűen biztosítható egy tanya víz- és áramellátása, gyakorlatilag bárhol. A többi pedig szándék, munka és hozzáértés kérdése.

De mennyi élelmiszerre van szüksége egy négytagú családnak? És mekkora földterület kell ahhoz, hogy az alapvető élelmiszerekkel (kenyér, tej, hús, zöldségek, gyümölcs) ellássuk őket? A sokismeretlenes egyenlet egyik oldalán a család igényei, szokásai, szükségletei állnak, a másikon a földterület adottságai és az emberi szakértelem. Ezeket kell valahogy egyensúlyba hozni. Ráadásul nagyon nem mindegy, hogy milyen természeti adottságokkal bír az otthonunk: milyen termékeny a talaj, mennyi az éves csapadék, milyen az időjárás, a mikroklíma, lehet-e esetleg öntözni... A termés mennyiségét, minőségét, illetve azt, hogy egyáltalán mit termeszthetünk, ezek az adottságok határozzák meg – bár legalább ennyire fontos, hogy értünk-e a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez.

A zöldségtermesztés során a talaj minőségével fordítottan arányos a területnagyság, azaz minél jobb minőségű a talaj, annál kisebb területen elérhető ugyanaz a termésátlag. Kertészeti szaktudással, tapasztalattal többszörözhető a megtermelt mennyiség: nem mindegy, a gazda milyen fajtát ültet, milyen módszerrel termeszt (palántanevelés, talajtakarás, növénytársítások), hogyan metszi a fákat, ért-e a növényeket károsító kórokozókhoz, felismeri-e időben a kártevőket és tud-e védekezni ellenük.

A falvakban hajdanán a fél kézilabdapályányi (400 nmes) konyhakertekben egy család bőségesen megtermelte magának egész évre a zöldségféléket. Ha akadt 4-5 gyümölcsfa is a ház körül, az ellátta egész évben a családot, igaz, nyártól késő őszig megvolt a munka a savanyúság- és lekvárkészítéssel, befőzéssel, aszalással. A sok fizikai munka a mezőgazdaságban kikerülhetetlen, ahogyan az előrelátás, a gondos tervezés is. Késő ősztől tavaszig ugyanis szinte semmi sem terem, így hangyaszorgalommal kell összegyűjteni és megfelelően tárolni az ínséges téli időkre a zöldségféléket, gyümölcsöt, húst, gabonát.

Az önellátás irányába vezető kacskaringós út első bátortalan lépéseként érdemes csak kicsiben gondolkodni: elkezdeni lekvárt főzni, savanyúságot elrakni, tésztát gyúrni, kenyeret sütni, varrni, kötni, szappant főzni. A bátrabbak a házi tejből aludttejet, túrót, vajat, netán sajtot is készíthetnek.

Újabb lépcsőfokot jelent egy kis konyhakert kialakítása a balkonon vagy a kertben, ahol kísérletezhet az ember fia fűszernövényekkel, paradicsommal, paprikával. A vállalkozóbb kedvűek – ha olyan helyen laknak, ahol engedélyezik a háziállattartást – elkeríthetnek egy baromfi udvart, s barkácsolhatnak egy ólat hozzá, mert néhány tyúk biztosíthatja a család ellátását tojással (egy tyúk 150–200 tojást tojik évente).

Megfontolandó, nem lenne-e értelme a kerti díszfák helyére – vagy mellé – néhány gyümölcsfát ültetni, hiszen egy almafán 40–50 kg gyümölcs terem évente. Az egy főre eső almafogyasztás Magyarországon ma 11 kg körül van, azaz mindössze egyetlen almafa ellátna egy négytagú családot.

Mire elég?

EGY KÉZILABDAPÁLYA MÉRETŰ FÖLDTERÜLET (800 NM)

Konyhakert – leveszöldségek, paprika, paradicsom, hüvelyesek, saláta- és káposztafélék
Gyümölcsös – alma, körte, barack, szilva, szőlő
Állatok – kisállatok: csirke, tyúk, kacsa

A kis terület nagyobb szakértelmet és tervezést kíván (vetésforgó és művelési sorrend kialakítása, magfogás, növénytársítások). Kellő szakértelemmel a fenti kiskerthez akár 100–200 nm-es veteményes is elegendő.

FOCIPÁLYA MÉRETŰ FÖLDTERÜLET (5000 NM, FÉL HEKTÁR)

Konyhakert – leveszöldségek, paprika, paradicsom, hüvelyesek, káposztafélék mellett fűszerkert, hagyma- és salátafélék, plusz nagy helyigényű zöldségfélék termesztése: burgonya, csemegekukorica, káposzta-, tök- és dinnyefélék
Gyümölcsös – Fák: 2-3 alma, 2 körte, meggy, cseresznye, dió, 2-3 barack, 3-4 szilva, ill. csemege- és borszőlő termesztése
Állatok – csirke, tyúk, kacsa, kecske, juh és 2-3 sertés A Guggenheim Múzeumot tervező híres építész, Frank Lloyd Wright Broadacre City néven ismert külváros-fejlesztési koncepciójában 4000 nm-es telket javasolt egy háztáji önellátásra berendezkedő család számára.

5–8 HEKTÁR (50–80 000 NM)

Képes biztosítani egy négytagú család komplex megélhetését, önellátását – az energiaigény biztosításától (naperőművel) az állattartáson keresztül a teljes körű élelmezésig. A kertészeti adatok szerint a terület mindössze kis részén, 10–15%-án termesztenek emberi fogyasztásra élelmiszert (búza, zöldségek, gyümölcs, fűszer- és gyógynövények), az állattartás területigénye jóval jelentősebb, 60% körül van (kaszáló, legelő, állatok takarmányozására termesztett növények).

Galériánkban megmutatjuk melyik zöldségek és gyümölcsök alkalmasak a grillezésre