Talán régebben sokaknak felesleges riogatásnak tűnt a klímaváltozás, ami maximum a sarkvidéki jégvilág életterét érintette, de az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy egész bolygónkon érezhető a felmelegedés és annak kínzó hatása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint az éves középhőmérséklet hazánkban több mint 1,5 °C-kal emelkedett az 1901 és 2020 közötti időszakban, és a melegedés a nyári hónapokban a legszembetűnőbb. A forró napok – amikor a hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik – száma megduplázódott a múlt század közepe óta, míg az éjszakai lehűlések egyre ritkábbak, ami különösen a városi területeken, például Budapesten okoz hőstresszt.

A 21. század eddigi nyarai sorra megdöntötték a hőmérsékleti rekordokat: 2022 például az elmúlt több mint száz év egyik legmelegebb és legszárazabb nyara volt. Júliusban az országos középhőmérséklet 2-3 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, és a hőhullámok hossza is jelentősen megnőtt. De tavaly sem volt éppen hűvös nyarunk. 2024 rekord meleg év volt Európa-szerte, így hazánkban is: a tavalyi június volt a legmelegebb június az 1850 óta vezetett adatok szerint. Aztán augusztusban hosszan tartó hőhullám miatt több helyen a 40 °C-ot is elérte a hőmérséklet, és súlyos aszály alakult ki, amely a mezőgazdaságot is jelentősen érintette.

Az árnyékos kerteké a jövő

Mindezek miatt lassan a nyári napsütés az ellenségünk lesz, szinte menekülünk előle, és kertünk kialakítása során egyre hangsúlyosabb szerepet kap az árnyékolás. Azt biztosan te is érzed, hogy egy lombos fa alatt hűvösebb van, de gondoltad volna, hogy ez a tűző naphoz képest akár 10–15 °C különbséget is jelenthet? A hőérzetünk szempontjából pedig még jelentősebb lehet az eltérés. Amikor például 35 °C van a napon, a hőérzet miatt – a napsugárzás, a páratartalom, a felületekről visszaverődő hő és a szélviszonyok hatására – akár 40–45 °C-nak is tűnhet, míg ugyanebben a levegőhőmérsékletben, egy fa árnyékában, enyhe légmozgás mellett sokkal elviselhetőbb, 30–32 °C a hőérzetünk. Az árnyék tehát nemcsak kényelmi kérdés, hanem egészségvédelmi szempontból is létfontosságú a nyári hónapokban, különösen a gyerekek, idősek és háziállatok számára.

A klímaváltozás miatt mondhatni divatba jöttek a fák, a természet legjobb árnyékolói. Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek kertjében több méteresre nőtt fák találhatóak, de sajnos az újépítésű házak többségénél letarolják a telket, ezért a beköltözők szenvednek a nyári melegtől. Ugyanígy az is gyakori, hogy az új szomszéd kivágatja az udvarában álló nagy fát, ami eddig a másik kertjét is kellemesen árnyékolta, vagy például a tujasövény kipusztulása miatt kap több napot a teraszunk. A hosszú távú megoldás mindenképp a faültetés, de a nagyobb, koros példányok egy kisebb vagyonba kerülnek, a csemetéknek pedig – még a gyorsan növő fajták esetén is – évekre van szükségük, hogy kellően nagyra növesszék lombkoronájukat. De akkor mégis mit lehet tenni, ha azonnal élhetőbb, hűvösebb kertet szeretnénk?

Az alábbi galériában ilyen praktikákat gyűjtöttünk össze: