A fűtési szezon

Borítókép: A fűtési szezon
Már a nyári hőségben megjelentek az első előrejelzések: a szezon kezdetével a benzin után a fűtési költségek is növekedni fognak.

Az utóbbi hónapokban a drága benzinmiatt bosszankodott Európa meg a fél világ, miközben az olaj ára egyre magasabbra emelkedett. Vajon hogy hat ez a fűtésre?

A hideg beálltától világszerte sokfelétartanak. Nagy-Britanniában afűtés költsége átlagosan 50százalékkal fog emelkedni az új szezonban. Legrosszabbul azok a vidéki háztartások járnak, ahová nem jut el agázvezeték, ezért olajjal melegítenek. Az ő esetükben az amúgy is magas költség megkétszereződik. Jellemzően olajjal fűtenek ezen kívül Amerika északi, leghidegebb államaiban: a sajtó mostanában ott is sokat foglalkozik avárható nehézségekkel.

Korábban a hetvenes években (főleg 73-ban és 79-ben) szökött fel ilyen hirtelen az olaj ára. Aválság akkor is érintette Európát és Amerikát. Akormányok arra biztatták alakosságot, hogy takarékoskodjanak az energiával, ne fűtsék túl a lakásokat. Jimmy Carter amerikai elnök magas nyakú pulóverben mondott beszédet a tévében, és arra kérte a nézőket: öltözzenek otthon melegebben, a fűtést pedig csavarják lejjebb.

A jóléti államok lakóit váratlanul érte, hogy hirtelen drága lett a benzin, és hogy spórolni kellett a fűtéssel, hiszen nem voltak ilyesmihez szokva. A válságazonban hosszú távon sem maradt következmények nélkül. Elterjedtek az atomerőművek, és az alternatív energiaforrások felé fordulta figyelem. Európában hatékonyabbak lettek a háztartási készülékek. Minden fejlesztés azt célozta, hogy kevesebb olajra és általában kevesebb energiára legyen szükség.

Várhatóan a mostani olajár-emelkedés is felgyorsít bizonyos folyamatokat. Nagy-Britanniában azt tervezik, hogy már néhány éven belül áttérnek a jóval alacsonyabb energiaigényű házak építésére: 2013-tól csak gondosan tervezett „passzív” házak fognak épülni,2016-tól az új házak „szén-dioxid-semlegesek” lesznek. Az átállás atöbbi tagállamban is tervben van.

Nálunk is felépültek már az első alacsony fogyasztású házak. Egyelőrenéhány száz van belőlük. Akad köztük kettő-három, amely alegszigorúbb elvárásoknak is megfelel, vagyis az éves energiafelhasználása nem több négyzetméterenként 15 kilowattóránál: ezek a passzív lakóházak. Megfelelő tájolásuk, hatékony szigetelésük és kifinomult szellőztetőrendszerük jóvoltából alig igényelnek fűtést, belsejükben ahőmérséklet 20–22 fok között marad. Építésük persze többe kerül, mint ahagyományos házaké, atöbb millióstöbbletköltség hosszú távon mégis megtérül.

Fótligeten most épül az első passzív irodaház, és az év végéig át fogják adni. Ez a napelemekkel, hőszivattyúval felszerelt épület sem igényel majd hagyományos értelemben vett fűtést: a környezet hőjét fogja átvenni passzív módon. Ezenkívül hasznosít minden szemernyi hőt, ami az épület belsejében keletkezik: a dolgozók testi kipárolgását éppúgy, mint az elektromos berendezések gerjesztette meleget.

Legtöbben persze továbbra is hagyományos fűtőberendezésekkel bajlódunk. A magyar háztartások háromnegyedében gázzal fűtenek. Agáz ára pedig az év végéig jelentősenemelkedik. Ha berendezésünkelavult, ésa cseréjét már régen halasztgatjuk, most érdemes a kérdést újra fontolóra venni. Ajobb hatásfokú készülék csökkenti aszámlánkat – és a környezetet is kíméli. Ha pedig maradunk a réginél, szakemberrel végeztessük el az éves felülvizsgálatot: egy alapos portalanítás is sokat javíthatahatásfokon.

Szöveg: Tarczy Dorottya, Fotó: Red Dot

Ez a cikk az
Éva magazin 2008. szeptemberi számában jelent meg.Minden jog fenntartva.