Borítókép: Mézerdőben jártam, postán érkező királynőt láttam! Avagy méhek, melyek nélkül világunk kipusztulna! Forrás: Getty Images

Mézerdőben jártam, postán érkező királynőt láttam! Avagy méhek, melyek nélkül világunk kipusztulna!

Negyedmillió növény- és virágfajta létezése függ tőlük. Ha ők nincsenek, nincs termés, virág, állatnak, embernek fontos sok-sok növényi élelem. Kell tőlük félni? Valóban mindig a méhek szúrnak meg minket? Tudod, mi a különbség a méh, a darázs vagy épp a dongó között? És azt tudod, hogyan kezeld a szúrást? Praktikus tippeket és érdekességeket tudhatsz meg most Kovács Andris méhésztől.

A minap a piros lámpánál állva épp láttam, ahogy egy kisfiú hadakozik egy sárga pontocskával. A tesizsákját használta ’fegyverként’ a kisfiú, hogy elkergesse a fullánkost.

Általánosságban elmondható, hogy inkább félünk a sárga színű szálló rovaroktól, mert csípnek ugyebár. De vajon meg tudjuk különböztetni őket egymástól? Például azt tudod, hogy a legtöbbször nem is méhecske csíp meg, hanem egy darázs?

Sajnos ártóan híresült el a köztudatban az, miszerint a méhek lennének azok, akik szúrnak.

Ezek a szorgos rovarok nem is szeretnek az emberrel konfliktusba kerülni, hacsak épp nem egy kamikáze egyeddel van dolgunk-

mondja ezt már Kovács Andris, méhész, aki társával Varsányi Zolival a Mézerdő Méhészet gazdája. Andrist azzal kapcsolatban kerestem meg, hogy egyrészt tegyük rendben a méh-darázs kérdést, illetve gyakorlott méh szakértőként adjon tippeket a szúrások, csípések kezelésére.

Szúrás vagy csípés Andris az, amit elszenvedünk, amikor ’fizikai konfliktusba’ keveredünk egy sárga rovarral?

Alapvetően szúrásról beszélünk, hisz a fullánkjukat belénk döfik vagyis megszúrnak minket. Engem rendszeresen szúrnak meg a méhek, hisz velük dolgozom. Tegnap is a fülcimpámon talált meg egy, de gyakran a lábamon, vagy az ujjamon érnek el. Ez számomra egyben szomorú is, mert egy méh élete így véget ér, illetve meg is köszönöm nekik a kontaktust, hisz azt sokan nem tudják: a méhméreg nagyon egészséges, én csak biotechnológiai vakcinának hívom. A méh, és általa a méz vagy épp a propolisz számos jótékony hatással bír az emberi szervezetre. Immunerősítő, fertőtlenítő hatású, balzsamosan vonja be a nyálkahártyát.

De a csípésre vagyis szúrásra sokan allergiás reakcióval válaszolnak, mely akár halálos kimenetelű lehet....

Bizony az allergén effektust nem lehet kizárni. Esetükben azonnali segítség kell antihisztamin tartalmú készítmény formájában.

Sárga pötty, így említettem őket az előbb. De ki az, aki támad is? A méh, a darázs vagy a dongó?

A dongók igen jámborak. Termetes testükkel olyanok, mintha repülő pandamacik lennének. Ők nem keresik az emberrel a konfliktust. A méhekkel virágos réten, kertekben találkozhatunk. Ők annyira elfoglaltak, olyan szorgosan gyűjtik a virágport, hogy idejük nincs arra, hogy harcba szálljanak velünk. Csak akkor védekeznek, ha veszélyben érzik magukat vagy épp rájuk lépünk a fűben. Kiengedik a fullánkjukat és szúrnak. De ez az életükbe is kerül, tehát ők csak önvédelemből teszik azt, amit tesznek. Ha valaki, akkor a darázs az, amelyik szeret kekeckedni. Vég nélkül képes visszaszállni a cukros üdítős poharunkhoz. És ha ellenállást tapasztal, nem hagyja magát, támad.

Mit tegyünk, ha megszúrnak?

Elsőként vegyük ki a fullánkot. Körömmel, foggal: jól látható, érzékelhető a fullánk. Tehát szabaduljunk meg tőle. Majd jöhet a népi hagyomány eszköztárából a sár, az ecet, a paradicsom. Mindenképp hűtsük a felületet. Nem kell allergiásnak lenni ahhoz, hogy bedagadjon a szúrás helye.

Az égető, fájó érzés 5-10 perc után alábbhagy, de a viszketés, a bőrpír még 2-3 napig is megmarad. Ezekre már jöhetnek a szúrást lohasztó krémek.

Mostanra várok egy csomagot a postán, amiben a méhkirálynő érkezik. Jól szellőző dobozban utazik, 4-5 kísérővel, akik babusgatják az 1 napos út során, míg a tenyésztőtől hozzám kerülnek. A kibontás során én is óvatos vagyok velük: ha lehet a legkevésbé kerülök velük kontaktusba, tartom én is az ő jó szokásukat.

Drasztikusan fogy a méhek száma. A kihalás fenyegeti őket. Hogyan tudunk segíteni nekik?

Nyáron, az aszály idején a itassuk őket. Tegyünk ki egy tálka tiszta vizet nekik, de NEM CUKROSAT, mert attól megbetegedhetnek! Rakjunk a tálba egy-két követ is, vagy botocskát, hogy kikapaszkodva ezekre, könnyebben tudjanak inni a vízből.

A méheket a kihalás veszélyezteti. Pedig bolygónk egészséges működéséhez, az ökoszisztéma létéhez sokban hozzájárulnak. Negyedmillió növény és virág porzódik be általuk, mely élelem embernek, állatnak. A világon a beporzás harmadát a méhek végzik el. Fáradhatatlan munkájuknak köszönhetően kerül az asztalunkra számos gyümölcs, termés.

A méheknek köszönhetjük a méhkenyeret, a mézsört, a méhpempőt és a propoliszt is, mely utóbbit pusztán kaptáruk védelme céljából, ‘falazóanyagként’ állítanak elő.

Galériánkban most pedig jöjjön a nagy ‘sárga rovar’határozó, vicces fotókon!