Te is lehetsz ételmentő – nem kell hozzá szuperruha, csak egyél egy jót és közben a pazarlás ellen is teszel
Mióta létezik a Munch? Honnan, hogyan indultatok?
Najoua: A Munch projektet 2020 júniusában indította el a négy alapító; Wettstein Albert, Perepelica Kirill, Zsoldos Botond és Zwecker Bence. A csapat azóta is folyamatosan bővül, már tízen vagyunk. Kirill kezdetben Botival, Albert pedig Bencével ötletelt, hogy miként tudnák megoldani az ételpazarlás problémáját. A terveiket, elképzeléseiket pedig fénysebességgel rakták össze, nagyjából másfél hónap alatt. Így indult el a tavaly nyáron a Munch.hu honlap majd egy hónapra rá az applikáció.
Ti vagytok az elsők? Korábban foglalkozott már más is ilyesmivel?
Najoua: Ez érdekes, mert 2015 környékén indult egy nagyon hasonló szolgáltatás, viszont nem tudta megvetni a lábát a magyar piacon. Öt év elteltével a Munch úttörőként indult el a piacon és talán a fogyasztók fenntarthatósághoz fűzödő kapcsolata, illetve a csapat elkötelezettsége miatt sikerült egy országos szintű mozgalommá kinőnie magát.
A jótékonysági projektünkön keresztül egy párszáz forintos adománnyal is meleg és jó minőségű ételt juttathatunk el nélkülöző embertársainkhoz.
Mit kell tudni a Munch-ról? Mi is ez pontosan és hogy működik?
Albert: Ez egy olyan platform, ami összeköti az éttermeket és a vendéglátóhelyeket olyan potenciális fogyasztókkal, akik szívesen tesznek az ételpazarlás ellen. Az éttermek, hotelek, pékségek, cukrászdák – mindazok a vendéglátóipari egységek, szolgáltatók, akik csatlakoznak hozzánk – kedvezményesen értékesítik az el nem adott ételt, munch-ok (magyarul ételadagok) formájában. Ezeket a honlapon lehet lefoglalni és kifizetni, majd egy megadott időablakon belül az adott szolgáltatónál átvenni. Nagyon fontos, hogy minden esetben kizárólag friss, érintetlen és jó minőségű ételekről van szó.
Hogy látjátok, mennyire sikerült átvinni ezt az üzenetet a köztudatba? Nem gondolják sokan azt, hogy maradék „címszó” alatt az éttermek csak el akarják sózni azt az ételt, amit nem tudtak eladni, ami nem kellett senkinek?
Najoua: Volt egy ilyen félelem kezdetben. Viszont minden városban, ahol jelen van a Munch van egy Facebook csoport, ahová rendszeresen posztolnak, saját képeket töltenek föl a Munch fogyasztók. Ezek alapján azt látjuk, hogy az emberek nagyon elégedettek, hiszen új helyeket fedezhetnek fel, új ízeket kóstolhatnak meg miközben a környezettel is jó tesznek. Néha persze becsúszik egy-két rossz tapasztalat. Ezekben az esetekben viszont nagyon gyorsan reagálunk, felvesszük a kapcsolatot mind a partnerrel, mind a vásárlóval. Őszintén szólva csodálom azokat a csapattársaimat, akik az ügyfélszolgálattal(is)foglalkoznak, mert készek bármikor segíteni és mérhetetlen türelemmel és kedvességgel kezelik az ilyen eseteket.
Az éttermek is mintha másképp is állnának a Munch-os fogyasztókhoz; megkülönböztetett figyelemmel kezelik őket. Sokszor még választékot is felkínálnak a maradékokból, sőt van, hogy kedves kis személyes üzenetet is csomagolnak egy-egy adag étel mellé. A fogyasztók ezt nagyon értékelik, szeretik; és tetszik nekik a koncepció, hogy úgy tesznek az ételpazarlás ellen, a fenntarthatóságért; hogy közben finomat esznek, kedvezményes áron.
A Covid közepén indult el a Munch, hamarosan egy éve. Milyen hatással volt rátok a járvány?
Najoua: A pandémia közepén született meg a Munch, úgyhogy a jövőre nézve azt gondolom, a járvány megerősítette és egy biztos alapot adott a Munch-nak. Az általános tapasztalat az, hogy nagy segítséget jelentettünk egyes, átmenetileg bezárni kényszerült éttermeknek.
Összességében tehát jól vettük az akadályokat, ebben az időszakban is fejlődtünk, újabb városokba jutottunk el. Pillanatnyilag 8 városban vagyunk jelen, a következő időszakban további 3 várost céloztunk meg és nyáron indulunk el Romániában.
Marketing szempontból pedig nagy áttörést hozott számunkra, hogy szerepelhettünk a Cápák között című műsorban; ami egy szélesebb körű ismertséget hozott. Ennek köszönhetően ma már ott tartunk, hogy nem csak mi keressük meg az éttermeket, hanem ők is érdeklődnek irántunk. A tévéből pedig még több ember, potenciális fogyasztó is megismerhetett bennünket.
Merre tovább? A MunCharity például máris egy újabb ötlet; a maradék maradékának megmentésére.
Najoua: Az indulásunk után pár hónappal rájöttünk, hogy milyen jó lenne a muncholók után megmaradt ételt - tehát, ami a Munch-on keresztüli árusítás után is megmaradt - olyan embereknek eljuttatni, akik nem engedhetik meg maguknak a jó minőségű ételeket. Ezért a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal összefogtunk és rendszeresen szerveztünk egy-egy ételosztást, aminek köszönhetően nagyjából 400 adag ételt sikerült kiosztani. Igazából ez volt a MunCharity elődje. Később felvettük a kapcsolatot az Élelmiszerbankkal, akik márciusban a stratégiai befektetőinkké váltak és egy olyan rendszert dolgoztunk ki, amivel a rászorulókat is aktívan be tudjuk vonni az ételmentésbe.
A vendéglátóhelyek által felkínált ételcsomagok egy része a kedvezményes ár ellenére is megmarad. Ezek az élelmiszerek kidobásra kerülnének, pedig sok nélkülöző számára pótolhatatlan segítséget is nyújthatnának. Ebben segít nekünk az Élelmiszerbank Egyesület, ami az országos partnerszervezeti hálózatának köszönhetően el tudja érni azokat a nélkülözőket, akik szívesen elmennek a megmaradt ételadagokért. A partnerségnek köszönhetően a Munch kiegészül egy új szociális szolgáltatással, az Élelmiszerbank pedig új forrásokat köthet be alaptevékenységébe, az élelmiszermentésbe, és így további élelmiszerekkel tudja ellátni a nélkülözőket.
Albert: Az Élelmiszerbank segítségével éppen azokhoz tudunk jó minőségű ételeket eljuttatni, akinek ez valódi segítséget jelent.
Ez az együttműködés egy fontos lépés a fenntarthatóbb és szolidárisabb vendéglátáshoz vezető úton.