Neked melyik esti mesét kell felolvasnod a gyerekednek?

Borítókép: Neked melyik esti mesét kell felolvasnod a gyerekednek?
Minden kisgyerek életében van (legalább) egy mese, amit mindennap követel.

Olvasóinkat kérdeztük, melyek azok a mesék, amik elől nincs menekvés...:)

Egyedül a világon...
A fiamnak kisebb korában szinte minden este fel kellett olvasni a Palkó egyedül a világon című mesét. Palkó egy reggel úgy ébred, hogy senkit nem talál, eltűntek a szülei, az utcák is teljesen üresek. Ennek megörül, és elindul felfedezni a várost, minden olyasmit megcsinál, amit egyébként nem szabad, de a végén elkezd unatkozni és szomorkodni. Amikor felébred, anyukáját az ágya szélén találja, és nagyon örül, hogy mindezt csak álmodta. Talán megnyugtatta a gyerekünket, hogy ami rossz, az csak álom.
Barbara, irodavezető, Budapest

Kis Vakond minden mennyiségben
Máténak a Kisvakond-mesék jöttek be a legjobban, valószínűleg azért, mert nagyon aranyosak a rajzok. Szépek, színesek, mégis egyszerűek, és teret hagynak a kisgyerekek képzeletének. A kedvenc a nadrágos és az autós történet volt. Ez megvan DVD-n is, így lehetett váltogatni, hogy nézzük vagy olvassuk. Olyan mese, ahol nem volt kép az oldalon, nem is érdekelte, sőt mindig azokat kellett sokat olvasni, ahol kevés szöveg volt.
Marcsi, tanítónő, Budapest

Dini és Bambino
Berg Judit Tündér a biciklin és Micsoda idő! című könyvét – mind a kettő tündérgyerekről szól – Mira nagyon kedveli. Szereti még a Pettson és Finduszt is, de a legjobban az tetszik neki, ha Diniről és Bambinóról, a két cicáról mesélek neki. Őket mi találtuk ki, és a történetbe általában a nap eseményeit szövöm bele. Egyáltalán nem szereti viszont azokat a meséket, amelyekben szörnyek vagy csúnya dolgok szerepelnek, vagy amelyek rosszul végződnek. Ezeket cenzúrázom vagy átköltöm, hogy békésebbek legyenek.
Zoltán, újságíró, Budapest

Történetburokban
Nálunk véletlenszerűek a mesék, a napi aktualitásokhoz kapcsolódnak. Ha például a fiam megvert valakit a bölcsiben, és láthatóan foglalkoztatja a dolog, akkor verekedős-moralizálós mesét kap. Igaz, nem úgy, hogy na, gyerekek, most pedig mesélünk, hanem úgy, hogy az egész délután egy történetburokban zajlik, melyben van (kitalált és eredeti) tanmese, jó tanács, etikai elv (persze úgy, hogy a gyerekek megértsék). Ha úgy tetszik – tanítás folyik. Este pedig közös képnézegetős könyvolvasás következik, de nincs igazán olyan történet, amit mindennap kérnének.
Tamás, vállalkozó, Szeged

Ágyban énekelni
Nálunk – mivel az este egyébként is meséléssel, mesenézéssel telik – az ágyban már nem kell mesélni, inkább az éneklést igénylik a gyerekek. Van egy komoly slágerlista: Lavender’s Blue, Tavaszi szél, Tente, baba, tente, Volt egyszer egy kemence, Jézuska-Jézuska, Icipici házikó... Ezektől nem lehet eltérni, végig kell énekelni, nincs mese... A felnőttek énekének fontos eleme az improvizált dúdolgatás, a harmonikus skála és dallamvezetés. Általában van egy kisebb dramaturgiai csúcspont, majd hosszú, repetitív, monoton lecsengetés elhalkulással, végül csendben kiosonás.
Nóri és Krstan, szülők, Budapest

Szöveg: Szintai-Molnár Péter, Fotó: Ribánszky Katalin, Jágfai Eszter