Egyáltalán nem mindegy, hogy a talajba milyen anyagok kerülnek, ezért ahol lehet, kerülje a vegyszeres műtrágyát vagy tápoldatokat. Ezeket remekül helyettesíti a komposzt, amit nem véletlenül neveznek a kertészek zöld aranynak is.

Mi kerülhet a komposztba, és mit ne tegyen bele?

A komposzt a komposztálás végterméke, azaz az a szilárd, morzsalékos, földszerű, tápanyagban gazdag anyag, ami a komposztálás eredményeként jön létre. A komposztba gyakorlatilag bármilyen szerves eredetű konyhai vagy kerti hulladék belekerülhet, azonban vannak kisebb megkötések, ne dobjon bele azért mindent válogatás nélkül!

Mehet bele a konyhai zöldhulladék, a zöldségek és gyümölcsök szára, héja, tojáshéj, kávézacc, de még a teafilter is. Ugyanígy beleteheti az olyan háztartási és kerti hulladékot, mint a kartonpapír, az elszáradt virágok vagy az elhasznált virágföld, illetve a levágott füvet és a lehullott leveleket is.

Semmiképp se tegyen azonban a komposztba nagy gallyat vagy faágat, ételmaradékot, beteg növényt, követ, üveget, csontot, állati tetemet, vegyszert és gyógyszert, valamint diófa, vadgesztenye és a tűlevelűek levelét. Ezek ugyanis olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek károsak a talajra.

Hogyan készül a komposzt?

A komposzt készítése egyáltalán nem bonyolult, azonban a jó komposzt időigényes, kb. 6-12 hónap szükséges az elkészüléséhez. Viszont megéri kivárni, mert olyan tápanyagban gazdag trágyát készíthet a konyhai és kerti szerves hulladékot felhasználva, amiért igen hálásak lesznek a növények a kertjében.

A komposztáláshoz tulajdonképpen csak egy megfelelő tárolóra van szükségünk, hiszen magát a folyamatot a természet végzi el. A folyamatot lehet segíteni a Bioforce-nál kapható Bioclean Composttal is. Amire szüksége lesz még: zöld vagy nedves összetevők, száraz vagy barna szerves hulladék, oxigén és nedvesség, azaz víz. A nedvesség beindítja a komposztálás folyamatát, az oxigén pedig lebontja a szerves hulladékot, aminek eredményeként létrejön a komposzt.

A jó komposzt elég szellős és nedves, ezért ügyeljen arra, hogy a komposztláda elég magas legyen, mert a nagyon tömör komposzt esetében rothadás jön létre, ugyanis nem kap elegendő oxigént. Ennek elkerülésének érdekében érdemes időnként átforgatni, átszellőztetni a komposztot. Az arányokra is figyelni kell, a legjobb, ha nagyjából fele-fele arányban van benne zöld és barna alapanyag is, ekkor lesz a legtáplálóbb a humusz.