A mangalica mítosza
A mangalica sertést valóságos mítosz lengi körül. A tenyésztők esküsznek rá, hogy nemcsak finom, de egészséges is. A zsírja olyan előnyös összetételű, hogy még az olívaolajjal is vetekszik. Vajon ez csak tévképzet, vagy tényleg lehet egészséges a disznózsír?
- A mangalica tudatos tenyésztés eredményeként a 19. század közepén alakult ki Magyarországon. Egy zsíros szerbiai sertést kereszteztek a nálunk honos szalontai és bakonyi sertéssel. A mangalica hamar elterjedt. Magas zsírhozama miatt annyira kedvelték, hogy az addig tenyésztett fajtákat háttérbe szorította. Sikerének a 20. század elején a sertéspestis vetett véget. Az állomány megcsappant, a fajta a kihalás szélére került.
- A kilencvenes évek elején fedezték fel újra, amikor egy spanyol üzletember érdeklődést mutatott iránta. Az exportra szánt mangalicákat nálunk tenyésztik és vágják le. A sonkájukat formázva és fagyasztva küldik Spanyolországba, ahol hosszas érlelésnek vetik alá, majd különleges ínyencségként árulják.
- A kilencvenes években túlzó és pontatlan állítások jelentek meg a sajtóban, illetve forogtak közszájon. Hallhattuk például, hogy a mangalica „nem tartalmaz koleszterint”. Ez persze képtelenség, hiszen koleszterin minden állat szervezetében van. Az állítás mégis annyira elterjedt, hogy még útikönyvek, szakácskönyvek is dicsérték ezt a különleges, „koleszterinmentes” magyar fajtát.
- Amikor a mangalica reneszánsza elkezdődött, sokan felelőtlenül dicsérgették jótékony hatását. Előfordult, hogy iskolás gyerekeknek ingyen osztogattak zsíros kenyeret, hogy ezzel is rávezessék őket az „egészséges és hagyományos” táplálkozási szokásokra. A gazdák azt állították, hogy nem ártalmas, sőt, csökkenti a koleszterinszintet. Szerencsére ma már ez a fajta tudatos félrevezetés nem jellemző, a köztudatban mégis maradt egy kis bizonytalanság.
- Koleszterint a szervezetünk is termel, telített zsírsavak helyett tehát több telítetlen zsírsavat tanácsos fogyasztanunk. Ezért jó, ha a zsírbevitelünk különböző forrásokból áll össze. Az étrendünkön szerepelhetnek különféle növényi olajak, olajos magvak, minél több hal. Mértékletesen fogyasztva egészséges zsírforrás a mangalica is – főleg, ha bió tenyésztésű, és zsírszegényen készítjük el.
- Az elterjedt mítosz azt állítja, hogy a mangalica ősi magyar fajta. A mangalica valóban hazánkban alakult ki, ezért nyugodtan mondhatjuk róla, hogy magyar fajta. Az „ősi” jelző azonban túlzás, hiszen a történet nem túl régre nyúlik vissza. Akár úgy is láthatnánk a dolgot, hogy a mangalica viszonylag új keletkezésű fajta, amely kiszorított bizonyos régebbi, őshonos sertésfajtákat.
- Annak, hogy a mangalica húsa egészségesebb, mint más disznóké, van valamennyi tudományos alapja. Magyar kutatók azt állapították meg, hogy a mangalicában sok a vitamin és az ásványi anyag. Ez a genetikailag meghatározott tulajdonság független attól, hogy mivel etetik a mangalicát. A sokat emlegetett „előnyös zsírsavösszetétel” viszont nagyon is függ a táp minőségétől és a tartási körülményektől. Ha a mangalica változatos táplálékot kap, és bőven van mozgástere, akkor lassabban hízik, és a zsírja gazdagabb lesz telítetlen zsírsavakban.
- A mangalicát hagyományosan az erdőn makkoltatták. A tenyészetekben akkor érzi jól magát, ha sokadmagával szabadon mozoghat. A jó körülmények között tartott mangalica húsának élvezeti értéke kétségtelenül nagy. A zsír beépül az izomszövetek közé, ezért a jól elkészített mangalicahús különlegesen omlékony, porhanyós. Persze nem koleszterincsökkentő varázsszer, de miért is lenne az?
- A kilencvenes évek elején fedezték fel újra, amikor egy spanyol üzletember érdeklődést mutatott iránta. Az exportra szánt mangalicákat nálunk tenyésztik és vágják le. A sonkájukat formázva és fagyasztva küldik Spanyolországba, ahol hosszas érlelésnek vetik alá, majd különleges ínyencségként árulják.
- A kilencvenes években túlzó és pontatlan állítások jelentek meg a sajtóban, illetve forogtak közszájon. Hallhattuk például, hogy a mangalica „nem tartalmaz koleszterint”. Ez persze képtelenség, hiszen koleszterin minden állat szervezetében van. Az állítás mégis annyira elterjedt, hogy még útikönyvek, szakácskönyvek is dicsérték ezt a különleges, „koleszterinmentes” magyar fajtát.
- Amikor a mangalica reneszánsza elkezdődött, sokan felelőtlenül dicsérgették jótékony hatását. Előfordult, hogy iskolás gyerekeknek ingyen osztogattak zsíros kenyeret, hogy ezzel is rávezessék őket az „egészséges és hagyományos” táplálkozási szokásokra. A gazdák azt állították, hogy nem ártalmas, sőt, csökkenti a koleszterinszintet. Szerencsére ma már ez a fajta tudatos félrevezetés nem jellemző, a köztudatban mégis maradt egy kis bizonytalanság.
- Koleszterint a szervezetünk is termel, telített zsírsavak helyett tehát több telítetlen zsírsavat tanácsos fogyasztanunk. Ezért jó, ha a zsírbevitelünk különböző forrásokból áll össze. Az étrendünkön szerepelhetnek különféle növényi olajak, olajos magvak, minél több hal. Mértékletesen fogyasztva egészséges zsírforrás a mangalica is – főleg, ha bió tenyésztésű, és zsírszegényen készítjük el.
- Az elterjedt mítosz azt állítja, hogy a mangalica ősi magyar fajta. A mangalica valóban hazánkban alakult ki, ezért nyugodtan mondhatjuk róla, hogy magyar fajta. Az „ősi” jelző azonban túlzás, hiszen a történet nem túl régre nyúlik vissza. Akár úgy is láthatnánk a dolgot, hogy a mangalica viszonylag új keletkezésű fajta, amely kiszorított bizonyos régebbi, őshonos sertésfajtákat.
- Annak, hogy a mangalica húsa egészségesebb, mint más disznóké, van valamennyi tudományos alapja. Magyar kutatók azt állapították meg, hogy a mangalicában sok a vitamin és az ásványi anyag. Ez a genetikailag meghatározott tulajdonság független attól, hogy mivel etetik a mangalicát. A sokat emlegetett „előnyös zsírsavösszetétel” viszont nagyon is függ a táp minőségétől és a tartási körülményektől. Ha a mangalica változatos táplálékot kap, és bőven van mozgástere, akkor lassabban hízik, és a zsírja gazdagabb lesz telítetlen zsírsavakban.
- A mangalicát hagyományosan az erdőn makkoltatták. A tenyészetekben akkor érzi jól magát, ha sokadmagával szabadon mozoghat. A jó körülmények között tartott mangalica húsának élvezeti értéke kétségtelenül nagy. A zsír beépül az izomszövetek közé, ezért a jól elkészített mangalicahús különlegesen omlékony, porhanyós. Persze nem koleszterincsökkentő varázsszer, de miért is lenne az?
|
![Borítókép: 3 különleges útvonal, amit feltétlenül járjatok be idén tavasszal!]()
Forrás: Unsplash/Tom Merton
![Borítókép: Adj 7 napot magadnak, ami csak rólad szól! Vár önmagad legjobb formája!]()
Forrás: ADRIENNE FELLER
![Borítókép: A Hotel Divinus***** Superior Debrecen zöld szívében, a mindenki által kedvelt Nagyerdőn várja a kikapcsolódni vágyókat.]()
Forrás: Hotel Divinus***** Superior
![Borítókép: Egy szelet Olaszország a GOBUDA Mall-ban]()
Forrás: Pizza Me
